Sötétszélcsend: Németország úgy égeti a szenet, mintha nem lenne holnap

Mélyponton van a megújuló energia termelése, a legszennyezőbb forrásból pótolják a hiányt.

  • HVG HVG
Sötétszélcsend: Németország úgy égeti a szenet, mintha nem lenne holnap

Németország szénalapú áramtermelése több mint egyéves csúcsot ért el a héten, mivel az alacsony szélsebesség és a napsütéses órák alacsony száma miatt jelentősen visszaesett a megújuló energiaforrásokból származó termelés – írja a Bloomberg.

A szélmentes időjárás az egész európai régióban áremelkedést okozott az energiapiacon, és Németország szénüzemű erőműveinek termelése elérte a 8,1 gigawattos teljesítményt, ami a legmagasabb szint 2024. február óta. A német szélerőművek szerdán csupán 5 gigawatt áramot termeltek, ami messze elmarad a 2023 decemberében elért 53 gigawattos rekordtól. Emiatt csütörtökön a német napon belüli áramárak megawattóránként közel 200 eurós szintre emelkedtek az Epex Spot SE tőzsdén.

Az amerikai üzleti lap szerint ez az időjárási helyzet rávilágít arra, hogy Európa dekarbonizációs törekvései során továbbra sincs elég tartalék azokban az időszakokban, amikor alacsony a megújulóenergia-termelés.

Sötétszélcsend – mi a valódi oka, hogy Magyarországon volt Európa-szerte a legmagasabb a tőzsdei áramár?

Novemberben újra nagyot szólt az úgynevezett sötétszélcsend. Európa jelentős részén hirtelen kilőttek a másnapi tőzsdei áramárak, ilyenkor Magyarországon különösen nagy a drágulás. Az árrobbanás fő oka, hogy ilyenkor – napfény és szél híján – leáll Németország óriási megújulóerőmű-parkja. A szakértő szerint ilyenkor itthon szeretnek Németországra és a zöldpolitikára mutogatni, miközben igazából nálunk van a probléma, a mi régiónkban nincs elég kapacitás.

Németország különösen érintett ebben a kérdésben, mivel 2023-ban bezárta az utolsó atomerőművét is, ami tovább csökkentette a stabil energiatartalékait. Az ország hálózatüzemeltetői már korábban figyelmeztettek, hogy a szénüzemű erőművekre hosszabb ideig szükség lehet az ellátás biztosításához.

Milyen hatása lehet az új, 3 százalékos kamatozású lakásvásárlási hitelnek?

Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.