Ukrán atom

Súlyos kockázatot jelentenek a harcok sújtotta Kelet-Ukrajnában tárolt radioaktív anyagok: a kórházakban és a rendelőkben, a tudományos intézetekben, valamint az ipari üzemekben használt sugárforrások terrorista akció vagy akár véletlen tüzérségi találat esetén is komoly fertőzést okozhatnak. A veszélyt növeli, hogy a harcok miatt sokkal kevésbé őrzik a radioaktív anyagokat, s akadnak helyek, ahol szinte semmiféle akadályba nem ütközne ezek illetéktelen kezekbe juttatása.

A HVG értesülései szerint a válság által érintett megyékben – Donyeckben, Luhanszkban és Zaporozsjéban – több mint ezer helyen található sugárforrás, közel hatszáz a városok sűrűn lakott területein lévő egészségügyi intézményekben. Egy helyen, Luhanszk megyében már talált el tüzérségi lövedék egy kórházat, ám a megrongálódott helyiségekben szerencsére nem tároltak radioaktív anyagokat.

Az onkológiai osztályokon használt orvosi műszerekben veszélyes mennyiségű kobalt-60-as, illetve irídium-192-es izotóp található. Viszonylag kis mennyiségű, 10–100 grammnyi kobaltból vagy irídiumból már olyan „piszkos bomba” készíthető, amelynek felrobbantása után néhány száz méteren belül halálos mértékű sugárzás érné az embereket, és egy-két kilométeren belül ki kellene telepíteni a lakosságot. A kobalt-60-as felezési ideje 5,2 év, ami azt jelenti, hogy a veszélyes sugárszint hosszú ideig fennmaradna.

A kobalt veszélyességét mutatja, hogy a hidegháború idején felmerült, a sztratoszférában felrobbantott kobaltbombával tartósan szennyezzék be az ellenség ellenőrzése alatt álló területeket. A fegyver azonban olyan komoly károkat okozott volna, hogy létrehozásáról az USA és a Szovjetunió is lemondott. A New York és Washington elleni 2001-es terrortámadás után amerikai szakértők kiszámolták, mekkora anyagi kárral járna egy piszkos bombával elkövetett esetleges merénylet. Azt állították, ha New York lenne a célpont, több százmilliárd dollárt emésztene fel a helyreállítás.