Donald Trump amerikai elnök Kijev elleni támadása, amelyben ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt tette felelőssé a háború kirobbantásáért olyan „érthetetlen megjegyzések” sorába illeszkedik, amelyek kérdéseket vetnek fel az amerikai álláspont koherenciájával kapcsolatban ebben a konfliktusban – jelentette ki szerdán Sophie Primas francia kormányszóvivő.

A kormányülést követő sajtótájékoztatón a szóvivő elmondta: Emmanuel Macron államfő a miniszterek előtt szóba hozta „az Egyesült Államok álláspontját Trump elnök különböző és gyakran érthetetlen megjegyzései kapcsán”, amelyek „következetességét még keressük”.

„A tegnapi nyilatkozatok is ide tartoznak (…) Nem igazán értjük az amerikai logikát” – tette hozzá.

Donald Trump kedden bírálta Volodimir Zelenszkijt a háború kirobbantásáért, és azért, mert szerinte nagyon népszerűtlen Ukrajnában.

Emmanuel Macron francia elnök a hétfői, hét nagy európai ország, valamint az Európai Unió és a NATO vezetőinek részvételével tartott találkozó után szerdára újabb találkozót szervez az ukrajnai helyzet megvitatására, mivel úgy véli, hogy „Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent” az európai kontinensre, tekintettel „a különböző területeken folytatott tevékenységeire”. Példaként említette a francia elnök kedd este Oroszországnak „a lengyel határon tett lépéseit, a kibertámadásait valamennyi európai országban, az információk vagy a választási folyamatok manipulálását, például Romániában, a nukleáris doktrínájával való egyértelmű fenyegetéseket”.

Párizs megítélése szerint Európának is be kell kapcsolódnia abba a folyamatba, amely amerikai kezdeményezésre megindult.

Emmanuel Macron délután 4 órától informális videokonferencia keretében konzultál több országgal. A francia elnöki hivatalban személyesen lesz jelen Ilie Bolojan ideiglenes román elnök, s Belgium, Görögország, Szlovénia, Csehország, Bulgária, Horvátország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Kanada állam- illetve kormányfője is bejelentette részvételét a megbeszélésen, de az egyelőre nem ismert, hogy ki lesz jelen még személyesen Párizsban.

Annak ellenére, hogy a hétfői találkozó résztvevői között egyetértés volt az orosz fenyegetésről, az európai országok között vita van arról, hogyan érdemes rá reagálni.

„Franciaország nem készül harcoló szárazföldi csapatokat küldeni a frontra” – mondta a francia elnök kedden, véget vetve a francia álláspont körüli vitáknak.

„Jelenleg senki sem akar csapatokat küldeni Ukrajnába. Ez egyáltalán nem aktuális” – közölte szerdán Jean-Noël Barrot külügyminiszter az RTL kereskedelmi rádióban. De „ha vakok maradunk a fenyegetéssel szemben, akkor a frontvonal egyre közelebb kerül a határainkhoz, és előbb-utóbb a háború felé sodródunk” – tette hozzá.

Trump megjegyzései a brit politikai életben is komoly visszhangot keltettek. Először az egyébként nagy Trump-rajongó Boris Johnson szólalt meg, aki szerint az amerikai elnök kijelentései nem a történeti hitelességet szolgálják. Trump ezzel rá akar ijeszteni Európára, hogy a kontinens növelje a hadügyi kiadásait, és kevésbé hagyatkozzon Európa védelmében Amerikára.

A Liberális Demokratákat vezető Sir Ed Davey pedig azt várja el a jövő héten Washingtonban tárgyaló Sir Keir Starmer miniszterelnöktől, hogy a lehető legkeményebben kérje számon Donald Trumpon az Ukrajnával kapcsolatos hazugságait.

A háború témájában eddig inkább hallgató konzervatív vezető, Kemi Badenoch is megszólalt, szerinte Zelenszkij Ukrajna demokratikusan megválasztott vezetője, aki bátran szembeszállt Putyin törvénytelen inváziójával. „Mi mindig Ukrajna mellett fogunk állni”.

Ugyanakkor Badenoch azt is kijelentette, hogy Trumpnak abban igaza van, hogy Európának is ki kell vennie a részét a kontinens védelméből, és követelte is Starmer miniszterelnöktől, hogy a védelmi kiadások összegét növelje meg a nemzeti jövedelem 2,5 százalékára.