szerző:
Zubor Zalán

Szinte biztossá vált, hogy a NATO nem avatkozik be Szíriában, miután Bassár el-Aszad elnök elfogadta azt az orosz javaslatot, hogy adja át vegyi fegyvereit az ENSZ-nek. A háború elkerülésével azonban folytatódik a polgárháborúnak álcázott pótháború, bár a helyieknek már rémesen elegük van belőle. Egy Damaszkuszban élő magyar nő mesélt a hvg.hu-nak.

„Fellélegeztünk, hogy mégsem lesz támadás. De egyébként reménykedtünk is a békés megállapodásban” – mondja a telefonban Fábián Zsuzsa. A nő 25 éve Damaszkusz keresztény negyedében, a Kassaban él, pár esztendeje egy szépségszalonban dolgozik. Az után mesélt a hvg.hu-nak, hogy orosz javaslatra Aszad szíriai elnök hajlandónak mutatkozott átadni az ENSZ-nek vegyi fegyvereit.

Ám a polgárháborúnak továbbra sincs vége Szíriában, és Damaszkuszban is folytatódnak a harcok. Fábián Zsuzsa elmondása szerint a szíriai lakosság nagy része a békét várja, szinte „bármi áron”. „Az előző rendszer sem volt jó, szükség lett volna reformokra, de legalább biztonságban voltunk. Még azoknak is elege van a harcokból, akik eddig a kormány ellen voltak” – tette hozzá.

Damaszkuszban a harcok ellenére nem ált meg az élet: az emberek dolgoznak, a gyerekek járnak iskolába, a boltok és a szórakozóhelyek, éttermek is nyitva vannak – bár az árak az utóbbi két évben nagyjából a négyszeresére emelkedtek. Gyakoriak az áramszünetek is, és Kassaban már nincs internet-szolgáltatás, és a telefonvonalak sem működnek, mivel a szomszédos Jobar negyedben folyamatosak az összecsapások. „Eleinte nem mertünk kimenni az utcára, de aztán rájöttünk, az élet nem állhat meg, ám így is állandó veszélyben vagyunk – elképzelhető, hogy valaki megsebesül az úton, vagy egyáltalán nem érkezik vissza a munkából” – mondta Fábián Zsuzsa a hvg.hu-nak. „Pár napja mentünk haza a lányommal, amikor kézigránátot dobtak ránk, szerencsére nem robbant fel, így csak a szilánkok okoztak kisebb sérülést a karomon” – mesélte. Azonban több szír ismerőse nem volt ilyen szerencsés: 10 napja egy barátnőjének az egyetlen fia halt meg a támadásokban, egy virágárus fiú pedig egy ismeretlen eredetű csomagot vett fel a földről, ami felrobbant a kezében, és azonnal meghalt.

Az ilyen tragédiákon túl is vannak azonban nehézségek. A múlt hónapban például a lázadók elfoglalták a keresztény negyed egyik részét, és az ott élőknek azonnal el kellett hagyniuk a házaikat. "Olyan gyorsan kellett elmenekülniük, hogy a tárgyaikat sem vihették magukkal. Az egyik ismerősöm a családi fotóalbumát körülbelül egyhavi fizetésért cserébe kapta vissza a lázadóktól" – tette hozzá. Zsuzsa mégsem tervezi, hogy elhagyja az országot, mivel biztos megélhetése még mindig Szíriában van, így azután csak reménykedik abban, hogy a kormánynak sikerül levernie a felkeléseket.

