A vártnál nagyobb arányban szavazta meg a román törvényhozás az „Állítsuk meg a Bolojan programot” címmel benyújtott bizalmatlansági indítványt kedden. A dokumentumot eredetileg 254 képviselő ellenjegyezte a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai közül. A bizalmatlansági indítványt támogatta végül még két szélsőjobboldali párt is: a Diana Sosoaca fémjelezte euroszkeptikus SOS és a szuverenista Fiatal Emberek Pártja (POT), így május 5-én 281-en szavaztak Ilie Bolojan miniszterelnök (nyitóképünkön) távozása mellett.
A Hotnews hírportál értesülései szerint a Nemzeti Liberális Pártból (PNL), a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) illetve az RMDSZ-ből álló koalíció vállalná a kisebbségi kormányzást immár a korábbi koalíciós tag, a PSD nélkül. Claudia Manda, a szociáldemokraták főtitkára jelezte, hogy bár a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban együttműködtek az AUR-al, de a szélsőjobboldallal közös kormányzástól elzárkóznak.
Az érvényes eljárásrend szerint Nicusor Dan román elnök a következő időszakban egyeztet a parlamenti pártokkal, és a tárgyalások után új miniszterelnököt nevez ki, illetve kér fel kormányalakításra.
A távozó Ilie Bolojan úgy nyilatkozott, a liberálisok „mindig jól teljesítettek ellenzékben”, és most sem riadnak vissza az ellenzéki szerepvállalástól.
Dan Tapalaga, a G4media elemzője a kialakult válsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, a szociáldemokraták azután kötöttek szövetséget az Unió-ellenes AUR-al Ilie Bolojan Európa-párti kormánya ellen, miután a Bolojan-kabinet elindította az állami vállalatok átvilágítását és az energia szektor reformját. Tapalaga nem zárja ki, hogy a szociáldemokrata párt a következő években háttérbe szorul, a következő választásokat pedig a két jobbközép párt, a PNL és az USR valamint a szélsőjobboldali AUR közötti verseny dönti el.
A távozó miniszterelnök, Ilie Bolojan 2008 és 2020 között Nagyvárad polgármestereként kapott mandátumot, 2020-tól pedig ő volt Bihar megye önkormányzatának elnöke. Országos ismertségre nagyváradi polgármesterként tett szert, mint olyan önkormányzati vezető, aki „bármi áron” végigviszi a költségcsökkentési illetve adminisztrációs reformterveket. Elbocsájtotta az önkormányzati alkalmazottak 40 százalékát, és 30 százalékkal csökkentette a költségvetési kiadásokat is.
Miniszterelnöki megbízást a most távozó nagykoalíció megalakítására tavaly júniusban kapott Ilie Bolojan. Az általa vezetett kormány 2027-ig vállalta a költségvetési deficit 3 százalék alá szorítását. Első intézkedései között az áfa, a jövedéki adó, illetve a bankadó növelése szerepelt. Jelentős társadalmi feszültséget váltott ki, amikor 2026 januárjától drasztikusan megemelték az ingatlanadó mértékét is. A januári adóemelés után a magyar lakta megyékben indult tüntetéshullám annak ellenére, hogy ezekben a térségekben az adóemelést koalíciós tagként támogató RMDSZ szavazói élnek.
Nyitókép: AFP / DPA / dpa Picture-Alliance / Fabian Sommer
Ez az összeállítás a PULSE európai média együttműködés keretén belül, a Hotnews.ro portál támogatásával készült.
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
