Hajnalra a diákok visszafoglalták Mongkok negyednek a rendőrök által előző nap megtisztított főutcáját. Az összetűzések péntek este kezdődtek, amikor a tüntetők megkísérelték visszafoglalni az általuk korábban három héten át megszállva tartott főutcát. Az esernyős tüntetők áttörtek a rendőrségi kordonon, a rendőrök paprikasprayt vetettek be és gumibottal támadtak rájuk, majd végül napfelkeltekor a tömeg éljenzése közepette visszavonultak.A tüntetők nekifogtak a barikádok újbóli felállításának, több ezren pedig az úttestre ülve torlaszolták el az utcát. A mongkoki megmozduláson az éjszaka közepén mintegy kilencezren vettek részt. A rendőrség közölte, hogy 26 embert vett őrizetbe. Tizenöt rendőr megsebesült.A péntek éjjeli összecsapások is szerepet játszhattak abban, hogy a helyi kormányzat szombaton a tárgyalások jövő keddi újrakezdését javasolta a diákokkal, a Peking fennhatósága alá tartozó különleges közigazgatási területen három hete tartó elégedetlenségi mozgalom vezető erejével.Hongkong első emberének, Leung Csun-jingnek a helyettese, Carrie Lam szombaton újságíróknak elmondta, hogy jövő kedden akarnak tárgyalni a diákokkal a több mint 150 éven át tartó brit gyarmati státus után 1997 júliusában Kínához visszacsatolt Hongkong alkotmányos reformjáról.A 2017. évi kormányzóválasztáson nyilvános jelölést követelő diákok helyi idő szerint szombat estig nem reagáltak a tárgyalási javaslatra. A pénteki mongkoki erőszakos cselekmények előtt kiadott közleményében a Hongkongi Diákszövetség (HKFS) azt követelte, hogy szerdáig kezdődjenek meg a tárgyalások. Egyben figyelmeztetett, hogy a korábbi akció, a mongkoki barikádok rendőrség általi lebontása "rontotta a tárgyalási alapokat".A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek később területfoglalássá bővült utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő, 2017-es kormányzóválasztáson első ízben minden választópolgár szavazhat, de - augusztusi pekingi döntés szerint - csak két-három jelöltre, azokra, akiknek személyéről egy 1200 fős bizottság dönt majd. Peking értelmezésében ez összhangban van a hongkongi alaptörvénnyel, amely végső célként általános választójogot, egy széles képviseleti jelölő bizottságot és demokratikus eljárásokat irányoz elő.A szabad jelöltállítást és a jelenlegi, Pekinghez lojális kormányzó távozását követelő diákok szerint viszont a kínai kormány a jelöltek "előszűrésével" nem tartja be a demokratikus elveket. Úgy látják, hogy a jelölő bizottság, amelyről Peking azt állítja, a helyi társadalmi rétegeket fogja képviselni, Peking-barát politikusokat jelöl majd a kormányzói posztra. Peking vádja szerint a hongkongi tiltakozások mögött az amerikai kormány áll, amely "színes forradalmat" akart kirobbantani.
Tüntetések Hongkongban
Soha nem látott tüntetési hullám söpört végig Hongkongon, miután 2019 tavaszán a helyi törvényhozás megpróbálta megkönnyíteni a szökevények kiadatását Kínának. Bár a törvényt rég visszavonták, a demonstrációk a nyáron zavargássá fajultak. Ősszel ismét fellángolt az erőszak, a rendőrök már éles lőszert is használtak. Kövesse velünk a demonstrációk legfrissebb fejleményeit!