Irán vált a Kínából származó koronavírus-járvány közel-keleti gócpontjává: a perzsa államban egyelőre gyorsan terjed a kór, s már a szomszédos országokban is megjelent az Iránból tovább hurcolt betegség. A halálozási arány magas, a betegek között van az egyik alelnök is, aki a tünetek jelentkezése előtt az államfő közelében volt.
A legmagasabb rangú női politikus, a nőügyekért felelős Maszumeh Ebtekar alelnök az egyik olyan iráni állami vezető, akinél kimutatták a koronavírus fertőzést. Az ismert politikus – négy évtizeddel ezelőtt, az USA teheráni nagykövetségén kirobbant túszbotrány idején ő volt az 52 amerikait fogva tartó csoport szóvivője – egy nappal az után betegedett meg, hogy egy kormányülésen néhány méter távolságban volt Hasszán Rohani államfőtől, illetve a kabinet többi tagjától.
Ebtekar már a hetedik olyan magas rangú politikus, akit elért az Iránban először február 19-én regisztrált fertőzés: elkapta a betegséget a fertőzés első iráni gócpontjának számító Kúm város egyik parlamenti képviselője, Iraj Hariricsi egészségügyi miniszter-helyettes, valamint még négy további ismert közéleti személyiség is. Egyikük, a 81 éves Hadi Hosrovsahi – ismert vallási vezető, és Irán egykori vatikáni nagykövete – életét is vesztette már a betegségben. Egy másik ismert személy, az iráni női labdarúgó válogatott tagja, a húszas éveinek elején járó Elham Seihi életét is a koronavírus-fertőzés okozta szövődmények oltották ki.
Sok a nem regisztrált beteg
Miközben Iránban pénteken hivatalosan mintegy 300 beteget tartottak számon, harminc halottról beszéltek a hivatalos források, és ez már önmagában azt jelentené, hogy Iránban a legmagasabb a hivatalosan nyilvántartott megbetegedésekre jutó halálos áldozatok aránya. A helyi kórházi források azonban pénteken este 210 halálos áldozatról számoltak be a BBC-nek. Nem lenne csoda, ha kozmetikázott adatokkal dolgozna a rezsim: az iráni egészségügyi rendszer romokban hever – részben a perzsa állam atomprogramja miatt érvényben lévő szankciók miatt – s mivel nincs elég tesztelő eszköz, illetve egyéb orvosi felszerelés, a betegek nagyobb része be sem kerül az ellátásba.
Azok sem járnak feltétlenül jobban, akik bekerülnek a kórházakba: nincs elég hely az intenzív osztályokon, illetve a fertőzötteket elkülönítő intézményekben. És nincs elég azokból a vírusölő szerekből – például a Remdesevir nevű készítményből – amely a többi ország tapasztalatai szerint viszonylag eredményesen alkalmazható a koronavírus-fertőzöttek kezelésére. „A vírus 3-4 hete kerülhetett be az országba és mostanra valamennyi országrészben megjelent. Valódi járvánnyal nézünk szembe” – mondta az egyik vezető teheráni kórház, a Maszih Danesvari neve mellőzését kérő orvosa a Time amerikai magazinnak.
A legtöbb beteget jelenleg is Kúm környékén tartják nyilván – néhány nappal ezelőtt megjelent egy utóbbi gyorsan visszavont közlemény, amely szerint a városban már több mint ötven emberéletet követelt a járvány – de Teheránban is viszonylag sok a beteg.
Nem lesz karantén
Miközben Iránból több közeli országba – egyebek mellett Afganisztánba, Irak,a Kuvaitba, Bahreinbe és Libanonba is – átterjed már a kór, az egészségügyi hatóságok nem tervezik a gócpontok karantén alá vonását, mert ez a lépés – a betegséget ugyancsak elkapó Iraj Hariricsi miniszter-helyettes szerint – a kőkorszak szellemét tükrözné. Rohani államfő is megerősítette, hogy nem lesznek városokat érintő karanténok, legfeljebb a betegségben szenvedőket különítik el az egészségesektől. Ugyanakkor az államfő arra kérte honfitársait, hogy csak akkor utazzanak az országon belül, ha az feltétlenül szükséges. Országszerte több nyilvános rendezvényt lemondtak, és elmarad Teheránban a pénteki nagy ima, amelyen hagyományosan megjelennek a vallási és politikai vezetők is, és sokszor komoly bejelentéseket is tesznek. Arról is hamarosan döntés születik, hogy bezárják-e az iskolákat, illetve egyetemeket.
Egy másik orvos, aki az iráni hatóságok megtorlásától tartva ugyancsak neve mellőzését kérte, azt mondta, hogy azért kapta el több kormánytisztviselői is a betegséget, mert Teherán igyekszik elrejteni az igazságot, a járvány létét. „Azért nem használtak védőfelszereléseket, miközben kórházról kórházra jártak, mert azt akarták mutatni, nem súlyos a helyzet” – magyarázta az orvos.
A szankciók hatása
A helyzetet súlyosbítja, hogy az első tesztkészletek csak néhány nappal a betegség megjelenése után érkeztek meg Iránba, így az orvosok ugyan feltételezték, hogy már megjelent az új betegség már bejutott az országba, ám nem lehettek biztosak abban, hogy valóban a koronavírus okozta a szokatlan tüneteket okozó kórt. Az USA által újra bevezetett és a legtöbb európai cég által is betartott Irán elleni szankciók miatt a korábbiaknál jóval lassabban teljesülnek az átutalások, és ez is hozzájárul a hiány fokozódásához.
Az is gondot jelent, hogy az iráni politikusok által mutatott „lazaság” miatt az irániak jó része nem veszi elég komolyan a járvány okozta veszélyeket, és ezért a hétköznapi egyszerű óvintézkedések is elmaradnak: kevesen használnak kézfertőtlenítőt, illetve az arcot eltakaró maszkokat.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
