Évtizedes vitát indított újra az FBI, amikor az ügynökség felvette a legkeresettebb terroristát listájára Assata Shakur rendőrgyilkosságért elítélt fekete militáns aktivistát. Az első női „most wanted” kiadatását évtizedek óta követelik a hatóságok a számára politikai menedékjogot biztosító Kubától, sokan vannak viszont azok is, akik éppen Shakur rehabilitálásáért kampányolnak.

A most 65 éves nő csoportja az 1970-es években számos erőszakos cselekményt hajtott végre, az ő szerepét azonban csak egyetlen bűncselekményben sikerült bizonyítani, bár vannak, akik ennek hitelességét is vitatják. Shakur az 1970-es években a fekete nacionalista mozgalom egyik vezéralakjának számított, letartóztatása és szökése után a militánsok "mártírja" lett.

Miért pont most?

Toplistára kerülése vitákat váltott ki az USA-ban. Aaron Ford FBI-ügynök szerint Shakur még ma is kapcsolatban állhat egykori bűntársaival, akik ma is veszélyt jelenthetnek. Rick Fuentes rendőrtiszt szerint pedig kiadatására azért lenne szükség, mert Kubából ma szabadon uszíthatja híveit újabb bűncselekmények elkövetésére, emellett kapcsolatban állhat nemzetközi terrorszervezetekkel.

Régi kép Assata Shakurról

FBI

Mások szerint a döntés hátterében a New Jersey-i állami rendőrség áll, akik Shakur szökése óta nem nyugodtak bele, hogy nem nyerte el büntetését egy rendőrük megöléséért. Lennox Hinds, Shakur egykori ügyvédje szerint  egy rendőrséggel folytatott tűzharc nem minősül terrorizmusnak. „Csak arra tudok gondolni, hogy döntés célja, hogy megfélemlítsék azokat, akik ma harcolnak valamiért. Már negyven év elmúlt, mégis úgy tűnik, ugyanazokért a célokért kell küzdeni, a rendőri erőszak ellen, az oktatásért, az egészségügyért, a bebörtönzöttekért” – nyilatkozta a Democracy Now! című műsorban.

Shakur jelenleg az FBI listáján a második legkeresettebb úgynevezett „hazai”, vagyis amerikai születésű terrorista. Rajta kívül a listán jelenleg az egyetlen amerikai személy Daniel Andreas San Diego radikális állatvédő aktivista, akit San Francisco-i kozmetikai- és gyógyszercégek gyárai elleni bombatámadások miatt köröznek.

Martin Luther Kinggel együtt harcolt

Assata Shakur, eredeti nevén JoAnne Deborah Byron 1947-ben született New York Queens nevű kerületében, a Jamaica nevű városrészben, amely New York egyik legszegényebb, nagyrészt feketék által lakott negyede. Gyerekkora nagy részét itt, illetve Wilmingtonban, Észak-Karolina államban töltötte nagyszüleivel, ahol egészen 1964-ig érvényben maradtak a faji szegregációs törvények. Ennek ellenére gyermekkora viszonylag jó anyagi körülmények között telt el, bár a viselkedése már ekkor is problémákat okozott: tizenévesen kimaradt az iskolából, egy alkalommal hosszabb időre elszökött otthonról és idegenekkel lakott, állításai szerint azért, mert nem „elege lett az iskolában folyó agymosásból”, amellyel a fekete tanulókat akarták rávenni a fehér értékrend elfogadására. Végül Evelyn nevű nagynénjéhez – későbbi ügyvédjéhez – került, majd felvételt nyert egy manhattani főiskolára.

Politikai nézeteit saját állítása szerint családja és főiskolai élményei alapozták meg. Mint mondta, családja mindig az tanította neki, hogy “soha ne hagyja, hogy bárki azt mondja, többet ér nála”, nagyszülei nem engedték, hogy fehér embereket „uramnak” vagy „hölgyemnek” szólítson, vagy bármilyen módon megalázkodjon előttük.

Főiskolai évei alatt került kapcsolatba a fekete polgárjogi mozgalommal, a hatvanas években több alkalommal is részt vett a Martin Luther King által meghirdetett passzív ellenállási akciókban, ahol fekete fiatalok ültek be szegregált éttermekbe, járművekbe, tiltakozásul a faji törvények ellen. Egy ilyen akció során került először összetűzésbe a rendőrséggel: 1967-ben több diákkal együtt letartóztatták, miután a főiskola kapujához láncolták magukat, az ellen tiltakozva, hogy a főiskolák nem tanították a feketék történelmét.

