Szerdán már csak kilenc centiméterrel volt a 72 éve mért legkisebb vízállás felett a Velencei-tó vízszintje, pont 72 centiméteren állva. A helyszíni beszámolók alapján a nádasok jó része szárazon áll, a tó vízszintje messze a parti kőszórások alá süllyedt, alig látni halakat, amiket mégis, azok közül többen haldokolnak.

A Magyar Horgász Szövetség a minap közölte, hogy a nyáron 110 mázsa elpusztult halat emeltek ki a tóból, de jövőre újra telepítenek. A szövetség főigazgatója, Dérer István arról is beszélt az Érd FM rádióban, hogy hamarosan jön a vízutánpótlás: lehalásszák a Zámolyi-víztározót és a Velencei-tóba engedik a vizét.

A környéken élők és nyaralók, a horgászok, a turizmusból élők, a közvélemény nagy része, helyi kormánypárti és különböző ellenzéki politikusok is a vízpótlást sürgetik.

Vadai Ágnes megkérdezte a kormánytól, hogy ha a fóti filmstúdióra van 42 milliárd forint, akkor a Velencei-tóra miért nincsen

Megugrott a napelemes rendszerek iránti kereslet, háromszor-négyszer több ilyen épül az idén idehaza, mint tavaly. Ennek egyik oka, hogy az év elejétől ezekre is igényelhető Otthonfelújítási támogatás. Ám sem a pályázat, sem az ügyfeleknek jelenleg kedvezőbb elszámolás nem tartanak örökké. Ezért azoknak a családiház-tulajdonosoknak, akik fontolgatják a napelemek telepítését, érdemes sietniük.

A tóval kapcsolatos negatív fejlemények hatással voltak a turizmusra is, és bár a Magyar Turisztikai Ügynökség a hvg.hu számára eljuttatott adatai szerint a tó körüli idegenforgalom a járványügyi lezárásokkal sújtott 2020-hoz képest bővült, de a vendégéjszakák számának nyári hónapokban regisztrált 14,9 százalékos növekedése így is jó 10 százalékkal elmaradt az országos átlagtól, ami 25 százalék körül alakult.

A vízpótlás azonban a fentiek szerint már nincs messze, bár a korábbi híradások szerint csak pár centiméterrel emelheti a vízszintet, és a halnevelésre használt víz minőségével kapcsolatban is kérdések merültek fel. A kormány is tárgyalt még nyár elején egy vízpótlással kapcsolatos tervezetről, de sokallták az abban szereplő 40 milliárdos költségeket, a javaslatot félretették, és mint döntés-előkészítő anyagot, nem hozták nyilvánosságra.

Illiberális klímapolitika: csónakázótó lesz Felcsúton, a Velencei-tó meg lassan kiszárad

Felcsúton a kormány példaértékű módon tud levezényelni egy villámárvizeket csillapító projektet, a 40 kilométerre fekvő Velencei-tónál viszont hibát hibára halmoz, amikor a klímaváltozás következményeire kellene választ adnia.

A tavat féltők és a vízpótlást követelők azonban lehet, hogy feleslegesen aggódnak, és a Velencei-tavat hosszabb távon nem is kell igazából megmenteni, csak hagyni kellene természetesen működni, és ehhez alkalmazkodni.

Legalábbis erről beszélt a hvg.hu-nak Boromisza Zsombor tájépítész mérnök. „Érhető, hogy a tó mesterségesen kialakított formájához kapcsolódó szolgáltatásokból élőknek, és az állandó vízszinthez hozzászokott nyaralóknak, lakóknak szokatlan a jelenlegi helyzet” – mondta a tájépítész, aki szerint ez abból fakad, hogy senki nem beszélt nekik a tó jelenlegi használatából fakadó kockázatokról. Vagyis arról, hogy

az 1970-es években mesterséges beavatkozással turisztikai célokra, üdülőtóvá átalakított Velencei-tó állapotát nem biztos, hogy garantálni lehet, és önbecsapás, ha azt hisszük, hogy mindig lesz rá elegendő anyagi és természeti erőforrás.

