Meg kell akadályozni az eszkalációt – nemzetközi reakciók az iszfaháni támadásra
A G7-es külügyminiszterek Olaszországban találkoznak, de Hollandia és Kína is deeszkalációra szólította fel a feleket.
A G7-es külügyminiszterek Olaszországban találkoznak, de Hollandia és Kína is deeszkalációra szólította fel a feleket.
Iránnak meg kellett mutatnia, hogy egy háborúban nem számíthat Oroszország segítségére, ahogy Izrael sem az öbölbeli arab államokra – mondja N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
Az izraeli politikai helyzetről az ország volt berlini nagykövete ír a Süddeutsche Zeitungban. Továbbra is téma az MCC által rendezett brüsszeli konferencia. A Financial Times és a Washington Post az ukrajnai háborús helyzetről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Iráni tisztségviselők szerint az országon belülről irányíthatták a lelőtt drónokat.
A lap cikkében megszólaló szlovák értelmiségi szerint abszolút döntő volt a végeredmény szempontjából, hogy Orbán mozgósította a dél-szlovákiai magyarokat.
Péntek hajnalban robbanásokat észleltek Iszfahán környékén. Irán szerint a légvédelem lőtt le néhány drónt, kár nem történt. Izrael hivatalosan nem kommentálta az eseményeket, de izraeli és amerikai tisztségviselők is izraeli támadásról beszéltek.
Az Orbán Viktort a hónap elején kitüntető boszniai szerb vezér, Milorad Dodik azzal próbálta alátámasztani, hogy nem történt népirtás, hogy ha történt volna, akkor most nem kellene erről beszélni.
Három elkövetőt keresnek a hatóságok.
Az orosz politika törekvése az, hogy a Nyugat ne segítse Ukrajnát, illetve hogy a propaganda segítségével a bezárkózást és a szélsőséget pártoló nézetek kerekedjenek felül, írja a lap cikke.
Az Ukrajnának szánt katonai támogatás meghiúsítására készülhettek, katonai célpontok ellen terveztek támadást a szövetségi ügyészek gyanúja szerint.
Harmadik ötéves mandátumát nyerheti el a rendkívül népszerű Narendra Modi indiai kormányfő, aki illiberális, de magabiztos és büszke Indiát teremtett.
Számos európai lap értékeli és értelmezi az MCC által a belga fővárosban rendezett konferencia körüli eseményeket. A találkozón felszólalt Orbán Viktor is, ez ugyancsak tárgyuk a beszámolóknak. Az olasz újságíró-szövetség elnöke úgy ítéli meg, hogy Olaszország a magyar úton jár, írja a The Guardian. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a nyugat-balkáni helyzetről ír, a The Wall Street Journal fölteszi a kérdést: az USA hagyhatja-e összeomlani Ukrajnát. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A háborús kabinet megosztott a kérdésben, és az eltérő álláspontok sokkal inkább az egyes tagok szakmai háttere, és nem a politikai hovatartozása mentén alakultak ki.
Az 1+1 médiacsoport közleményében arra kérte az ukránokat, hogy a probléma elhárításáig tájékozódjanak a tévécsatornák weboldaláról, vagy a Youtube-ról.
Ugyan a területen állomásozó katonák megbízatása csak 2025 végén ért volna véget, Moszkvának mindenkire szüksége van Ukrajnában.
Nyílt háborúvá fajulhat az Izrael és Irán közötti bosszúhadjárat, lángba borítva a térséget. De ha mérsékletet tanúsítanak is a felek, eddig tiszteletben tartott határokat léptek át, ami borítékolja az újabb veszélyes lépéseket a jövőben.
Robert Ficót tévedés lenne a szlovák Orbán Viktornak tekinteni. Először is messze nem annyira erősek a hatalmi állásai – írja Paul Lendvai a Der Standardban közölt jegyzetében.
Már nem a Mi Hazánkkal működne együtt, hanem a Fideszt tartja „prioritásnak” a cseh euroszkeptikus SPD párt, amely tavaly egy olyan budapesti konferencián vett részt, amelyet Toroczkai László pártja szervezett – és amelyre egy orosz befolyásolási hálózat felderítése során az európai titkosszolgálatok is felfigyeltek. A konferencián részt vevő cseh politikust az a francia Nicolas de Lamberterie hívta meg az eseményre, aki egy másik franciával együtt a kémelhárítás látókörébe került. És aki a Mi Hazánk munkatársaként aktivizálta magát, noha a párt állítja, a francia férfi nem tagja a Mi Hazánknak, formális kapcsolatban nem állnak vele.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a közel-keleti térség szakértője szerint Izrael Iránnal való konfrontációja aláássa a zsidó állam Amerikával való kapcsolatát.