"Hálás Harcos"

A főiskolán már radikálisabb mozgalmakkal is kapcsolatba került, mint a Fekete Muszlimok nevű szervezettel vagy harcos Malcolm X követőivel, igazán mély benyomást viszont a főiskola befejezése utáni, kaliforniai utazása tette rá. A kaliforniai Oaklandban több „forradalmi” csoporttal találkozott, köztük latin, kínai és indián militánsokkal, és itt ismerkedett meg a Fekete Párducok mozgalmával – hazatérése után csatlakozott is a szervezet New York-i szárnyához. Shakur militáns szervezeten belül is a legradikálisabb irányzathoz húzott: azt vallotta, hogy a feketék egyenjogúságát csak fegyverrel lehet kivívni. Úgy vélte, felszabadításra váró nemzetként kell a feketékre tekinteni, és egy tömeges forradalommal kivívni a szabadságukat. A Fekete Párducok mozgalmát később azzal is megvádolta, hogy tagjai közé beférkőztek az FBI ügynökei, akik tudatosan megosztják és mérsékeltebbé teszik a szervezetet. Ekkoriban ment tönkre házassága Louis Chesimarddal is, akitől állítása szerint egy a "nemi szerepekről" szóló vita után vált el.

FBI

Az ellentétek miatt Shakur végül 1970-ben kilépett a szervezetből és több korábbi Fekete Párduccal együtt csatlakozott a Fekete Felszabadító Hadsereg (Black Liberation Army) nevű szervezethez. Ekkoriban vette fel az Assata (jelentése: „Harcos”) Shakur („Hálás") nevet is. A Fekete Felszabadító Hadsereg már nyíltan fegyveres harcot hirdetett „az Egyesült Államokban élő afrikaiak függetlenségéért és önrendelkezéséért.” Hamarosan tagja lett az Új-Afrikai Köztársaság nevű szakadár mozgalomnak is, amelynek célja egy fekete többségű, független állam megteremtése volt Dél-Karolina, Georgia, Alabama, Mississippi és Louisiana szövetségi államok területén. A szakadár törekvések mellett mindkét mozgalom marxista-szocialista programot hirdetett.

A háttérből irányított

Az új szervezet színeiben Shakur bankrablásokban, emberrablásokban és rendőrök elleni merényletekben vett részt ­– utóbbiak célpontjai olyan rendőrök voltak, akik a militánsok szerint valamilyen módon részt vettek feketéket bántalmazásában vagy diszkriminálásában. A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) figyelmét először 1971. április 6-án vonta magára, amikor a midtown-i Hilton Hotelben (amelyet a rendőrség szerint épp kirabolni készült) összetűzésbe keveredett a szálloda egyik vendégével. Dulakodás közben Shakur pisztolyt rántott, de ellenfelének sikerült megszereznie a fegyvert és hasba lőtte a nőt. Shakurt rablás és gondatlan veszélyeztetés vádjával letartóztatták, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Az eset után állítólag azt mondta, örül, hogy meglőtték, hiszen korábban nagyon félt attól, hogy lövést kap, de most, hogy megtapasztalta, milyen is az, már nem fél tőle annyira.

Az incidens után az FBI különleges terrorellenes egysége folyamatos megfigyelés alatt tartotta, ennek ellenére nehezen találtak rajta fogást. Elfogása után összesen hat erőszakos bűncselekmény (bankrablások, rendőrök megtámadása) miatt emeltek ellene vádat, ezek közül egy eset kivételével mindegyik per felmentéssel vagy a tárgyalás berekesztéssével zárult. A mai napig nem tisztázott, mi volt a szerepe ezekben a támadásokban.

Az FBI a csoport akcióinak értelmi szerzőjeként tartotta számon, aki nem annyira a tűzvonalban, hanem inkább a háttérben aktív. Robert Daley, a New York-i rendőrség biztosa így írta le: "ő volt a legfontosabb gyanúsított, a banda lelke, egy tyúkanyó, aki mozgásban tartotta, és újabb akciókra hajtotta őket." Az FBI már 1972-ben országos körözést indított ellene különféle bűncselekményekért, amelyek miatt azonban bizonyíték hiányában nem emeltek vádat ellene. Ennek ellenére az FBI úgy véli, a Fekete Felszabadító Hadsereg tényleges vezetőjeként személyesen adhatott utasítást több New York-i rendőr meggyilkolására 1971 és 1973 között.

