A nepáliak meglepő türelemmel viseltetnek az idő iránt: van holnap, holnapután, és holnapután után, ami inkább a „majd ha fagy” kategóriája. Ha pár órát késik valaki, belefér, ez a „Nepali time”, mintha a hegyeken áthaladva meggörbülne a téridő-kontinuum. És meg is görbül: Nepál 15 perccel eltolta idejét Indiával szemben, így a világon egyedüliként nem órákkal vagy félórákkal különbözik a greenwichi időtől, hanem negyedórákkal. Éppen a nepáliak idő múlásához fűződő sajátos viszonya miatt lehet tartani attól, hogy az ország alkotmánya nem készül el a január 22-ei határidőig, hiszen a katmandui törvényhozás csak hétfőn kezdte el annak a tervezetnek a vitáját, amely körül a pártok korábbi egyeztetésén nem tudott konszenzus kialakulni.
Az alaptörvény megalkotása zaklatott periódust zárhat le. A demokrácia 1989-es bevezetése óta szinte évenként váltogatták egymást a kormányok. Igaz, a politikai erők, a klánok véres csatája már a középkor óta meghatározta Nepál életét. Ez konzerválta a fejletlenséget, Nepálé volt a világ egyik legmagasabb gyermekágyi halálozása, s a legalacsonyabb mutatókat produkálta a nők iskolázottságában. A hosszú távú tervezés, a struktúrák hiánya és persze az ország területének javát adó, utakkal kevésbé szabdalt Himalája a felelős azért, hogy a vidéki nepáliaknak egyes hónapokban még mindig napi legfeljebb négy óra áramszolgáltatással kell beérniük.
A legtöbb mutatóban Nepál sokat javított, tavaly gyermekbénulás-mentes országgá nyilvánították. Visszatértek a turisták, sokat fordítottak utak építésére, még a főváros, Katmandu középkori utcaszerkezetét is megbontották, hogy a végtelen dugóknak elejét vegyék. Nepál GDP-je roppant alacsony, igaz, az ország lakosságának háromnegyede önfenntartó gazdálkodó, ezért a mutatóban az ő munkájuk nem vagy csak alig jelenik meg. A három fő bevételi forrás mind kívülről érkezik: a turizmus, az Öböl menti országokban dolgozók által hazaküldött pénz és a külföldi segélyek. Nepál exportja szőnyegekre, textilre, mezőgazdasági termékekre szorítkozik.
Az India szomszédjai közül egyedüliként hindu többségű Nepálra – ahol a lakosság 22 százaléka buddhista, 5 százaléka muszlim – befolyással lehet, hogy Újdelhiben a hindu nacionalista Narendrea Modi a miniszterelnök. A nepáli rúpia az indiaihoz van kötve, ezért Modi inflációellenes gazdaságpolitikai lépéseinek áthúzódó hatása lehet. Katmanduban Kína is szeretné növelni a befolyását, ám nehezebb dolga lesz a hindu Szusil Koirala kormányfővel, mint maoista elődjével, Puspa Kamal Dahallal, akinek az első útja még Pekingbe vezetett.
Az utóbbi öt évben megháromszorozódott a benzinimport Indiából, az üzemanyagot teherautókon szállítják át a hegyeken, főleg az áramkimaradásokat áthidaló generátorok ellátására. A kereskedelmi mérleg jelentős hiánya – kétmilliárd dolláros kivitellel szemben hétmilliárdos behozatal áll – elsősorban ennek köszönhető. A főváros akut vízhiánnyal küzd, a helyiek – ahogy a HVG tudósítója is megtapasztalta – órákat várnak arra, hogy hatalmas rézedényeiket és műanyag vödreiket megtöltsék, s hazavigyék az aznapra szükséges vizet.
Az ország sikeresen mozdul el az ökoturizmus irányába, és évente 800-900 ezer külföldi érkezik. A 26,5 milliós Nepál természeti kincsekben roppant gazdag, 147 ezer négyzetkilométeres területén a trópusitól a magas hegyvidékig terjednek az égövek. Az ENSZ 2009-ben, a koppenhágai klímacsúcs előtt az egyik himalájai völgy diverzitásával hívta fel a figyelmet az ország természeti értékeire: az alig két négyzetkilométeres részen több, csak ott megtalálható állatfajt fedeztek fel, köztük madarakat és hüllőket is (HVG, 2009. december 12.).
Az új katmandui kormány legfontosabb célja, hogy 2022-re Nepál lekerüljön a legkevésbé fejlett országok listájáról. A külföldi befektetők elsősorban az infrastruktúra fejlesztésében és a vízerőművekben látnak fantáziát, hiszen Nepál a potenciális vízenergiát tekintve Brazília után a második a világon. Ez a fejlődési irány jó ugyan, de veszélyes is, mert környezeti hatásai negatívak lehetnek – magyarázta a HVG-nek Kunda Dixit, Nepál legbefolyásosabb hetilapja, a Nepali Times főszerkesztője. Úgy vélte, Nepál számára éppúgy kivételes lehetőséget kínál gyógynövénykészlete, mint biológiai diverzitása – főleg, ha az tudatos idegenforgalmi politikával társul –, s az, hogy a himalájai völgyekbe még nem jutott el sok, Indiában tömegesen használt vegyszer és műtrágya. A gond az – magyarázta Dixit –, hogy a régi rendszer újra hatalomban lévő káderei a megszokott módon gondolkodnak, és szemükben a környezetvédelem amolyan „civilek hóbortja”.
Az alkotmányozás is sajátos veszélyeket rejthet, ezért a huzavona. A maoisták tavalyi veresége azt is jelezte, hogy a választók nem akarják, hogy az országot az általuk javasolt módon, etnikai alapon meghatározott 14 körzetre bontsák. Dixit szerint ez hiba lenne, és a gazdaságban is visszaütne, hiszen több mint száz népcsoport található az országban. Az ilyen államszerkezet drága adminisztrációt igényel, s megannyi megvesztegetési lehetőséget teremtene Nepálban, amely a Transparency International 175 országot rangsoroló korrupciós listáján a tavalyihoz képest tíz helyet rontva a 126. pozícióban kötött ki. Ezért is várják érdeklődéssel az Integrity Idol nevet viselő sajátos, példamutatónak szánt tehetségkutató tévéműsor végeredményét, amelyben a legmegbízhatóbb közalkalmazott nyer.
SZÁSZ BALÁZS / KATMANDU
