Történelmi látogatásával Barack Obama amerikai elnök a kubai kommunista rezsimet a demokrácia felé akarja taszigálni.
Kátrányszag lengte át a Barack Obama amerikai elnök autókaravánjának útvonalába eső negyedeket Havannában, ahol frissen leaszfaltozták a kátyúktól hemzsegő utakat. Szorgos kezek virágot ültettek, ablakokat és falakat festettek, a biztonsági erők és a lakossági aktivisták a hétköznapi embereket az eseményektől távol tartó kordonokat húztak, a rendőrök pedig Obama vasárnapi érkezése előtt órákkal preventív őrizetbe vettek ismert ellenzékieket. Vagyis Kuba mindent megtett, amit egy recsegő-ropogó gazdasággal küszködő, az elnyomást napi rutinként alkalmazó kommunista ország megtehetett, amikor nagy kapitalista ellensége első számú vezetőjét fogadja.
Obama szűk három napig tartó kubai látogatása – ahová elkísérte a felesége, az anyósa, valamint a tavaszi szünetét töltő két lánya – több szempontból is történelmi esemény. Előtte hivatalban lévő amerikai elnökként legutóbb 1928-ban Calvin Coolidge járt a karibi országban, és neki is azt kellett bizonygatnia, hogy a spanyol uralom alól három évtizeddel korábban függetlenné vált államot nem akarja bekebelezni hatalmas északi szomszédja. Ahogy akkor Coolidge-ot, Obamát is népes küldöttség kísérte, ám míg a mai politikusok és üzletemberek komoly tárgyalásokba fogtak, a hazai alkoholtilalomtól szenvedő elődeik 88 éve inkább a havannai szórakozóhelyeket lepték el egy-két görbe este reményében. Még a rendszerint zárkózott Coolidge is lelkesen integetett egy csapat vidám hölgynek, akikről legnagyobb rémületére kiderült, hogy örömlányok. Obama viszont a mai szokásoknak megfelelő szigorú biztonsági intézkedések közepette tett sétát a családjával és kísérőivel Havanna óvárosában.
Az amerikai elnök hivatalos programja első eseményeként találkozott Jaime Ortega havannai érsekkel, aki a tavaly szeptemberben szintén a szigetországban járt Ferenc pápával együtt fontos közvetítő szerepet játszott a két ország közeledésében. Ortega az 1960-as években a kommunista rezsim munkatáborát is megjárta, ma viszont a vezetésével a katolikus egyház nemcsak erkölcsi és vallásoktatást tart a híveknek, de segíti a civil szerveződéseket, és a plébániákon számviteli és marketingismereteket is tanítanak a vállalkozni vágyóknak. Ez hatalmas változás ahhoz képest, hogy a jezsuitáknál nevelkedett Fidel Castro üldözte a katolikus egyházat, 1969-ben betiltatta a karácsony megünneplését – az indok a cukornádaratás zavartalanságának garantálása volt –, amit csak II. János Pál pápa 1998-as kubai látogatása kapcsán oldottak fel. A betegeskedő Fidel 2008-as háttérbe húzódása után nőtt az egyház mozgástere, sőt az országot ma irányító, 84 éves Raúl Castrót annyira elbűvölte az argentin származású Ferenc pápa, hogy kijelentette: lehet, hogy visszatér a katolikus hitre.
