Az emberek csupán 1 százaléka felelős a repülés által okozott kibocsátás több mint feléért

Nagyok a különbségek: egy új kutatás arra világít rá, hogy az emberek csupán 4 százaléka repül egyáltalán külföldre, a legnagyobb kibocsátók viszont annál többet.

  • hvg.hu hvg.hu
Az emberek csupán 1 százaléka felelős a repülés által okozott kibocsátás több mint feléért

Zhvg

A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.

A világ népességének a 11 százaléka ült repülőre 2018-ban és csak 4 százalékuk repült egyáltalán külföldre. Összességében a repülés által okozott kibocsátás több, mint feléért a lakosság „szuperkibocsátó” 1 százaléka felelős – számolt be egy, a Global Environmental Change-ben megjelent kutatás eredményeiről a The Guardian.

A tudósok adatai alapján nagyok a különbségek: a "szuperkibocsátók" körülbelül 56 ezer kilométert repülnek egy év alatt. Ez megfelel három tengerentúli járatnak, vagy havi egy rövidebbnek (illetve ezek kombinációjának).

Ugyanakkor az eredményeik szerint minden országban nagyon jelentős azoknak a száma, akik egyáltalán nem is repülnek: az amerikaiak, a németek és a tajvaniak több mint fele egyáltalán nem ült repülőre 2018-ban.

Az országok között az amerikai utazóknak van a messze legnagyobb karbonlábnyomuk: a kutatás szerint az amerikai utasok légi közlekedés kibocsátása nagyobb, mint a soron következő 10 országé összesen. A tudósok becslése szerint a második helyen álló kínai utasok lábnyoma is csupán az ötöde az amerikaiakénak.

A kutatók arra is kitértek, hogy bár 2013 óta egyre nagyobb mértékben járult hozzá a károsanyag-kibocsátáshoz a repülés, 2020-ban a koronavírus-járvány miatt értelemszerűen mind a járatok, mind az utasok száma a felére csökkent. A légiközlekedés várakozásai szerint legkésőbb 2024-re azonban visszatér minden a világjárvány előtti szintre.

A kutatók szerint a koronavírus-járványt arra is lehetne használni, hogy ezeket a „szuperkibocsátókat” meggyőzzék arról, hogy ne repkedjenek annyit, mert ez jelentősen csökkentené a kibocsátást.

Logikus lenne szerintük, hogy velük fizettessék meg a kibocsátás okozta károkat, azonban arra is kitértek, hogy nagy valószínűséggel a szuperkibocsátók amúgy is tehetősebbek, így a drágább repülőjegyekkel nem biztos, hogy sokra mennének.

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.