Megkéseltek egy 5 éves kisfiút Nyugat-Lengyelországban
Az elkövető egy 71 éves férfi.
A zsidó állam történetét végigkísérte, hogy polgárait újra és újra elrabolják. Jeruzsálemből korszakonként eltérő stratégiával reagáltak, de ezúttal egyik módszer sem látszik célravezetőnek.
Az egyiptomi csatárt korábban több bírálat is érte amiatt, hogy nem szólalt fel a háború ellen. Most megtette.
A brit miniszterelnök szerint „feltétlenül el kell kerülni az erőszak további fokozódását".
Három, Gázához közeli kibucban élő vendég látogatott szerdán az Európai Parlamentbe, hogy az izraeli kapcsolatokért felelős testület előtt beszéljenek arról, mit éltek át a Hamász támadásának napján. Ketten az óvóhelyről hallgatták végig, ahogy a terroristák felforgatják otthonukat, egyikük rokona pedig azóta is a Hamász fogságában van.
Samy Zyara szerint „ez a háború annak a nyomásnak a természetes következménye, amelyet Izrael gyakorolt a palesztinokra".
Kiverte a biztosítékot az uniós nagykövetek brüsszeli tanácskozásán a szívélyes pekingi jelenet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, írja a Politico. Bár a lap szemleírója szerint miközben Donald Tusk azt mondja, hogy megmentette a lengyel demokráciát, a politikus jövőbeli megítélése szempontjából még fontosabb lehet, hogy megerősíti az európai biztonságot. A Daily Telegraph óv a lengyel választások utáni túlzott optimizmustól: az ellenzék alakíthat kormányt, ám ettől még a Jog és Igazságosság kapta a legtöbb voksot, írja a lap. A Guardian vezércikke szerint egyre nehezebb fenntartani Ukrajna támogatását, és az izraeli háború csak tovább bonyolítja a képletet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szakértők szerint minden jel erre utal.
A Hamász október 7-i támadása a csúcspont volt, nem valaminek a kezdete – mondta a hvg360-nak Novák Attila történész, Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Goldziher Intézet tudományos főmunkatársa. Beszélt arról is, miért nem indult még meg az izraeli szárazföldi akció, és milyen egyezkedések lehetnek a háttérben. Novák Attila 2012 és 2016 között kulturális attasé volt Izraelben, élénk kapcsolata van az országgal, és a konfliktus kitörése előtt pár órával érkezett vissza Budapestre.
Két váratlan világpolitikai fordulat hozta kellemetlen helyzetbe az Orbán-kormányt. A küszöbönálló lengyel kormányváltással védtelenné válhat Európában, az izraeli háború pedig olyan elasztikusságot követel a magyar diplomáciától, ami még gerinc nélkül sem kivitelezhető.
Magyar katonák teljesítenek szolgálatot az izraeli-libanoni határon, ahol rendszeressé váltak az összecsapások az IDF és a Hezbollah erői között. Rishi Sunak brit miniszterelnök megérkezett Izraelbe és tárgyalt Jichák Hercog államfővel és Benjamin Netanjahuval is.
A brit miniszterelnök egy nappal az amerikai elnök után látogat az országba.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint hiányzott az állásfoglalásból Izrael önvédelemhez való jogának rögzítése.
A másik irányból érkező segélyszállítmányok felügyeletét is vállalta Kairó. Csak egy gond van: az egyetlen határátkelő Egyiptom felé Rafahban még minig zárva.
A szervezet a Hamásznál is régebb óta tevékenykedik Gázában.
Hogyan lehet leszámolni egy terrorszervezettel, amely alagútrendszerekben, civilek és túszok mögött bujkál? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk az elmúlt napok eseményeit az izraeli-palesztin háborúban, megnéztük, hogyan sodródott humanitárius krízisbe a Gázai övezet és miért nehéz ezt feloldani, utánajártunk, hogyan szólhat közbe Irán, és mi a szerepe a közösségi médiának a háborúban.
Az IDF szerint az, hogy nem látni a környéken krátert, megint csak azt bizonyítja, hogy nem Izrael támadta meg a kórházat.
Az amerikai elnök nem sokkal azt követően, hogy megérkezett, közölte Benjamin Netanjahuval, hogy az általa látottak alapján nem Izrael a felelős a támadásért.
A cikkét a patinás, 1857-ben alapított amerikai lapban, az Atlanticben publikáló Applebaum szerint a lengyel ellenzék sikerének az egyik következménye az lehet, hogy Donald Tusk véget vethet az állandó viszálykodásnak Brüsszellel, Berlinnel és Párizzsal.