Több mint 150 ország globális stratégiát fogadott el a Földet sújtó három környezeti válság elleni fellépésre – közölte kedden az ENSZ 5. Környezetvédelmi Közgyűlésének (UNEA-5) elnöksége. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) középtávú stratégiájáról van szó, amelynek célja, hogy a világ országai 2025-ig összehangoltan lépjenek fel a globális felmelegedéssel, a légszennyezéssel és a biológiai sokféleség csökkenésének válságával szemben.

Sveinung Rotevatn norvég éghajlat- és környezetvédelmi miniszter, a közgyűlés elnöke a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón arról beszélt:

Együttműködünk annak érdekében, hogy azonosítsuk azokat a lépéseket, amelyek hozzásegítenek minket az éghajlatváltozás elleni fellépéshez, a biológiai sokszínűség megvédéséhez és a szennyezés csökkentéséhez.

Ugyanezen a sajtótájékoztatón Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója hangoztatta:

El kell kezdenünk a szavakat cselekedetekre váltani az UNEA-5 után. S ez azt is jelenti, hogy támogatunk egy zöld helyreállítást a világjárvány után.

Andersen szerint ez egyúttal nagyobb nemzeti szintű hozzájárulást jelent a 2015-ös párizsi klímamegállapodáshoz, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest.

Rotevatn óvatosabbnak mutatkozott viszont azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy globális egyezményről tárgyaljanak a műanyagokkal okozott szennyezés terén. Mint fogalmazott:

Majd meglátjuk.

Andersen ugyanezzel kapcsolatban méltatta Afrikát, mivel az 54 afrikai ország közül 34 már bevezetett valamilyen tilalmat a műanyagok használatára.

Az ENSZ 193 tagállamából álló UNEA-t 2012-ben hozták létre az ENSZ Fenntartható Fejlődésről szóló Konferenciáján, ismertebb nevén a Rio+20-on.