Donald Trump éppen egy éve mondta fel a nagyhatalmak és Irán atomalkuját, most viszont Teherán is bejelentette a maga feltételeit a megállapodás betartása érdekében. Az iráni vezetés ezen kívül felfüggesztette a 2015-ös történelmi egyezség két pontját, amely korlátozza az országban tartott dúsított urán és a nehézvíz megengedett mennyiségét.

A megállapodásban még részt vevő feleknek – köztük Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Németországnak, Kínának és Oroszországnak – 60 napot adott arra, hogy "teljesítsék a kötelezettségeiket", ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy kerüljék meg az egyoldalú amerikai szankciókat. Hasszán Rohani elnök arra figyelmeztetett, hogy különben Teherán nemcsak a dúsított urán mennyiségét, hanem a hasadóanyag tisztaságát illetően sem korlátozza önmagát, és leállítja az Araknál lévő nehézvizes reaktor átalakítását is. És ezzel gyakorlatilag egy évi diplomáciai útkeresés után a maga részéről is halálra ítélni az éveken át tárgyalt atomalkut.

Irán – nem alaptalanul – a megvezetett félnek állítja be magát, hiszen az előző amerikai kormányzat által szorgalmazott megállapodást Washington mondta fel. Teherán betartotta az alku pontjait – ezt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) is megerősítette –, de Trump azért lépett ki az egyezségből, mert az egészet botrányosan rossznak tartotta. Új követelésekkel állt elő: Teherán ne tíz évre, hanem végleg mondjon le az urándúsításról, állítsa le a ballisztikusrakéta-kísérleteit, szüntesse be részvételét a közel-keleti konfliktusokban, a terrorcsoportok támogatását – az utóbbiakkal a megállapodás nem is foglalkozott.

Az európai hatalmak – ahogy Moszkva és Peking is – ellenezték az egyoldalú amerikai kilépést, és abban bíztak, hogy a tíz évre szóló megállapodás betartása elegendő bizalmat teremt az USA és Irán között hosszabb és átfogóbb alku megkötéséhez. Az idén januárban London, Párizs és Berlin hiába hozott létre barteralapú fizetési csatornát (Instex), hogy az európai-iráni kereskedelem kikerülje az amerikai szankciókat, az csak az élelmiszereket és gyógyszereket érintette. Az európai cégek nem kockáztatták, hogy az Iránnal való együttműködés miatt kizárják őket az amerikai piacról. A brit, a francia és a német kormány nem tudta megmenteni az alkut, miközben a kereskedelmi viták a Washingtonhoz fűződő kapcsolataikat problémássá tették.

Arról, hogy mi lesz, ha lejár a 60 napos határidő, és milyen következményei lehetnek a világra Irán és a nagyhatalmak harcának, az e heti HVG-ben olvashatnak.

HVG