Kezelhetetlennek tűnik a Mianmarból Bangladesbe űzött rohingyák helyzete
Nem sokat javult a népirtás elől Bangladesbe menekült muszlim népcsoport sorsa, az emberek félnek visszamenni Mianmarba – tapasztalta a helyszínen a HVG tudósítója.
A hágai törvényszék szerint azonnali intézkedéseket kell tenni, melyek megvédik a muszlim kisebbséget.
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság kötelezte Mianmar vezetését, hogy tegyen azonnal hatékony intézkedéseket az országban kisebbséget alkotó rohingyák védelmében, és akadályozzon meg minden olyan cselekedetet, ami népirtáshoz vezethet.
Az ENSZ-bíróság határozatához vezető jogi keresetet az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) nevében Gambia nyújtotta be tavaly novemberben a délkelet-ázsiai ország ellen, azzal vádolva Mianmart, hogy megsértette a népirtás megelőzéséről szóló nemzetközi egyezményt.

A csütörtökön bejelentett döntés szerint az ideiglenes érvényű intézkedéseknek
korlátozniuk kell a mianmari katonaság tevékenységét is mindaddig, amíg a hágai pert véglegesen le nem zárják.
A buddhista többségű Mianmar 2017-ben hajtott végre tisztogatást a muszlim rohingya közösség körében, amit az ENSZ népirtásnak minősített. 2017 augusztusa óta körülbelül 740 000 rohingya menekült a szomszédos Bangladesbe mianmari katonák és a buddhista milíciák elől.
A bangladesi menekülttáborban élő rohingyákról a hvg.hu tudósítója tavaly írt helyszíni tudósítást.
Nem sokat javult a népirtás elől Bangladesbe menekült muszlim népcsoport sorsa, az emberek félnek visszamenni Mianmarba – tapasztalta a helyszínen a HVG tudósítója.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.