Iráni osztás

Hasszán Rohani

AFP

Mintha a szokásosnál visszafogottabban reagálna Irán a palesztin–izraeli konfliktusra, vagy a szélsőségesen szunnita Iszlám Állam (IS) iraki és szíriai menetelésére. Ami nem jelenti azt, hogy változott volna Teherán külpolitikája, és a háttérből ne támogatná szövetségeseit, elsősorban Basar Asszad szír elnököt és a bagdadi síita kormányt. De az óvatosabb hozzáállásban szerepet játszhat, hogy Irán a jelek szerint elkötelezte magát a megállapodásra a nagyhatalmakkal a vitatott atomprogramjáról. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint a januárban kezdett tárgyalások alatt ígéretéhez híven felszámolta 20 százalékos tisztaságú uránkészletét. A végleges egyezséget azonban a határidőig, július 20-áig nem sikerült megkötni, és ebben az iráni belső hatalmi harc játszhatott szerepet. A 75 éves Ali Khamenei legfőbb vallási és politikai vezető elsősorban azért szeretne megállapodni, mert a szankciók padlóra küldték az iráni gazdaságot, így a munkanélküliség növekedése és az életszínvonal romlása ellene hangolhatja a közvéleményt.

Márpedig 2016-ban választások lesznek, és ha túl hamar sikerül nyélbe ütni a Nyugattal a paktumot, és az érezhető javulást hoz a mindennapokban, akkor a nukleáris tárgyalásokat vezető Hasszán Rohani mérsékelt elnök és híveinek hatalmi bázisa erősödik. Khamenei pedig el akarja kerülni, hogy az atomvita lezárásával Rohani jelentős befolyásra tegyen szert. A végrehajtó hatalom fejeként Rohani még erősebb lenne az őt nagy többséggel támogató parlamenttel a háta mögött, melyet 2016 első felében választanak újra. Ennél is izgalmasabb az iráni alkotmány szerint nyolcévente megújuló, 86 mullahból álló Szakértők Gyűlésének újraválasztása, mivel ez a testület jogosult kijelölni, leváltani, illetve ellenőrizni a legfőbb vallási vezetőt.

Az 1979-es iszlamista forradalom óta nem volt arra példa, hogy a Szakértők Gyűlése fitogtatta volna erejét, Khamenei 25 éve a forradalom atyja, Ruhollah Khomeini halála óta áll az ország élén. De az idén márciusban már kiviláglott, hogy a bonyolult és többrétegű iráni hatalmi hierarchiában rivális frakciók versengenek az illusztris testületben. Ahmed Dzsannati keményvonalas ajatollah puccsra figyelmeztetett a Szakértők Gyűlésében, jelezve Khamenei és köre félelmét. Ha a legfőbb vallási vezető elveszíti a többséget a gyűlésben, sokat gyengülhet a hatalma: a bíróságok, a biztonsági szervezetek, az alkotmánybíróság szerepét betöltő Őrök Tanácsa, a média és a gazdaság jelentős részét átszövő alapítványok feletti ellenőrzése.