Damaszkuszban nem állt meg az élet.
©

Síita és szunnita államok csatatere

A felkelésként, majd polgárháborúként indult szíriai konfliktus mára közvetve nemzetközivé szélesedett. Az Aszad-rezsim oldalán Irán és Oroszország áll, a felkelők mellett teljes mellszélességgel érvelnek a szunnita államok. Az Egyesült Államok és szövetségesei szelektíven próbálják támogatni a demokratikus erőket, egyelőre kevés sikerrel. És bár Barack Obama amerikai elnök üdvözölte, hogy Aszad hajlandó átadni az ENSZ-nek a vegyi fegyvereit, és kijelentette, ha az átadás megtörténik, nem kerül sor beavatkozásra, az amerikai elnök szeptember 11-i videoüzenete arra utal: az Egyesült Államok nem marad távol a szíriai konfliktustól. "Parancsot adtam a hadseregünknek, hogy maradjanak ott, ahol vannak, hogy nyomás alatt tarthassák Azsadot és választ adhassanak, ha a diplomácia kudarcot vall” – mondta. Emellett az USA továbbra fegyverrel támogatja a mérsékelt ellenzéki csoportokat, remélve, hogy ezzel sem az Irán által támogatott kormány, sem az ellenzékben egyre erősödő szunnita iszlamisták nem kerekednek majd felül.

Síita-keresztény szövetség

Az ország keresztény lakosságának többsége Aszad elnök oldalán áll a polgárháborúban, éppen ezért a felkelők folyamatosan támadják a keresztény negyedeket is. Szeptember 4-én a Damaszkusztól 60 kilométerre északkeletre található ősi keresztény falut, Maalulat foglalták el a lázadók, akik között az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez köthető Dzsabhat an-Nuszra tagjai is ott voltak. A kétezer fős falu központi része a negyedik században épült, vagyis egyike a legrégebbi, folyamatosan üzemelő keresztény helyeknek, az ott lakók egy része az ősi arámit – egyesek szerint Krisztus nyelvét – beszélik. A szíriai hadsereg és a felkelők még mindig harcolnak a faluban – már számos ősi épület súlyosan megrongálódott a napokban. A felkelők érkezésének hírére sok keresztény már a támadás kezdetekor elmenekült. Szerdán az AFP hírügynökség arról számolt be, hogy egy ősi keresztény faluban, amelynek környékén napok óta összecsapások folynak, a radikális iszlamista "felkelők" fegyverrel kényszerítettek az iszlámra való áttérésre helyieket. Szemtanúk beszámolói szerint az al-Kaidához köthető dzsihádista an-Nuszra Front felkelőcsoport tagjai legalább egy embert meggyilkoltak és egy másikat kényszerrel "megtérítettek".

Ez a politika azonban eddig kudarcot vallott: jelenleg a széttagolt ellenzéki szervezetek közül az egyik legerősebb az al-Kaidához köthető Al-Nuszra Front. A radikális szervezet célja egy iszlám állam, egy „Levantei Emirátus” létrehozása, eszközeik között pedig helyet kap a terrorizmus, valamint a civilek, elsősorban szír keresztények és alavita (a síita iszlám egy ága, Aszad és legközelebbi hívei ehhez az irányzathoz tartoznak) muszlimok elleni támadások. Az amerikai stratégia kudarcának talán fő oka az öböl-menti arab államok beavatkozása, akik kritikátlanul küldik a hadianyagot a lázadóknak, nem bánva, ha szélsőségesek kezébe is fegyver kerül.

©

Bekerítették Aleppót

A vegyifegyver-támadás előtt a korábban szorongatott helyzetben levő lázadók visszanyertek valamennyit korábbi lendületükből, augusztusban  "A part felszabadítása hadműveletben" tizenkét, többségében alavita lakosságú falut elfoglaltak, majd bevették a török-szíriai határ közelében álló, stratégiai fontosságú Menagh katonai repülőteret. A vegyi fegyver augusztus 21-i bevetése, illetve a nyugati beavatkozás lehetősége látszólag tovább javított a felkelők morálján, akik szeptember elején további területeket szereztek, többek között elvágták az Aleppóban harcoló kormányerők utánpótlási útvonalát.

Ennek ellenére még mindig az Aszad-párti erők vannak jobb helyzetben: jelenleg a jelentősebb városok nagy része és az ország népességének közel 60 százaléka a kormány ellenőrzése alatt áll. Most négy jelentősebb fronton folytatnak harcokat a kormányerők, és délen, a jordániai és izraeli határhoz közeli Daraa vidékén húzódó térségben mára egyértelmű fölénybe kerültek – köszönhetően nagyrészt a Hezbollah segítségének –, és csak idő kérdése, mikor számolják fel az itteni ellenállást. Damaszkusz környékén szintén visszaszorultak a felkelők az elmúlt hónapokban. Ha a daraa-i frontot sikerül lezárni, az ott harcoló egységekkel a hadsereg legyőzheti a főváros környékén harcoló lázadókat is, így a felkelők kezén csak az északi országrész maradna.

