A milliós egérinváziótól a Velencei-tó agóniáján át az elárasztott Európáig

Bár korábban többen azt jósolták, egyre több bizonyíték van arra, hogy nem lassított a klímaváltozás ütemén a koronavírus-járvány. Hiába csökkentették a károsanyag-kibocsátást a koronavírus megfékezésére hozott korlátozások, hosszútávon ennek szinte kimutathatatlan lett a hatása, amiben szerepe volt annak is, hogy sok ország éppen a gazdaság érdekében nem lépett elég gyorsan a kibocsátás visszaszorítása érdekében.

Az bizton állítható, hogy a mérések kezdete óta ez volt a legmelegebb európai nyár, az Antarktiszon leszakadt a világ legnagyobb jéghegye, a világörökséghez tartozó erdők pedig már több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit el tudnak nyelni az erdőirtások és tüzek hatására. Az áradások és aszályok most már az élelmiszertermelést fenyegetik, a gyümölcstermesztésben egyre érezhetőbb az extrém időjárás és a felmelegedés negatív hatása. "Nem szabad elfelejtenünk, hogy a klímaváltozás ellen nincs vakcina" – mondta Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár, a Meteorológiai Világszervezet szerint pedig már csak pár év választ el minket a 1,5 fokos átlaghőmérséklet emelkedéstől, ami a mostaninál is szélsőségesebb időjáráshoz vezet majd.

Összegyűjtöttünk hét példát arra, hogy milyen katasztrófák fenyegettek és pusztítottak a Földön 2021-ben.

Texasban fagyott

A klímaváltozás nem csak felmelegedéshez, de szélsőségesebb téli időjáráshoz is vezet, amire jó példa az idei texasi fagy. Februárban a hideg miatt legalább 24-en meghaltak, 4 millióan áram nélkül maradtak és a benzinkutak is kiürültek az amerikai államban. Az olajfinomítók a feldolgozóegységek károsodásától tartva a megengedett szennyezőanyag mennyiség sokszorosát engedték a levegőbe, de a fagy nem csak az emberekre volt hatással. 13 ezer teknős dermedt meg, amelyeknek csak az egyharmadát tudták megmenteni és visszaengedni a Mexikói-öbölbe, így ez volt az 1980-ban indult mérések óta a legnagyobb teknősöket is érintő környezeti esemény.

Mark Felix / AFP

AFP / SUZANNE CORDEIRO

Az Ida hurrikán régóta nem látott pusztítást hozott

Kubából indult augusztusban az Ida névre keresztelt hurrikán, amely végigsöpört Louisiana, Mississippi, New York és New Jersey államban. A trópusi viharok szélsebességét mérő öt fokozatú skálán 4-es erősségű lett, túlszárnyalva a 2005-ös Katrinát, az Egyesült Államok egyik legpusztítóbb hurrikánját. A másfél évszázada nem látott erősségű vihar 240 km/órás szelet és heves esőzést hozott, 4,9 méter magas hullámokat gerjesztve a tengerpartokon. Ida olyan hirtelen erősödött fel, hogy már nem lett volna idő végrehajtani a kötelező evakuálást a veszélyeztetett településeken, így ezt ki sem hirdették, a lakosságot viszont figyelmeztették a veszélyre. Érkezése után volt olyan szakasz, ahol megfordította a Mississippi folyási irányát, elmosta a hidakat, letépte a házak tetejét és több mint egymillió embert hagyott áram nélkül. Volt olyan település, amit teljesen elzárt a külvilágtól és a mentőegységek sem tudtak bejutni.

AFP / PATRICK T. FALLON

New Yorkot már trópusi viharrá szelídülve érte el Ida, de az utcákon így is hömpölygött a víz, több halálos áldozatot is követelt és a metrót is elárasztotta. A klímaváltozás hatására a hidegebb telek mellett egyre több hurrikánra is számítani kell olyan területeken is, amelyeket eddig elkerültek.

AFP / TAYFUN COSKUN

Ausztráliát egerek és áradások kínozták

Januárban még tartottak az újabb bozóttüzek, tavasszal pedig eljött az elmúlt évtizedek legnagyobb áradása Ausztráliába. A heves esőzések miatt kiáradtak a folyók és ezreknek kellett elhagyniuk otthonukat. Sokak házát vitte el az ár, de akinek megmaradt, azt áthelyezték home office-ba, több iskola pedig átmenetileg bezárt.

AFP / SAEED KHAN

Aztán az egerek populációja is milliós nagyságrendűre duzzadt, óriási károkat okozva a mezőgazdaságnak, az ellenük bevetett mérgektől pedig madarak pusztultak el. Amelyik egérnek nem jutott táplálék, azok egymást kezdték felfalni, éjjel pedig a farmerek házába bejutva az alvó emberekbe haraptak. Az ausztrál tudományos intézet kutatója szerint „a szárazság és a bozóttüzek nyomában ez az invázió az utolsó csepp a pohárban a gazdáknak és a helyi vadvilágnak.”

