Hivatalosan 61 ezer eltűntje van a drogháborúnak.
A mexikói kormány hétfőn mintegy 50 százalékkal felfelé módosította és több mint 61 ezerre tette az eltűntként nyilvántartásba vett személyek számát, hozzátéve, hogy túlnyomó többségük az országot 2006 és 2012 között sújtó heves drogháború áldozata.
Az egy éve hatalmon lévő baloldali elnök, Andrés Manuel López Obrador hivatala tavaly júniusban még 40 ezerre becsülte az eltűnt állampolgárok számát.
A keresett személyek 97,4 százaléka 2006 óta tűnt el a latin-amerikai országban, amikor Felipe Calredón akkori elnök elrendelte a hadsereg bevetését a kábítószer-kereskedőkkel szembeni harcba. Lépése azonban a drogkartellek osztódásához vezetett, ami még véresebbé tette a befolyási övezetekért vívott háborúikat, s a hatóságok ellenük vívott harcát is.
Közben az eltűnteket felkutatni hivatott országos bizottság tisztségviselői hétfőn arról számoltak be, hogy munkájuk első 13 hónapjában országszerte 1124 holttestet találtak, 873 jelöletlen sírgödörben.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
A Magyar Olimpiai Bizottság kapta a legtöbbet, de utalták a szokásos 110 milliót az ATV volt elnöke vállalkozásának, és jutott némi apró a Rogán-szomszéd Csetényi Csaba cégének, egy Tiborcz-, illetve egy Mészáros-közeli magántőkealap érdekeltségének is.
Heorhij Tihij szerint inkább azt kellene megmagyaráznia a magyar embereknek, hogy miként sikerült „elcseszni” az ország gazdaságát.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, melyet többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Az énekes már elnézést kért, amiért elragadta az aljas indulat.
Több oka is van a lakhatási válságnak.
