Heves harcok a legnagyobb jemeni légitámaszpontért

A legnagyobb jemeni légitámaszpont ellenőrzéséért harcoltak vasárnap egymással a Szaúd-Arábia vezette szövetségesek támogatta jemeni erők és a húszi lázadók, miközben a húszik elutasítása miatt meghiúsulni látszik a vasárnapra meghirdetett humanitárius tűzszünet.

  • MTI MTI
Heves harcok a legnagyobb jemeni légitámaszpontért

A dél-jemeni Ádentől 50 kilométerre északra fekvő Anad légi bázis a polgárháború négy hónapja alatt többnyire az Irán támogatását élvező síita lázadók kezén volt.

A rijádi száműzetésben élő jemeni elnököt, Abed Rabbo Manszúr Hádit támogató erők vasárnap folytatták a harcot az Anad légitámaszpontnál, repülőgépeket, harckocsikat és felszereléseket rongáltak meg, a Déli Ellenállás nevű szakadár mozgalom pedig elfoglalta Áden Szabr nevű északi negyedét. Helyi lakosok szerint 25 húszi és a mozgalom 10 fegyverese halt meg a harcokban. 

Az arab szövetségesek légiereje a főváros, Szanaa közelében több célpontot, közöttük egy légi bázist bombázott szombat este és vasárnap reggel – közölték helyi lakosok. Magában a városban pokolgép robbant egy autóbusz alatt, három ember meghalt és öten megsebesültek.

A Rijád vezette arab szövetségesek szombaton ötnapos tűzszünetet hirdettek, amely közép-európai idő szerint vasárnap este 11 órakor lépett volna életbe, hogy szét tudják osztani a héten érkezett 4700 tonnányi humanitárius segélyt. A tűzszünet azonban meghiúsulni látszik, miután Abdel-Málik al-Húszi, a síita lázadók vezetője a jelentések szerint elutasította azt, mert szerinte az csak az Iszlám Állam és az al-Kaida iszlamista csoportoknak kedvezne.

"Folytatódik a harc, és nincs vége a háborúnak" – idézték Húszinak a Twitter mikroblog portálra kitett üzenetét. 

Az ENSZ adatai szerint Jemen lakosságának 80 százaléka, több mint 21 millió ember szorul humanitárius segítségre. Nemzetközi szakértők úgy számolnak, hogy csaknem 13 millió jemeni van híján elegendő élelemnek, és 9,4 millió nem jut kellő tisztaságú ivóvízhez.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.