Nem tudni, ki lőtt előbb

Elfogására végül egy New Jersey melletti vámsorompónál került sor, ahol két közúti rendőr megállította autóját, amelyben együtt utazott két militáns társával, valamint tekintélyes mennyiségű fegyverrel és lőszerrel. Shakur hívei szerint pusztán azért állították meg az autót, mert feketék voltak. Szintén nem tisztázott, hogy ezután mi történt, annyi mindenesetre bizonyos, hogy az igazoltatás lövöldözésbe torkollott, amely után holtan marad Werner Foerster rendőr, Assata pedig súlyosan megsebesült.

Bár a helyszínről el tudtak menekülni, Shakur olyan súlyos sebet kapott, hogy muszáj volt kórházba mennie, ahol letartóztatták. Összesen hat ügyben emeltek vádat ellene, perei során egymást érték a bírói hibák és elhalasztott tárgyalások – egy alkalommal kórházba kellett szállítani, mivel az időközben teherbe esett Shakur majdnem elvetélt, egyesek szerint azért, mert a fogdában az őrei bántalmazták. Végül csak egy gyilkosságot, a New Jersey-i lövöldözést sikerült rábizonyítani, amely elég is volt az életfogytiglani börtönbüntetéshez. Ügyét kezdettől fogva politikai- és sajtóviták kísérték, a szélsőbaloldali és fekete militáns szervezetek vezetői politikai fogolynak tekintették. 1979-ben az ENSZ Emberjogi Bizottsága „emberhez méltatlannak” nevezte Shakur börtönéveit.

2pac nevelőapja szöktette meg

Shakur nem sok időt töltött börtönben 1979 novemberében a Fekete Felszabadító Hadsereg három tagja érkezett hozzá látogatóba, akik hamarosan fegyvert rántottak, túszul ejtettek két őrt, majd egy rabomobillal megszöktették. A szöktetők között volt a később bankrablásért elítélt Mutulu Shakur, Assata öccse és a híres rapper, Tupac Shakur nevelőapja. Mutulu nem sokkal Assata elfogása házasodott össze az újszülött gyermekét egyedül nevelő Alice Faye Williamsszel, aki szintén a Fekete Párducok mozgalmának tagja volt. A csecsemőnek állítólag maga Assata adta a Tupac nevet, Túpac Amaru perui inka felkelő után. Mutulu Shakur egyébként maga is felkerült a legkeresettebb bűnözők listájára bankrablásai miatt, jelenleg 30 éves börtönbüntetését tölti egy kaliforniai börtönben, ahonnan legközelebb 2016-ban szabadulhat.

Szökése után Assata évekig bujkált az Egyesült Államokban, elsősorban Harlemben,ahol egyes hívei bujtatták. A rendőrség nem tudott mit kezdeni azzal, hogy Shakurra a New York-i feketék egy része hősként tekintett (egyes negyedekben „Itt szívesen látjuk Assata Shakurt”-feliratú plakátok jelentek meg), emellett a hatóság tartott tőle, hogy egy szigorúbb rajtaütés Harlemben zavargásokhoz vezetne. Shakur végül a kommunista Kubába szökött, ahol politikai menedékjogot, sőt, napi 13 dolláros „nyugdíjat” kapott, Fidel Castro pedig nyilvánosan mellé állt, az ellene hozott ítéletet „hírhedt hazugságnak” nevezte. Az emigrációba hamarosan követte Kakuya nevű lánya is.

Shakur az amerikai kormányok több kiadatási kérelme ellenére ma is szabadlábon él Kubában, ahol időközben megírta emlékiratait, és egy A szivárvány szemei című, életéről szóló dokumentumfilmben is szerepelt. Amerikában eközben a radikálisabb fekete szervezetek hősként tekintettek rá, az FBI viszont fejdíjat - ez most 2 millió dollár - ajánlott fel a nyomravezetőjének, kubai látogatása alatt még II. János Pál pápát is arra kérték, érje el a kiadatását.