Ez azonban nem elsősorban a klímaváltozás miatt van így, hanem a Velencei-tó jellegéből fakad. Ez egy asztatikus tó, akárcsak számos Kiskunságban található társa, amelyeknek erősen változó a vízforgalma, és ez bizony azzal jár, hogy időnként jelentősen lecsökken a vízszintje, alkalmanként akár teljesen ki is szárad – erről már Padisák Judit a Pannon Egyetem limnológus professzora, az MTA egyetlen aktív hidrobiológus tagja beszélt lapunknak.

Ennek az alacsony vízszintnek – mint arra a kutató a közelmúltban egy Facebook-posztban is felhívta a figyelmet – a tó, mint természetes élőhely szempontjából valójában pozitív hatásai is vannak, és elengedhetetlen az egészségéhez is, amiben a nádasok és más vízinövény-társulások játszanak kulcsszerepet.

A jó állapotú nád egy sor élőlénynek biztosít élőhelyet: mikroorganizmusok, algák, puhatestűek, ízeltlábúak élnek itt, amiket elfogyasztanak további nagyobb jószágok, vagyis a nádas hozzájárul a tó biodiverzitásának megőrzéséhez. Ami tápanyagot pedig ez az egészséges növényi és állattársulás felvesz, azzal csökkenti a nyílt víz algásodásának kockázatát, egyfajta szűrőként is működik.

Áder János köztársasági elnök

Reviczky Zsolt

Folyamatos magas vízszint mellett azonban idővel romlik a nád állapota. Ez abból fakad, hogy ilyenkor csak önmaga klónozásával képes terjedni, vízbe hulló magja nem csírázik ki. Klónjai azonban nem képesek örökké terjedni. „Gondoljunk csak a kerti krizantémokra, amiket 1–2 év után szét kell ültetni” – jegyezte meg a kutató. A nádnál persze évtizedes távlatokban beszélhetünk erről: de itt is elöregszik a gyökérrendszer, a rizóma, ami idővel satnyulni kezd, üres folt keletkezik: a nádas kopaszodik, babásodik. A tó természetes állapotában egy szárazabb időszakban itt kicsírázhatna egy új nádmag, és nőne egy új növény, új rizómával, és amőbaszerűen benőhetne az öreg klón éppen pusztuló részeibe. Erre azonban folyamatos magas vízállás mellett nincs lehetőség – mondta Padisák Judit, aki szerint a mostani alacsony vízszint esélyt ad a nádasok megújulásához.

A nád ugyanis nagyon jól alkalmazkodott a tizenegynéhány évente változó mezoklimatikus ciklusok nedvesebb-szárazabb időszakaihoz. A hidrobiológus szerint most is inkább ezek a klimatikus ciklusok állnak a tónál tapasztalható változások hátterében, semmint a klímaváltozás. A tó legutóbbi szárazabb időszakainak időpontjai is tükrözik ezt: 2005-ben, illetve előtte 1993-ban volt a mostanihoz hasonlóan aszályos a helyzet.

De nem csak a nádnak jó a szárazabb időszak: a mocsári növényzet, a kákafajok gyönyörűen terjednek az alacsony vízszint mellett, tovább javítva a vízminőségen, maguk is jobb és változatosabb élőhelyi viszonyokat teremtve – mondta Boromisza Zsombor, aki szerint néhány állatfaj is kimondottan jól érzi magát a sekély vízben: például a gázlómadarak, ő maga is fotózott gólyatöcsöt a Velencei-korzón, amire korábban nem igazán volt példa.

