szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Puccsot tervezett a német állam ellen az a csoport, amely egy német herceget tett volna meg államfőnek, és amelynek a hangadóit 2022 decemberében tartóztatta le a rendőrség. A Reichsbürger-perben három városban zajlanak tárgyalások, a csoporthoz közel kétszázan tartoztak, politikusok elrablása, a demokrácia megdöntése is szerepelt a terveik között.

Jellemző az érdeklődésre: ahhoz, hogy elkezdődhessen az úgynevezett Reichsbürger-per Németországban, egy új bírósági épületet kellett felhúzni Frankfurt am Main peremén, ahol lett elég hely a 9 frankfurti vádlottnak, a 25 védőügyvédjének és a sajtónak.

Az új tárgyalótermet kifejezetten a Reichsbürger-perre építették: lesz hely benne a kilenc vádlottnak, az összesen 25 védőügyvédnek, a bíráknak és 120 nézőnek is.
picture alliance/dpa | Boris Roessler

A stuttgarti fellebbviteli tartományi bíróságon április végén kezdődött meg a terrorszervezet ellen indítandó három per közül az első. A legalább kétszáz tagúra becsült csoport elleni következő tárgyalást Münchenben tartják majd.

Csak a jelre vártak a puccshoz

A vádirat szerint a per kulcsfigurája XIII. Henrich Reuß herceg: a köré szerveződő csoport már több mint egy éve államcsíny szervezésén dolgozott, mielőtt elfogták őket. A 72 éves, mérnök végzettségű frankfurti ingatlanügynök, XIII. Heinrich Reuß herceg annak a Reuß-háznak az oldalági leszármazottja, amely az 1918-as novemberi forradalomig két kis thüringiai tartománynak is az uralkodó hercegi háza volt. A nevében szereplő rendi szám abból a családi hagyományból ered, hogy a Reuß-ház minden férfi tagjának a Heinrich vezető nevet adták, és a számozást minden évszázadban újrakezdték. A csoport azt tervezte, hogy egy sikeres puccs után az 1871-es Német Birodalom („Deutsches Reich”) mintájára szervezi meg az új államot, amelynek Reuß lett volna az államfője. 2022 szeptemberében szerették volna átvenni a hatalmat, amihez már csak a társösszeesküvők (külföldi kormányok, hadseregek és titkosszolgálatok képviselői) visszajelzését várták.

A vádirat szerint be akartak szivárogni a német Bundestagba, hogy ott parlamenti képviselőket ejtsenek foglyul. Különösen a kemény magra fenték a fogukat: az SPD-s szövetségi kancellárra, Olaf Scholzra, a zöldek külügyminiszterére, Annalena Baerbockra, valamint a CDU-elnök Friedrich Merzre.

A terv 2022. december 7-én dőlt dugába, amikor a rendőrség országos razziát tartott a magát „Hazafias Unió”-nak nevező terrorszervezet ellen. A rajtaütés során Reuß-szal együtt 25 embert tartóztattak le, akiknek többsége azóta is előzetes letartóztatásban van. A mozgalom tagjainál 382 lőfegyvert és közel 150 ezer lőszert találtak.

A Hazafias Unió egyébként csak egyike azoknak az egymáshoz ideológiailag kapcsolódó csoportosulásoknak, amelyeket összefoglaló néven „reichsbürgerek”-nek („birodalmi polgárok“) neveznek: közös bennük a demokrácia elutasítása, a monarchizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus.  A német alkotmányvédelem becslései szerint Németországban 20 ezer „birodalmi polgár” él, akik közül körülbelül 2300-an számítanak erőszakorientáltnak. 

A „birodalmi polgárok” nem ismerik el sem a második világháború óta fennálló rendet, sem a Német Szövetségi Köztársaságot a Német Birodalom legitim utódjának. A mozgalom profiljához hozzátartozik a nyílt fenyegetőzés és az erőszak alkalmazása. Fenyegetőzésükre a szociáldemokrata egészségügyi miniszter, Karl Lauterbach elrablásának terve az egyik példa.

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter szerint „minden nap meg kell védeniük a demokráciát”
AFP / DPA / Sebastian Gollnow