AFP / SAEED KHAN

Több országot felperzselt a tűz

Az USA nyugati részén idén volt a legmelegebb, Las Vegasban 47,2 Celsius-fokot, Portlandben 44,4 Celsius-fokot, Seattle-ben pedig 40 Celsius-fokot mértek, itt is megdöntve az eddigi melegrekordokat. A száraz, forró időjárás miatt sok helyen meggyulladtak a bozótok és az amerikai tüzek füstje még Európába is eljutott. Oregonban a tűz mellé erős szél is jött, így több mint 300 négyzetkilométer perzselődött fel, míg Arizonában a bozóttüzek már az autópályák mellett lángoltak. A melegrekord Kanadában szintén megdőlt: 49,6 Celsius-fokot mértek a nyáron, ezzel melegebb volt ott, mint Dubajban.

AFP / Handout

Az extrém hőhullám Görögországot is elérte 40 fok feletti hőmérséklettel és több száz helyszínen tűzvésszel. Két hét alatt több mint 100 ezer hektárnyi terület égett le a különösen intenzív és pusztító lángok hatására. Kiriákosz Micotakisz görög kormányfő úgy vélte, ez a klímaváltozás következménye és Görögország hatalmas ökológiai katasztrófával néz szembe.

AFP / ANGELOS TZORTZINIS

Törökországban is lángoltak az erdők, az erős szél pedig még súlyosbította is a helyzetet. Kigyulladt egy hőerőmű, több tengerparti szállodát is kiürítettek.  

Finnországot az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb erdőtüze kínozta, de lángolt még Olaszország, Spanyolország és Franciaország is a nyáron, a tüzek hatására pedig nagymennyiségű káros anyag került a levegőbe.

Új olajfoltok szálltak be a környezetszennyezésbe

Februárban Izrael teljes földközi-tengeri partvonalát elöntötte az olaj, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb környezetszennyezését okozva. Mint kiderült, egy szíriai olajtanker szállítmánya ürült ki, és valószínűleg a szélsőséges időjárás sodorta a partokhoz az anyagot, amelynek már a belélegzésétől több embert korházba juttatott. A halakat és teknősöket beborította a kátrányos anyag, a környezeti károk felszámolása pedig még hosszú időbe fog telni.

Májusban Oroszország északi részén folyt el több tonnányi nyers olaj a Lukoil olajmezőjéről, beszivárogva a vizekbe és a talajba. Bár a földben sikerült megakadályozniuk a szétterjedését, a folyókban nem, így a Jeges-tenger is veszélybe került.

rkomi.ru

Egy szíriai olajfinomítóból pedig kiszivárgott egy New York méretű olajfolt, ami Ciprus partjaihoz közel sodródott a Földközi-tengeren. Ciprus az Európai Uniót is segítségül hívta az olajfolt eltávolítására.

Németországot elsodorta az árvíz

Az elmúlt évek legsúlyosabb áradása volt Belgiumban és Németországban, komplett városokat öntött el a víz. Az emberek az összeomlott épületek tetejére menekültek, de sokuknak nem sikerült: 1300-an eltűntek. Akadozott az áram-, gáz- és vízellátás a 100 éve nem látott esőzések nyomán. Az áradások miatt aktivizálta a belga kormány az uniós vészhelyzeti mechanizmust, hogy nemzetközi segítséget is kaphassanak. A szakértők a klímaváltozást tették felelőssé a rendkívüli időjárás miatt.

AFP

AFP

Pusztultak a halak a kiszáradó Velencei-tóban

110 mázsa hal pusztult el a Velencei-tóban a nyáron, a vizsgálatok oxigénhiányt mutattak ki az elpusztult haltetemekben. A Velencei-tó hőmérséklete 15 fokról kicsit több mint egy hét alatt 25 fokra emelkedett (később a 30 Celsius-fokot is megközelítette) a relatív oxigénhiányt pedig a hirtelen felmelegedés, szélcsend és a napsütés miatt elszaporodó algák okozták. Ezt az április helyett júniusban ívó, legyengült halak már nem bírták ki és megfulladtak a vízben. “A legtöbb dévérkeszeg volt, de akadt balin és csuka is. Süllőt már nem nagyon láttunk, azok valószínűleg már a téli halpusztulás idején eltűntek” – mondta egy horgász a hvg.hu-nak.

A víz minősége a strandolók számára nem romlott, a mennyisége viszont igen. Az elmúlt két évben a víz 44 százaléka eltűnt, de az idei kánikulában drasztikusan csökkenő vízszint a helyieket megdöbbentette. Napi szinten akár 0,5-1 centimétert is apadt a vízszint, ami tovább gyorsította a tó felmelegedését. Agárdon 63 centiméteres vízállást is mértek, miközben a magas vízállás 130-170 centiméter közötti, a vízpótlási tervet pedig túl drágának találta a kormány. A Velencei-tó védett madárrezervátuma is szinte teljesen kiszáradt, ami rengeteg ritka madár és növény fajt sodort veszélybe.

HVG Archív

Lukács Balázs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa azt mondta: „Túlhasználjuk a tavainkat. Kevés a növényzet, mert irtják a horgászok a fürdőzők miatt, holott ez termelne oxigént. Ráadásul túl is telepítik halakkal a tavakat, és sokszor olyan fajokkal, amik szintén nem megfelelőek.”

Persze kérdés az is, hogy biztosan baj, ha néha kevesebb a víz a Velencei-tóban?