A nagyszabású orosz–amerikai fogolycseréről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap kommentárjának szerzője szerint a Nyugat nagy árat fizet majd a diplomáciai akcióért. A veszélyek évét látja a Time szemleírója. A Reuters, a Bloomberg és a Financial Times a magyar–szlovák–ukrán olajvitával foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az MCC Feszten tartott panelbeszélgetés során szóba került a Patrióták karanténba zárása és a békemisszió is.
Egy spanyol újságírónak álcázott állítólagos orosz katonai hírszerzőt engedtek szabadon.
A Wall Street Journal vezércikkben üdvözli, hogy a lap tudósítója csaknem 500 nap után kiszabadult Putyin gulágjáról, ám egyben arra figyelmeztet, hogy nem Gershkovich lesz az utolsó túsz, ha nem változik meg az amerikai politika.
A Bizottság szerint jelenleg nem fenyeget olajhiány sem Magyarországon, sem Szlovákiában, adja hírül a Bloomberg.
A hidegháború vége óta legnagyobb fogolycserét hajtották végre Oroszország és a Nyugat között, 26 személy nyerte vissza a szabadságát. A fogolycsere jól jöhet a Fehér Háznak, de lehetnek negatív következményei is.
Az angliai törvények értelmében a 18 évnél fiatalabb bűnelkövetők nevét nem hozhatják nyilvánosságra. A liverpooli bíróság azért változtatott ezen, hogy elejét vegyék további álhírek terjedésének.
A terrorszervezet politikai vezetőjének halála akár fel is gyorsíthatja a béketárgyalásokat Izrael és a Hamász között, mert Netanjahu a likvidálást eladhatja győzelemként választóinak.
Ez fontos fordulópontot jelenthet az orosz–ukrán háborúban.
Többek között szabadul a The Wall Street Journal riportere, Evan Gershkovich, Paul Whelan tengerészgyalogos veterán és Alsu Kurmasheva orosz–amerikai rádiós újságíró is.
Orbán Viktor azt reméli, hogy kibekkelheti a háborút, és utána ismét normálisan kereskedhet Moszkvával. Ám éppen a tranzitszállítások bizonytalan jövője mutatja, mennyire veszélyes ez a stratégia, írja a lap.
Véres utcai zavargásokba torkollt Venezuelában, hogy az országot diktatórikus módon irányító baloldali populista Nicolás Maduro az elnökválasztás győztesének nyilvánította magát, miközben az ellenzék nagyarányú csalásról beszél, és tüntetésekre szólította fel híveit.
Mohammed Deif egy július 13-i rakétatámadásban vesztette életét, de a halálát csak most erősítették meg.
A megállapodásról az áldozatok családtagjait is értesítették.
A Barátság kőolajvezeték elzárásának következményeit elemzi a Süddeutsche Zeitung. Az Orbán-rendszer egyebek közt a baráti sajtó segítségével tartja fönn hatalmát, írja az AP cikke. A Bloomberg Giorgia Meloni kínai látogatásával foglalkozik. Trump félretette a republikánus think tank által kidolgozott Project 2025 tervet, írja a The Wall Street Journal. Az amerikai lap és a The Guardian a kiéleződött közel-keleti helyzettel is foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szeptemberben lenne a következő elnökjelölti vita, és Kamala Harris áll elébe.
Roger Boyes, a lap újságírója úgy látja, bárki is lesz a következő elnök Amerikában, az ukránoknak nyújtandó védelem a Nyugat számára már nem lesz olyan kulcsfontosságú, mint idáig.
Hogyan telt Kamala Harris első hete elnökjelöltként? Túlzás-e kijelenteni, hogy zárult az olló a demokraták és a republikánusok között? Ki lehet az ő alelnökjelöltje, és hogyan bukdácsol Donald Trump mögött az Orbán Viktor által is ajnározott J.D. Vance? Közéleti podcastunkban megnéztük, hogyan alakította át az amerikai kampányt az alelnök előrelépése.
Néhány óra leforgása alatt célzott támadás áldozatává vált Teheránban a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije és Bejrútban a Hezbollah magasrangú parancsnoka, Fuad Sukr. Hanije meglepő kiiktatása nagy pofon Irán számára is, de Izrael egyelőre nem vállalta a teheráni akciót, hanem csak a bejrútit. Az azonban biztos, hogy az akció aláásta a gázai tűzszüneti tárgyalásokat, és a kettős likvidálás jelentősen megnövelte egy regionális háború esélyét.
Az indoklás szerint várták a Dél-Amerikából érkező jelentéseket.