Az alacsony vízszint előnyeit szépen mutatta Padisák Judit szerint a Balaton is – amely szemi-asztatikus tónak számít (vízmennyisége ingadozik, de nem szárad ki), és ahol 2000–2003 környékén volt egy hasonlóan alacsony vízállású – szintén vízpótlás körüli heves vitákkal tűzdelt, lásd lenti keretes anyagunkat – időszak, ami után rohamosan fejlődésnek indultak az addigra már pusztuló nádasok. A Velencei-tónak is szüksége van erre.

Nagy Balázs

A nyári halpusztulás, aminek hátterében feltehetően a víz alacsony oxigénszintje áll, sem feltétlenül azt jelzi, hogy a tóval van a baj. Padisák Judit szerint a sekélység önmagában nem okoz halpusztulást, az oxigénhiányt pedig több, akár együttesen is jelentkező tényező is okozhatja: lehet túl sok az alga a vízben, amik ugyan napközben oxigént termelnek, de éjjel fogyasztanak. „Ilyenkor jön az úgynevezett hajnali oxigénhiány.” A másik tényező, hogy az alacsonyabb vízszint miatt gyorsabban felmelegszik a tó, és kevesebb oxigént tud oldani, de számít a sótartalma is, ami a Velencei-tó esetében viszonylag magas, a sósabb víz pedig megint csak kevesebb oxigént tud elnyelni, a tóban felhalmozódott szerves anyag bomlása szintén oxigént von el.

„Ez eredendően egy hinarasokkal, nádasokkal dominált tó, amiben a compó, az aranykárász és a csuka nagyon jól érzi magát, belőlük keveset lehetett látni a tetemek között. A horgászati szempontból jelentősebb, és az oxigénhiányos állapotot jobban toleráló fajok csoportja azonban nem fedi egymást” – mondta Boromissza Zsombor.

A kutatók a vízpótlással kapcsolatban is jelezték, hogy messze nem fekete-fehér a helyzet. „Ha a turizmust, az ehhez kapcsolódó gazdasági érdekeket, a helyi lakosság megélhetését, a sok-sok ember pihenését és kikapcsolódását nézzük, akkor igen, szükség van rá. Ha azonban azt nézzük, hogy mit kíván a tó eredeti vagy közel eredeti természetes állapotának a fenntartása, jó vízminőségének megőrzése, akkor nem" – mondta Padisák Judit, aki óvott attól, hogy pátkai és zámolyi víztározókból töltsék fel a tavat, hiszen vízminőségük kérdéses, mivel az eredeti céljuktól eltérően horgászatra és halnevelésre használták őket.

A természetet némileg hagyni kell, hogy működni tudjon, különben nem lesz jó a tavunk.

– mondta Padisák Judit. Boromisza Zsombor szerint sem ördögtől való az, hogy hagyjuk a természetet magára. „Rövid távon indokolt egy végiggondolt vízpótlás, de nem minden áron, és el lehetne játszani azzal a gondolattal, hogy hosszabb távon másképp, a változó körülményekhez szabva használjuk a tavat, kellően rugalmas módon ahhoz, hogy tolerálni tudja a tó természetes szeszélyeit” – mondta a tájépítész, az ökoturizmust hozva fel egy lehetőségként. A tóval kapcsolatos fejlemények azonban szerinte lehetőséget adnak arra, hogy párbeszéd induljon meg a tó üdülőtóként való hasznosításának felülvizsgálatáról, mert a jelenlegi nem biztos, hogy fenntartható. „Valószínű, hogy a fix magas vízszintet igénylő hasznosítás idővel egyre több pénzbe kerülne, és garantálva lennének a kudarcok is" - mondta.

Fazekas István

„Nem is lenne más feladatunk, csak hagyni a természetes folyamatokat, és számolni velük. Felkészülni, ha tudjuk, hogy szárazabb időszak közeledik, akkor például nem kellene betelepíteni hallal a vízpótlásra szolgáló tározókat. Hosszú távú gondolkodás, előrelátás, tervezés kellene, aminek sajnos híján vagyunk” – mondta Padisák Judit.