szerző:
Kacskovics Mihály Béla
Tetszett a cikk?

A Pénzmosás megfékezésével megbízott igazgatóság kérte ki Szerbiában oknyomozó újságok, civil szervezetek adatait és tranzakcióit bankoktól – számolt be szerda reggel a Szabad Magyar Szó. Az állami szerv a hírek szerint pénzmosás és terrorizmus gyanújával vizsgálja a pénzügyeiket.

A hírek szerint Szerbiában tevékenykedő újságíró-, nem kormányzati, illetve civil szervezetekről kért adatokat kereskedelmi bankoktól a Pénzmosás megfékezésével megbízott igazgatóság arra hivatkozva, hogy az érintett szervezetek pénzmosáshoz és terrorizmushoz való kötődését vizsgálják. A szerb Newsmax Adria jutott először információkhoz a listáról, később meg is szerezték egy részletét, majd nyilvánosságra is hozták azt. A Szabad Magyar Szó szerbiai magyar napilap szerint azok az orgánumok, illetve szervezetek kerülhettek célkeresztbe, akik nyíltan kritizálták a kormányt, valamint beszámoltak annak korrupciós botrányairól.

A lap főmunkatársa, Tőke János a hvg.hu-nak azt mondta, „jó társaság, ha úgy vesszük, szakmai elismerés ezzel a 35 szervezettel egy listán szerepelni, de nyilván többen megijedtünk”. A Szabad Magyar Szó maga nem szerepel a listán, kiadójuk, a Sajtószabadság Alapítvány viszont igen. (Az alapítvány nem csak a Szabad Magyar Szó, hanem a Családi kör és a szerb nyelven kiadott Slobodana Reč kiadásáért is felel.)

Tőke szerint a szerkesztőséget és a kiadót nagyon meglepte, hogy pénzmosás és terrorizmus gyanúja miatt kértek róluk adatokat, ugyanis mint mondta, munkájukkal pont ezen tevékenységek visszaszorításáért küzdenek. Hozzátette: nincsenek meglepve a lista szereplőin. Olyan oknyomozó portálok is felkerültek rá, akik kormánytagok vagyonnyilatkozatait vizsgálták. Szerinte a lista egyértelmű támadás a hatalom részéről a kritikus hangok ellen. A lista szereplői között azonban korántsem csak újságok, illetve kiadóik vannak: felkerültek újságírók (Slobodan Georgiev, Branko Čečen), de ellenzéki politikus, például a diplomata Vuk Jeremić is. Szerepel rajta az Újvidéki Újságíróiskola, a Vajdasági Polgári Központ, a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (a szerb MÚOSZ), valamint a Helyi és Független Médiumok Egyesülete is. Ahogy a magyar kormány is célkeresztjébe állította a civil szervezeteket, úgy a lista tanúsága szerint a szerb is: a 35 fős felsorolásban ott van a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért is – állítja a Szabad Magyar Szó.

„Minden tranzakciónk legális és nyilvános, hiszen adományokból tartjuk fenn a lapot, el kell ezekkel a pénzekkel számolnunk a patronálóink és az állam felé is. Viszont ahhoz indok kell, hogy valaki belenézhessen a hozzánk hasonlóan működő újságok és szervezetek ilyen jellegű nyilvántartásába. Ez az indok volt most a pénzmosás és a terrorizmus gyanújának vizsgálata” – mondta el Tőke. Állítása szerint korábban semmilyen jellegű támadás nem érte őket a munkájukért, pusztán nem kaptak állami támogatásokat. „Szerbia összes megyéjében pályáztunk, ahogy közvetlenül az államnál is. Soha egy dinárt nem kaptunk, de eddig hagytak működni minket.”

Tőke János nem tudta megmondani, hogy miért most kezdték őket vizsgálni, ahogy azt sem, pontosan milyen kritériumok alapján kerültek fel rá. Az ügyben kerestük a szerb belügyminisztériumot, ha válaszolnak, a cikket frissítjük.

Az akció ellen tiltakozott Amnesty International is, a jogvédő szervezet szerint

Szerbiában is elkezdődtek a független civil szervezetek és média elleni kormányzati támadások.

Az Amnesty szerint 20 magánszemélyről és 37 civil szervezetről kértek ki banki adatokat – köztük az ország legismertebb jogvédő és oknyomozó szervezeteiről.

A független civilek és sajtó elleni lejáratókampányok egyik leggyakrabban ismétlődő eleme annak sejtetése, hogy az illetők ilyen típusú bűncselekményeket követhettek el. Magyarországon is így volt: a 2017-es civilellenes törvényről június közepén mondta ki az EU bírósága, hogy ellentétes az uniós szabályokkal. Ez a mostani vizsgálat semmi más, mint a kormányzattal szemben kritikus szervezetek megfélemlítése, egy kísérlet az elhallgattatásukra.

A Freedom House a 2019-es jelentésében kedvezőtlennek ítélte a szerb médiahelyzetet, már akkor azt írták, a szerbiai hatalom elfojtja, illetve gazdasági és politikai nyomás alá helyezi a kritikát megfogalmazó sajtóorgánumokat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gyurcsány Kósánéra emlékezve mondta el, hogy az édesanyja is elhunyt

Gyurcsány Kósánéra emlékezve mondta el, hogy az édesanyja is elhunyt

36 ember fertőződött meg egy házibuliban Győr-Moson-Sopron megyében

36 ember fertőződött meg egy házibuliban Győr-Moson-Sopron megyében

Pesti úti idősotthon: A főváros visszautasítja a kormányhivatal vádjait

Pesti úti idősotthon: A főváros visszautasítja a kormányhivatal vádjait