A Reuß körüli csoport letartóztatását újabb razziák és letartóztatások követték. A frankfurti tárgyalás elején a szociáldemokrata belügyminiszter, Nancy Faeser óva intett attól, hogy a vádlottakat ártalmatlan őrülteknek tartsák. A szervezettség mértéke, kiterjedtsége, a résztvevők tervei és a megtett előkészületek szerinte mind arra utalnak, hogy „veszélyes bűnözőkről van szó, vélhetően terroristákról.”
Valószínűsíthető, hogy a Reuß herceg vezette csoport tényleg készen állt az erőszakra. Az eddigi információk szerint többek között azt tervezték, hogy bevetéseikhez a Bundeswehr helikoptereit használják. A rendőrség és a terrorelhárítás azért is ítélte őket különösen veszélyesnek, mert a soraikban olyan embereket is találtak, akik elit katonai kiképzést kaptak, és a német hadseregben szolgáltak. A terveik között volt a Neckar melletti Oberndorfban található Heckler&Koch nevű német fegyvergyártó vállalat erőszakos elfoglalása is. Így aztán a „reichsbürgerek” elleni vádpontok között a terrorista szervezethez való tartozás és annak támogatása is szerepel. A három soron következő per valószínűleg egy ritkán látott volumenű mamuteljárássá áll majd össze, amelynek középpontjában a csoport ideológiája áll.

Halott gyerekekről fantáziáltak

Márpedig ez az ideológia a vádirat szerint nem akármilyen mozaikokból áll össze. Reuß herceg meggyőződése például, hogy Németországot valójában egyfajta „mély állam” (deep state) tartja fogva. Az országot a nemzetközi liberális elit vezette háttérhatalmak irányítják, illetve még mindig a nyugati szövetségesek – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország – tartják megszállva. Ezért a reichsbürgerek szerint a jelenlegi államhatalom nem legitim, viszont semmitől sem riad vissza annak érdekében, hogy hatalmát fenntartsa – például nagyüzemi jelleggel gyilkol le gyerekeket és fiatalkorúakat.

Szerintük az észak-rajna-vesztfáliai Ahr-völgyben 2021 nyarán bekövetkezett árvízkatasztrófa kimondottan a titkos államhatalom „kezére játszott”, mégpedig annyiban, hogy a régi kormánybunkerek elárasztásával eltussolhatták kiskorúak tömeges meggyilkolását. Reuß támogatóinak legendáiban 600 halott gyerek szerepelt.

A rendőrség 2022 decemberében nagy csapást mért a Reichsbürger-mozgalomra. Volt AfD-s képviselő is vádlottak padján a „Reichsbürger-perben”
AFP / POOL / Boris Roessler

A vádirat a csoport az erőszakos hatalomátvétel szükségességét azzal is indokolta, hogy ezzel német gyerekek életét mentheti meg. A sikeres puccsot követően az összeesküvők új békeszerződésről tárgyaltak volna a második világháborúban szövetséges nagyhatalmakkal: az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával, de mindenekelőtt Oroszországgal. A hatalomátvétel zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a csoport lőgyakorlatokat szervezett, és már a Bundestag termeiben is kémkedett.

A Német Birodalomnak a Reichsbürgerek számára sosem lett vége. A képen a Porosz Királyság zászlóival demonstrálnak Drezdában, 2023 októberében.
DPA / Daniel Schäfer

A vádlottak között szerepel a német fegyveres erők egy korábbi alezredese, valamint a jobboldali populista párt, az AfD (Alternatíva Németországért) volt parlamenti képviselője, az egykori bírónő, Birgit Malsack-Winkemann is. Utóbbi vádlott Reuß herceggel együtt áll bíróság elé Frankfurtban. A „reichsbürgerek” által megálmodott államban Malsack-Winkemannt szánták állítólag az igazságügyi miniszteri posztra.

„Reichsbürgerek”: valóságos fenyegetés?

Tobias Ginsburg író nyolc hónapig kutatta a mozgalmat – beépülve soraiba. A koronavírus-járvány idején csatlakozott a radikális oltásellenes aktivisták és összeesküvés-elméleteket vallók közé is. A Deutsche Welle egy 2023 májusi interjúban megkérdezte tőle, hogy a Reichsbürger mozgalomra szerinte valóságos fenyegetésként kell-e tekinteni: „Erre nem olyan könnyű válaszolni, mint amilyennek elsőre tűnik” – válaszolta Ginsburg. A „reichsbürgerek” kapcsán ugyanis nem lehet egységes mozgalomról beszélni, mert tagjai a szélsőségek különböző típusait testesítik meg. „Inkább nevezném őket valamiféle összeesküvés-elmélet-hívőknek, akiknek meggyőződései valahol nagyon mélyen gyökereznek a német történelemben és főként a nemzetiszocializmusban” – magyarázta. „Ugyanakkor ezt a szubkultúrát is áthatják a minden szélsőjobboldali aktivista fantáziájában jelenlévő eszmék: a homogén társadalom ideálképe, a „mások”, az idegenek nélkül”.

Mióta a „Reichsbürger-razzia” során 2022 decemberében Frankfurt am Mainban letartóztatták, őrizetben van XIII. Reuß Henrik herceg.
DPA / Boris Roessler

Elsőfokú ítélet a perekben leghamarabb 2025-ben várható.

Szerzők: Jens Thurau és Volker Witting. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.

DW-HVG
A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!