Izrael inkább kimaradna

Az Aszad-pártiak győzelme a déli fronton elsősorban Izrael és Libanon szempontjából lehet kritikus. Izrael, bár a szavak szintjén a hatalomváltás mellé állt, valójában nem kötelezte el magát a lázadók mellett. A vegyifegyver-támadás után Simon Peresz államfő kijelentette: „Aszad elvesztette a jogát, hogy egy ország vezetője legyen”, ezért „így vagy úgy, de távozni fog” Szíria éléről. Ám fontosnak látta hangsúlyozni, hogy Izrael semmiképp nem vesz majd részt egy Szíria elleni támadásban, pusztán védekezésre készült fel.

Erre utal az is, hogy Izrael csak egy korlátozott beavatkozást támogatott (korábban Izrael is támadott bizonyos célpontokat Szíriában, állításuk szerint ezzel próbálták akadályozni, hogy vegyi fegyverek a Hezbollah vagy más terrorszervezetek kezébe kerüljenek), ellentétben az amerikai „héják”, köztük John McCain volt republikánus elnökjelölt által preferált, szélesebb körű támadással, amelynek célja egyértelműen egy rezsimváltás lenne. Izrael számára ugyanis sem az Aszad, sem a radikális szunnita lázadók által vezetett Szíria nem bizonyulna jó szomszédnak.

Szíriai menekültek átkelnek a török-szír határon.
©

Aszad rezsimje korábban pénzzel és fegyverrel támogatta a Hezbollah libanoni síita szervezetet, amely többször rakétákkal támadta a zsidó államot, azonban egy szunnita iszlamista vezetésű Szíria a radikális palesztin szervezeteknek jelentene biztos hátországot. Szíriában jelenleg közel félmillió palesztin él, akik egyre kevesebb sikerrel próbálnak kimaradni a konfliktusból: tavaly októberben a „Roham-brigád” elnevezésű, lázadópárti csoport az egyik palesztin menekülttáborban összecsapott a rezsimet támogató szervezet, a Népfront Palesztina Felszabadításáért nevű mozgalom híveivel. Eközben a Szírián kívüli palesztin mozgalmak, köztük a Hamasz is a lázadók mellé állt. A Népfront ellenben az Izrael által 1981 óta megszállva tartott Golán-fennsík visszafoglalását tűzte ki célul, amelyet az Aszad-rezsim támogatásáról biztosított.

Libanont is lángba boríthatja a háború

„Ez egy olyan játszma, ahol a legjobb az lenne, ha mindkét csapat kikapna, de legalábbis egyik sem nyerne – elég egy döntetlen” – fogalmazott Alon Pinkas, a korábbi New York-i izraeli főkonzul a New York Timesnak. “Hadd vérezzenek el: ez a gondolat a stratégia mögött. Amíg ez az ügy a levegőben lóg, Szíria nem jelent fenyegetést.” Más elemzők szerint azonban a térség stabilitását, és ezzel Izraelt is veszélyezteti a konfliktus. A konfliktus elsősorban Libanonba terjedhet át, ahol a szíriaihoz hasonló etnikai és vallási ellentétek húzódnak meg, illetve komoly politikai tényező a Hezbollah. Úgy tűnik, a szomszédos országban a lázadók támogatói is fegyverkezésbe kezdtek. Júliusban merénylet áldozata lett Mohammad Darra Jamo elemző, a kormánypárt egyik fő libanoni támogatója, előtte pedig több mint 50 embert sebesített meg egy a Bejrút Hezbollah-ellenőrizte külvárosában elhelyezett pokolgép.

