A CNN úgy tudósított Hongkongból, hogy a hatóságok és a tüntetők közötti feszültség nem szűnt meg. Mindkét fél késznek mutatkozik a tárgyalásokra, de a kormány és a diáktüntetők is engedményeket akarnak.

A tüntetők ígéretet tettek, hogy felszámolják Mong Kok nevű külvárosi negyedben lévő táborukat, ahol korábban heves összetűzések voltak, és megnyitják az utakat a tömegközlekedés előtt.

A hongkongi kormányzat ezzel egy időben bejelentette, hogy hétfőn ismét lesz tanítás a város központjában fekvő középiskolákban. Az általános iskolák és az óvodák azonban továbbra is zárva maradnak. A hatóságok követelték egyben a tüntetőktől, hogy szüntessék be megmozdulásaikat a hatalmi szervezetek székházainál, valamint szabadítsák fel a főutakat.

A diákmozgalom vezetői azt mondták, nincs szándékukban megakadályozni az állami alkalmazottak bejutását a kormányzati intézményekbe. Egyben a hatóságok értésére adták, nem szándékoznak teljesen felszámolni jelenlétüket az Admiralitás körzetében lévő központi negyedben.

A dpa német hírügynökség a feszültség oldódásának jeleként értékelte a hatóságok és a tüntetők közötti közeledést.

Az AFP francia hírügynökség úgy értesült, hogy a Mong Kok negyedbeli tüntetők csatlakozni szándékoznak a tiltakozások központi helyszínéhez, az üzleti negyedben fekvő Admiralitás városrészben, ahol előző este tízezrek követeltek nagyobb demokráciát és ítélték el a tüntetőkkel szemben alkalmazott hatósági erőszakot.

A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő 2017-es kormányzóválasztáson ugyan első ízben minden szavazásra jogosult polgár szavazhat, de csak abból a 2-3 jelöltből választhatnak majd, akiknek a személyéről a kínai törvényhozás augusztusi döntése értelmében egy 1200 fős, a helyi társadalmi rétegeket szélesen képviselő bizottság dönt. A diákok azonban szabad jelöltállítást követelnek, úgy vélik, a jelölő testület nem fedi le kellőképpen a hongkongi társadalmat. Peking szerint azonban a hongkongi alaptörvény, más néven "minialkotmány" egyelőre kizárja a szabad jelölés rendszerét.

A megmozdulások kezdete óta - a hivatalos adatok szerint - 165-en sebesültek meg a különböző összetűzésekben.