Vasalj most fél áron, mert holnap esni fog az eső!

Nincs messze a pillanat, amikor a háztartások energiafogyasztása maximálisan a lehetőségekhez és az aktuális igényekhez igazodik majd. Ez egyfelől hatékonyabbá teszi például az áramellátást, másfelől a környezeti haszna is jelentős a pazarlás kiküszöbölésével – véli Almási László, az ALTEO portfóliómenedzsere.

  • unknown unknown
Vasalj most fél áron, mert holnap esni fog az eső!

Mindenkinek akad legalább egy olyan ismerőse, aki akár negyven percet is hajlandó utazni, hogy négy forinttal olcsóbban vásárolhasson eurót a nyaraláshoz, esetleg két meghiúsult kísérlet után a harmadik diszkontáruházba is elzarándokol, hogy kedvezménykuponnal szerezhesse be a macskaeledelt.

Ezeket az akciókat az köti össze, hogy legtöbbjükben nem jön ki a matek: egyszerűen nem éri meg a belefektetett idő és energia azt a minimális kedvezményt, amelyet el lehet érni velük. Tengernyi szempontot kéne mérlegelni viszonylag kevés idő leforgása alatt: az elérhető kedvezmény mértéke mellett a közlekedést, hogy milyen eszközzel jutunk el oda, milyen a forgalom, várható-e sorban állás stb. A kiérlelt döntéshez e tényezőket is figyelembe kell venni, különben előfordulhat, hogy pár száz forint előnyért többezres költségbe verjük magunkat.

A digitális technológiák és különösen a mesterséges intelligencia (AI) térnyerésével ez a mérlegelési és döntés-előkészítési folyamat lerövidül, egyre inkább elérhetővé válik a mindennapokban. Legyenek bátran illúzióink: az életünk egyre több területén érkeznek majd testre szabott ajánlások, legyen szó egy elektronikus levél nyelvtani vagy stiláris pontosításáról, esetleg arról, hogy mikor jön el az optimális ideje a két hónapja a mélyhűtőben tárolt halrudak sütésének, majd az adag pótlásának.

Képzeljünk most el egy olyan lakossági árampiacot, ahol az aktuális ár nem jogszabályban rögzített, hanem szabadpiaci: minden pillanatban a tényleges keresleti és kínálati viszonyok határozzák meg. Ha az egész napunkat erre áldoznánk, akkor is csak mérsékelt hatásfokkal tudnánk kitalálni, hogyan érdemes optimalizálni a fogyasztásunkat és a termelésünket, hiszen éljünk a feltételezéssel, hogy valamekkora saját napelemes kapacitás és akár tárolási képesség is a rendelkezésünkre áll.

Egy intelligens, prediktív képességekkel is felruházott rendszer azonban számtalan tényezőre képes tekintettel lenni, és helyettünk kitalálni, mikor a legolcsóbb tölteni az elektromos autót, és mikor nem szabad, mikor termeljenek névleges kapacitásuk közelében a házi napelemek, és mikor fogják vissza magukat és akár tároljanak be. Megfelelő „előképzettséggel” egy ilyen rendszer simán tanácsolhatná, hogy mivel másnap esni fog az eső, azaz a panelek nem fognak működni, inkább az aznap napenergiával megtermelt, olcsó árammal vasaljunk. Hiszen, ha sok a napsütés, és nincs felfokozott áramigény, akkor a napenergia elképesztően olcsóvá válik.

A jó hír az, hogy az ilyen karmesteri szerepre képes rendszerek már a spájzban vannak. Az irodaházak vagy a társasházak már ma is felszerelhetők olyan szoftveres energiamenedzsment-eszközökkel, amelyek összehangolják és megtervezik az áramhasználatot minden fogyasztóra, elkerülendő a szűkösségeket. Az AI elviszi ezeket a háztartásokba is, egyre nagyobb körben elvégezve a szükséges optimalizációt, összhangot teremtve a vezetékes áram és a saját napelemes termelés között, miközben a háztáji energiatárolás is rohamléptekben fejlődik. Ez a két pillér segíti hozzá az otthonokat ahhoz, hogy minél inkább át tudjanak állni a megújuló energia használatára.

A ma Magyarországon meglévő napelemes kapacitás – Pakssal kiegészülve – bizonyos órákban képes arra, hogy fedezze az ország villamosenergia-igényét. Ennek óriási az energiapolitikai előnye, hiszen csökken az energiafüggőségünk, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátásában is komoly fegyvertény. Ehhez persze menetrendezni kell a nap- és a szélenergiát, belesimítva a belőlük származó, az időjárás alakulásától függően érkező áramot a teljes hazai rendszerbe, ám az ezt a tevékenységet végző öntanuló algoritmusok egyre jobb teljesítményre képesek.

Azoknak az eszközöknek például, amelyeket mi használunk az ALTEO-nál menetrendezésre, már jó a prediktív képességük: elég pontosan meg tudják becsülni, mi várható a következő negyedórában a termelőportfóliónkban és a villamosenergia-rendszerben, és ebből kifolyólag milyen beavatkozásokra van szükség annak érdekében, hogy a rendszer optimálisan működjön. Ha ezt a „jövőbelátási” képességet fel tudjuk tornázni minél hosszabb időtávra (például egy órára), azaz még inkább szűkíteni tudjuk a menetrendezési pontatlanságokat, azzal még jobban ki lehet használni azt a rugalmasságot, amelyet a megújuló források növekvő részarányának köszönhetünk – és ez az előny előbb-utóbb az otthonainkban is megjelenik majd.

A szerzőről: Almási László az ALTEO portfóliómenedzsere.

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.