Szíriában háborúznak egymással a térség hatalmai

Bár várhatóan mind Izrael, mind a NATO elzárkózik a katonai beavatkozástól, a lázadóknak így is marad egy biztos hátországuk: a Perzsa-öböl-menti szunnita arab államok. Elsősorban Szaúd-Arábia és Katar nyíltan támogatják pénzzel és fegyverekkel is a felkelőket, és a vegyi fegyver bevetése, illetve az elmaradt NATO-beavatkozás miatt várhatóan még több segítségre számíthatnak a lázadók.

Háborúellenes tiltakozók Washingtonban.
©

Az öböl-menti államok fő partnere a lázadók segítésében Törökország, már csak földrajzi okokból is, hiszen a lázadók fő erőssége az északi, a török határhoz közeli országrész. Eddig Ankara állt ki talán a legegyértelműbben a felkelők mellett: a lázadók politikai vezetői, a Szabad Szír Hadsereg tagjai Isztambulban üléseztek, a szíriai-török határ a háború korai szakaszaiban valóságos átjáróházzá vált, a lázadók egyes csapatai török területen szerveződtek meg, őket részben a török titkosszolgálatok képezték ki. Korábban az is felmerült, hogy Törökország egyedül mérjen csapást a kormányerőkre, miután tavaly nyáron az Aszad-pártiak török felségterületen lelőtték egy török vadászgépet. Ankarának ráadásul nem áll érdekében egy elhúzódó háború: a háború alatt az Északkelet-Szíriában élő kurdok egyre inkább önállóvá váltak, és hosszú távon akár egy kurd állam vagy autonóm terület is létrejöhet, ami hátországa lehetne a Törökországban működő kurd militáns csoportoknak is.

Muszlim országokon kívül a lázadók valószínűleg NATO-országoktól is kapnak támogatást: augusztus végén helyiek és pilóták számos katonai szállító és harci repülőgépet láttak a Brit Királyi Légierő ciprusi támaszpontján, ami azt valószínűsíti, hogy a britek is szállítottak fegyvert a lázadóknak. Június óta az Egyesült Államok hivatalosan is szállít fegyvereket a lázadóknak (bár orosz hírszerzők már 2012-ben gyanították, hogy a CIA Törökországon keresztül fegyvereket csempészett Szíriába), köztük kézifegyvereket és páncéltörő rakétákat. Obama állítása szerint az Egyesült Államok „ügyel rá”, hogy a fegyverek ne kerüljenek szélsőséges csoportok kezébe, csak a demokratikus, világi szervezetek kaphassanak belőle. Kérdéses azonban, hogy az új, nyugati fegyverzet győzelemhez juttathatja-e a lázadókat, mivel a kormányerőknek hasonlóan erős támogatói vannak: Oroszország több száz tonna készpénzzel, fegyverekkel, valamint „katonai tanácsadókkal” és kiképzőtisztekkel támogatta az Aszad-párti hadsereget. Irán pedig hivatalosan is elismerte, hogy harcoló alakulatokat, a Köztársasági Gárda közel 4000 katonáját küldte Szíriába, a szokásos fegyver-, lőszer- és üzemanyag-szállítmányok mellett.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Megvárta a zárórát, majd késsel támadt a távozó nagymarosi jegypénztárosra

Megvárta a zárórát, majd késsel támadt a távozó nagymarosi jegypénztárosra

Jakab Péter: "Engem még a Jobbikon belül sem zsidóztak le"

Jakab Péter: "Engem még a Jobbikon belül sem zsidóztak le"

Pápai nunciust vádolnak szexuális zaklatással

Pápai nunciust vádolnak szexuális zaklatással

Országos Roma Önkormányzat: Sneider Tamás mondjon le!

Országos Roma Önkormányzat: Sneider Tamás mondjon le!

Fülke: Mit szerethet Orbán Trumpban? És mind belerokkanunk a kapcsolatukba?

Fülke: Mit szerethet Orbán Trumpban? És mind belerokkanunk a kapcsolatukba?

Ha Mészáros tényleg Zuckerberg lenne, beteljesíthetné Orbán nagy álmát

Ha Mészáros tényleg Zuckerberg lenne, beteljesíthetné Orbán nagy álmát