Az USA és Kuba 2014. december 17-én jelentette be, hogy – a kanadai kormány, Ortega érsek és Ferenc pápa 18 hónapos titkos erőfeszítéseinek gyümölcseként – normalizálják a két ország viszonyát, újranyitják az 1961-ben bezárt diplomáciai képviseleteket. A változások viharosak voltak. Előbb lazították, majd eltörölték az USA-ban élő kubaiak hazautalásaira vonatkozó korlátozásokat, és Obama látogatását megelőzően jelentették be, hogy az amerikai állampolgárok újra szabadon utazhatnak a Fulgencio Batista 1959-es bukása előtt az USA karibi üdülőparadicsomának számító, Florida partjaitól alig 150 kilométerre lévő szigetre. Washington engedélyezte, hogy amerikai cégektől fizetést húzó kubai állampolgárok korlátozott célokra amerikai bankszámlát nyithassanak, és a havannai kormány a pénzügyi tranzakcióihoz dollárt vásárolhasson. A kubaiak legális amerikai munkavállalásának legnagyobb lobbistája az amerikai baseball-liga volt, amely nemcsak a Tampa Bay Rays sikerének drukkolt a kubai válogatott elleni keddi bemutató mérkőzésen, hanem annak is, hogy a szigetország tehetséges játékosai anélkül szerződhessenek az USA-ba, hogy disszidálniuk kellene.
A Havannában kubai vállalkozókkal is találkozó Obama az elnöki rendeletekkel ki tudta kezdeni az 1962-ben John F. Kennedy által kihirdetett teljes kereskedelmi embargót, ám azt csak a washingtoni kongresszus törölheti el. Különösen, hogy az államosított amerikai tulajdon restitúcióját előíró 1996-os Helms–Burton-féle törvény még szigorított is a szabályokon, amire reagálva 1999-ben Ricardo Alarcón, a kubai parlament akkori elnöke azt a százmilliárd dolláros összeget állította ezzel szembe, amit Havanna szerint a „népirtásnak nevezhető” embargó mért gazdasági kárként és szenvedésként a kubaiakra. A kérdésben az amerikai politika megosztott, de egyre inkább a hidegháborús relikviának – és eredménytelen intézkedésnek – tartott embargó feloldásának hívei kerekednek felül.
Az Obama utódlásáért versenyzők közül a demokrata Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump a múlt eltörölhető örökségének tekinti a büntetőintézkedést, amit viszont hevesen védelmez az apai ágon kubai származású Ted Cruz texasi republikánus szenátor. Változóban a főleg Floridában élő kubai emigránsok véleménye is, akik körében az embargó támogatottsága az 1991-es 87-ről 2014-re 48 százalékra mérséklődött. A nagyszabású amerikai beruházásokat kizáró tilalom – ami alól kibúvót az olyan eseti kormányzati engedélyek jelentenek, amilyennel például a Starwood szállodalánc veheti át három patinás havannai hotel üzemeltetését – hívei a kubai rezsim által férgeknek (gusanos) nevezett első generációs menekültek köréből kerülnek ki. Az ő gyerekeik és unokáik, illetve a később érkezettek viszont a jobb jövő zálogát látják az embargó feloldásában.
A kétoldalú viszony javulását, illetve annak sebességét kifogásolók azt hiányolják, hogy Obama az engedményeket nem köti a politikai ellenfeleit még mindig százával bebörtönző kubai rezsim demokratizálódásához, a szabadságjogok érvényesítéséhez. Havanna az amerikai elnök látogatására időzítve négy neves ellenzékit kiengedett ugyan az USA-ba, ám ez Kuba bírálói szerint csak az elnyomó rezsim átlátszó gesztusa. A kubai ellenzékiekkel találkozó, de a keddi havannai beszédében visszafogottan fogalmazó Obama, illetve politikájának támogatói viszont úgy vélik, ha gazdasági lépésekkel, az idegenforgalom beindításával Kuba – amelynek éléről ígérete szerint 2018-ban távozik Raúl Castro – nyitottabbá válik, akkor ezt követheti majd a politikai rendszer eróziója.
NAGY GÁBOR
Ritkán látott botrány lett egy csökkenő eladásokkal küzdő divatház reklámjából, amely közel egy hete tematizálja az amerikai közéletet. Mások belebuktak hasonló ügyekbe, ám itt még jól is alakulhatnak a dolgok az American Eagle számára, és ebben nagy szerepe lehet Donald Trumpnak.
