EU–török egyezkedés

Körvonalazódni látszott az EU és Törökország hétfői csúcstalálkozóján egy áttörést jelentő megállapodás az Európába tartó menekültáradat megállításáról. Ahmet Davutoglu török kormányfő meglepetésre előhúzott a kalapból egy varázslatosnak tűnő megoldást, viszont ennek meg is kérte az árát. A részletek számtalan buktatót rejtenek, és bár a csomag alapjairól elvi megállapodás született, a paktum egészének elfogadásáról március 17–18-án újabb csúcstalálkozót tartanak.

A legfontosabb, hogy a jövőben Törökország minden illegális menekültet – beleértve a szíriaiakat is – visszavesz, akik török földről jutnak Európába. A visszaszállítás költségét az EU állja. Minden egyes kitoloncolt szír bevándorló helyett azonban az EU átvenne egy szír menekültet valamelyik török táborból. Törökországban összesen 2,7 millió szír menekült él, nagy többségük azonban nem táborokban. Kérdés persze, hogyan toloncolnak vissza tízezreket, amikor az EU-ba érkezők tavalyi napi rekordja több mint 20 ezer menekült volt. Brüsszeli tisztviselők szerint a terv lényege, hogy elriassza a migránsokat az illegális bevándorlástól, és ellehetetlenítse az állítólag immár 60 milliárd eurós üzletet jelentő embercsempész-csatornákat. A visszatoloncoltak a sor végére kerülnek, vagyis elvben például a háború elől menekülő szírek hamarabb juthatnának az EU-ba pozitívan elbírált menedékkérelemmel, mint illegálisan. Egyelőre nem világos, hogy ez utóbbit hogyan döntenék el, elég lenne-e a törökországi regisztráció, vagy EU-illetékesek is részt vennének az elbírálási folyamatban.

Törökország a tavaly októberben felajánlott 3 milliárd euró segély megduplázását is kérte 2018-ig. A 2016 végére megígért vízummentességet már júniusban szeretné megkapni, és öt új fejezet megnyitását követeli az elakadt EU-csatlakozási tárgyalások folytatása keretében. A 2005-ben indult tárgyalásokon a 31 fejezetből eddig egyet zártak le. Sokan úgy vélik, hogy a terv megállíthatja az EU-t fenyegető migránsáradatot – csak tavaly több mint 1,2 millióan érkeztek az unióba, nagy többségük Görögországon keresztül. A végrehajtás viszont alapvetően Törökországon múlik. Csökkentheti azonban a nyomást, hogy az eddig csak a nemzetközi vizeken járőröző NATO-hadihajók mostantól görög és török felségvizekre is bemehetnek. A Németország vezetésével zajló és eddig kanadai, török és görög hajók részvételével szerveződött flottillához francia és brit hajók is csatlakoznak. Az elvi megállapodás szerint a török felségvizeken összeszedett menekülteket is visszairányítják.

Bizonytalan azonban, hogy a jövő heti következő csúcson sikerül-e tető alá hozni az alkut, hiszen több EU-tag máris számos fenntartást fogalmazott meg. Angela Merkel német kancellár – aki azt reméli, hogy az elvi megállapodás belengetésével jó pontokat szerez a választóinál a hétvégi, három tartományt érintő választáson – például jelezte, nincs napirenden Törökország EU-csatlakozása. Hozzátette azonban: az Ankarával való együttműködés Európa alapvető geopolitikai érdeke. David Cameron brit miniszterelnök viszont azt közölte, hogy London semmilyen menekültelosztásban nem vesz részt. Ahogy többen is – köztük a hazai közvélemény számára vétózóként beállított Orbán Viktor magyar kormányfő – elutasították menekültek befogadását. Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök pedig a 160 ezer görögországi és olaszországi menekült EU-országok által még tavaly szeptemberben megígért szétosztását követelte – eddig csupán néhány százat költöztettek el.

Sok európait riaszt 75 millió török vízummentes beutazásának a lehetősége. Persze az EU-vezetők feltételeket is támasztottak, Francois Hollande francia elnök egyenesen 72 kritériumról beszélt. Így például Ankarának változtatnia kell a muszlim országokkal szembeni vízumpolitikáján, ugyanis több helyről is vízum nélkül utazhatnak Törökországba. Egyúttal be kell vezetnie a nehezebben hamisítható biometrikus útlevelet. Görögország és Ciprus pedig a csatlakozási tárgyalások folytatása ellen tiltakozott, követelve, hogy Ankara ismerje el a szigetországot, és normalizálja vele a kapcsolatait.

Közben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága sürgette az EU-t, hogy ne zárja be a kapuit a menekültek előtt. Emberjogi szervezetek azt kifogásolták, hogy Brüsszel saját értékeit felrúgva állapodik meg Törökországgal, figyelmen kívül hagyva annak belpolitikai fejleményeit. Matteo Renzi olasz kormányfő a sajtószabadság szavatolását akarja belevenni a végső megállapodásba, miután az utóbbi hónapokban több török orgánum ellen is támadást intéztek a hatóságok.