Hajnalra a diákok visszafoglalták Mongkok negyednek a rendőrök által előző nap megtisztított főutcáját. Az összetűzések péntek este kezdődtek, amikor a tüntetők megkísérelték visszafoglalni az általuk korábban három héten át megszállva tartott főutcát. Az esernyős tüntetők áttörtek a rendőrségi kordonon, a rendőrök paprikasprayt vetettek be és gumibottal támadtak rájuk, majd végül napfelkeltekor a tömeg éljenzése közepette visszavonultak.

A tüntetők nekifogtak a barikádok újbóli felállításának, több ezren pedig az úttestre ülve torlaszolták el az utcát. A mongkoki megmozduláson az éjszaka közepén mintegy kilencezren vettek részt. A rendőrség közölte, hogy 26 embert vett őrizetbe. Tizenöt rendőr megsebesült.

A péntek éjjeli összecsapások is szerepet játszhattak abban, hogy a helyi kormányzat szombaton a tárgyalások jövő keddi újrakezdését javasolta a diákokkal, a Peking fennhatósága alá tartozó különleges közigazgatási területen három hete tartó elégedetlenségi mozgalom vezető erejével.

Hongkong első emberének, Leung Csun-jingnek a helyettese, Carrie Lam szombaton újságíróknak elmondta, hogy jövő kedden akarnak tárgyalni a diákokkal a több mint 150 éven át tartó brit gyarmati státus után 1997 júliusában Kínához visszacsatolt Hongkong alkotmányos reformjáról.

A 2017. évi kormányzóválasztáson nyilvános jelölést követelő diákok helyi idő szerint szombat estig nem reagáltak a tárgyalási javaslatra. A pénteki mongkoki erőszakos cselekmények előtt kiadott közleményében a Hongkongi Diákszövetség (HKFS) azt követelte, hogy szerdáig kezdődjenek meg a tárgyalások. Egyben figyelmeztetett, hogy a korábbi akció, a mongkoki barikádok rendőrség általi lebontása "rontotta a tárgyalási alapokat".

A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek később területfoglalássá bővült utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő, 2017-es kormányzóválasztáson első ízben minden választópolgár szavazhat, de - augusztusi pekingi döntés szerint - csak két-három jelöltre, azokra, akiknek személyéről egy 1200 fős bizottság dönt majd. Peking értelmezésében ez összhangban van a hongkongi alaptörvénnyel, amely végső célként általános választójogot, egy széles képviseleti jelölő bizottságot és demokratikus eljárásokat irányoz elő.

A szabad jelöltállítást és a jelenlegi, Pekinghez lojális kormányzó távozását követelő diákok szerint viszont a kínai kormány a jelöltek "előszűrésével" nem tartja be a demokratikus elveket. Úgy látják, hogy a jelölő bizottság, amelyről Peking azt állítja, a helyi társadalmi rétegeket fogja képviselni, Peking-barát politikusokat jelöl majd a kormányzói posztra. Peking vádja szerint a hongkongi tiltakozások mögött az amerikai kormány áll, amely "színes forradalmat" akart kirobbantani.