EU–török alku a menekültekről

Herkulesi feladat lesz a menekültáradat megállítását célzó EU–török megállapodás végrehajtása – ismerte el Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Valószínű, hogy egyáltalán nem túlzott a múlt héten tető alá hozott alkuról, amellyel kapcsolatban nemcsak jogi aggályok merültek fel, de sokan megkérdőjelezik a gyakorlati megvalósíthatóságát is. Azzal, hogy az EU hátat fordít a menekülteknek, nem teljesíti nemzetközi kötelezettségét – vélte az Amnesty International jogvédő szervezet. Az EU eladta a lelkét – hangzanak a morális alapon megfogalmazott bírálatok, míg mások szerint nem volt mit tenni, az EU jövőjéről van szó.

A jogi skrupulusoktól függetlenül máris késik az eredetileg vasárnaptól indult rendszer. A görög kormány április 4-ére ígérte annak a gyors eljárásnak a beindítását, amely regisztrálja a görög szigetekre érkező migránsokat. Az EU négyezer tisztviselőt, bírót, tolmácsot, őrt és egyéb szakembert ígért, hogy a Törökországból illegálisan érkezőket azonnal számba vegyék, elbírálják menekültkérelmüket, és a fellebbezésre is lehetőséget adjanak. A megállapodás értelmében amúgy mindenkit visszaküldenek Törökországba, cserébe minden egyes kiutasított szírért az EU befogad egy szírt valamelyik törökországi menekülttáborból. Ehhez azonban még az is kell, hogy Ankara módosítson bizonyos törvényeket, és az EU „biztonságos harmadik országnak” nyilváníthassa Törökországot, ahová minden ország állampolgára visszairányítható. Jelenleg azonban Törökország az alapvető védelmet csak szíreknek garantálja, de a migránsok kétharmada már nem szíriai.

A török táborokból érkezőket önkéntes alapon „terítik” szét az EU-ban. Bár Németország közölte, hogy vállalja a javát, lapzártánkig 18 ezer főre szóló ajánlat érkezett a különböző EU-országokból, de még 54 ezerre lenne szükség. A terv ugyanis az, hogy az új rendszer inkább elrettenti a menekülteket az illegális átkeléstől az Égei-tengeren, mert a kitoloncoltak a sor végére kerülnek. Ami drága mulatság, hiszen személyenként 1–2 ezer eurót kérnek az embercsempészek az átszállításért a török partoktól valamelyik görög szigetre. EU-tisztviselők jelezték, hogy ha 72 ezernél több szíriai menekült érkezik illegálisan Törökországba, és helyettük ugyanennyi számú másik szírt kell befogadnia az EU-nak a török táborokból, akkor a terv kudarcot vall. Márpedig egy német kutatóintézet szerint az EU-ba tavaly érkezett 1,2 millió migránst az idén 1,8 millió, de akár 6,4 millió is követheti – a becslés felső értéke a legrosszabb forgatókönyvet veszi alapul, vagyis ha Észak-Afrikából is százezrével indulnak meg. Nem világos az sem, hogy mi lesz a jelenleg már Görögországban tartózkodó közel 50 ezer menekülttel.

Megbukhat a terv akkor is, ha a bevándorlók másik útvonalat találnak. Megindulhatnak például Bulgária felé, vagy a Kaukázuson át Ukrajnába, majd onnan a Nyugat irányába, de ismét szóba jöhetnek a kockázatosabb tengeri útvonalak Olaszországba vagy Spanyolországba. Eddig az volt a tapasztalat, hogy a belső európai határok lezárása nem állította meg, csak más irányba terelte a menekültek áradatát.

A végrehajtás egyértelműen Törökországon múlik, és kérdés, mit tesz Ankara, ha nem kapja meg a megállapodásért kicsikart árat. Például az áprilisra ígért vízummentességet a schengeni övezetbe, ha teljesíti a feltételeket. De ha eleget tesz is a kritériumoknak, több EU-tag biztonsági okokból ellenzi a vízummentességet. Brüsszel azt ígérte, hogy újabb fejezeteket nyit meg a csatlakozási tárgyalások folytatása keretében, de Ciprus eddig azért vétózta meg a folyamatot, mert Ankara nem ismeri el önálló országként. Az EU 6 milliárd euróra duplázta meg a Törökországnak 2018-ig szánt segélyt, de egyelőre nem világos, honnan jön a pénz. A saját menekültbefogadási politikájának a csapdájába került és ezért a mostani alkut alapvetően szorgalmazó Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy lehetnek visszalépések, de úgy vélte: a megoldást kínáló folyamat visszafordíthatatlan.