Az események azzal kezdődtek, hogy a szejm elnöke kitiltotta a tudósítókat az épület nagy részéből. Az ülés menetéről továbbra is beszámolhatnak, de a képviselőktől lényegében elzárták őket. Az emiatt tiltakozó újságírókat számos ellenzéki képviselő támogatta.

Egyiküktől egy „Szabad sajtót!” feliratú papírlap miatt péntek délután, a költségvetési vitában a házelnök megvonta a szót. Válaszul több ellenzéki elfoglalta a szónoki emelvényt. Ezután a házelnök áthelyezte az ülést egy másik terembe, ahol nincs gépi szavazatszámlálás.

Botrányos szavazás

A költségvetést tehát úgy szavazták meg éjszaka, hogy az ellenzék szerint kétes, megvolt-e a határozatképesség. Azt vették észre, hogy több kormánypárti politikus utólag, a szavazás után írta alá a jelenléti ívet. (Ami nem zárja ki, hogy már előbb ott volt, de nem szabályos.)

Késő este Varsóban és mintegy tucatnyi más lengyel nagyvárosban spontán tüntetések törtek ki néhány száz, helyenként néhány ezer részvevővel, akik a kormánypártot, a Jog és Igazságosságot (PiS) a demokrácia eltiprásával, a házelnököt pedig a házszabály felrúgásával vádolták.

Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök szerint ezzel szemben a tavalyi vereségébe beletörődni nem képes ellenzék sérti meg az alkotmányt, és terrorizálni próbálja a törvényesen, a választók felhatalmazása alapján kormányzó többséget. Blaszczak belügyminiszter egyenesen puccskísérletről beszélt.

Cáfolták, hogy használt könnygázt

Tüntetők péntek éjjel több órán keresztül elállták a lengyel parlament kijáratait. A több száz tüntető azt skandálta, hogy addig nem teszik szabaddá az utat, amíg a PiS vezetője, Jaroslaw Kaczynski ki nem jön az épületből és nem beszél velük.

A rendőröknek többszöri próbálkozás után hajnali háromra sikerült szabaddá tenniük az egyik kijáratot. Az alkotmányos tisztséget nem viselő, de az országot ténylegesen irányító Kaczynski pártelnök és Beata Szydlo miniszterelnök autója az éjjel csak ilyen beavatkozás után tudta elhagyni a parlament területét –, de a hatóság cáfolta, hogy könnygázt is bevetett volna.

Jerzy Meysztowicz ellenzéki képviselő a TVN24 csatornának azt mondta, a rendőrség könnygázt használt, hogy feloszlassa a tüntetőket, akik megpróbálták útját állni az autóknak.

Nem kizárt, hogy a tiltakozó megmozdulások szombaton is folytatódnak.

Joga van, de...

A sajtó parlamenti működését a házelnöknek joga van szabályozni – más kérdés, hogy ezt helyesen teszi-e –, és azt is ő állapíthatja meg, ha nincs gépi számlálás, hogy a szavazás szabályos és eredményes volt-e. Az ellenzéknek tehát nincs valós esélye a vitatott döntések megváltoztatására. Elvben az Alkotmánybíróság léphetne közbe, de ez a testület maga is heves jogi és politikai viták kereszttüzében áll.

Hétfőn, december 19-én jár le az eddigi elnök elnöki és bírói mandátuma, helyébe olyan személy fog lépni megbízottként, aki eddigi működése alapján nyilvánvalóan a kormánypárt támogatója. Előre látható, hogy be fogja vonni a munkába azt a három alkotmánybírót, akiknek a megválasztását maga az eddigi AB nevezte alkotmánysértőnek.

Az új összetételű AB pedig aligha fogja megkérdőjelezni a kormánypárti, pártelnöke által még keményebb fellépésre biztatott házelnök döntéseit.