Amikor hurrikánok csapnak le, az állatkertek és akváriumok gyors intézkedésekkel védik a veszélyeztetett állatokat. A mentési terveket és a speciális menedékhelyeket folyamatosan fejlesztik, hogy alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz.
A zöldszervezet szerint a hazai és a nemzetközi joggal is szembemegy az a törvényjavaslat, amely alapján a nemzetgazdasági miniszter már a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt kijelölhetné, hol létesüljenek az akkumulátorhulladékot feldolgozó üzemek. Ez kizárja a társadalmat a döntéshozatalból, és megelőzheti a helyi tiltakozásokat is.
2030-ig 25 százalékkal csökkentették volna a volument, inkább új beruházásokba fognak Irakban és Kuvaitban, hogy „visszanyerjék a befektetők bizalmát”.
Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.
Ketten mentek gombászni szombaton délelőtt, egyikükkel végzett a medve.
Öt év alatt megdupláznák a geotermikus hőtermelési kapacitást. Lesz speciális hitelkonstrukció, támogatási programok, tudományos kutatás szakemberképzés, és felpörgetik a nemzeti fúrókapacitásokat is. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióban fektették le az alapokat.
Nem értik, mire fel kell mindenestül betiltani az erkélynapelemeket a friss építési szabályozásban, amelynek több, a napelemeket korlátozó pontját is túlzónak tartják napelemes ágazati forrásaink. A rendelettervezet előkészítése, elfogadásának módja, a társadalmi egyeztetés hiánya felháborította a szakmai szervezeteket is, amelyek szinte az utolsó pillanatban, véletlenül szereztek róla tudomást.
Miért és hogyan érdemes belevágni a növényi alapú táplálkozásba? Hol vannak a buktatók, kinek, miért érheti meg? Nem akarjuk levenni a húst senki tányérjáról, de megmutatjuk mivel jár ha úgy dönt, rá sem teszi. Ki más tudná hitelesebben bemutatni ennek folyamatát mint két korábban húst hússal evő ember?
Bár hűvösebb idők jönnek, még van esély arra, hogy az árvíz levonulta után megint több legyen a szúnyog. A gyérítésük ugyanakkor sok kérdést felvet. Például azt, hogy miért nem tudunk leszakadni a kémiai módszerről, ami ártalmatlan rovarokra is veszélyes, miközben a csípőszúnyogok ellenállókká válnak rá. Rovarásszal eredtünk a vérszívók nyomába.
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
A problémára vannak rendszerszintű és egyéni megoldások is.
Megszavazták a farkas fokozott védettségének fellazítását célzó bizottsági javaslatot az uniós tagállamok. A héten voksolnak róla az illetékes miniszterek is, és ha rábólintanak, akár már decemberben átírhatják a Berni Egyezményt.
Az állatok nagyon félénkek, ha megijesztik őket, inkább visszaugranak a vízbe, ahol kimerülnek és elpusztulnak. A szakemberek ezért azt kérik, hogy most senki ne menjen be Európa egyik legnagyobb összefüggő ártéri erdejébe.
Friss medvenyomokat találtak Mihálygergén, a Komravölgyi víztározó környékén, ahová sokan horgászni vagy kirándulni járnak.
Ártalmatlan erdei csótányok szaporodtak el tömegesen a nagyvárosok kertjeiben. A szakértők szerint néhány napon belül maguktól elpusztulnak, és betegségeket sem terjesztenek.
Az ügyben tett közérdekű bejelentés szerint a felhalmozott hulladék veszélyezteti Budapest vízbázisát.
Takarmánnyal csábítják a magasabban fekvő száraz területekre a vadat a Gemenci erdőben dunai árhullám elől. A vadmentő dombok menedékek, ahol a bőgő szarvasbikák is félreteszik ellentéteiket, és frissítőpontként is szolgálnak a szárazra igyekvő vadnak. Ha azonban valaki megzavarja itt őket, annak súlyos következményei lehetnek. Vajon gyorsabban mászik ki az erdészeti pickup a dágványból, mint ahogy a Duna vize érkezik? Vadmentésriport Európa legnagyobb ártéri ligeterdejéből.
Bár a Boris ciklon extrém esőket hozott a környező országok területére, Magyarországon a folyókon érkező rekordközeli árhullámtól eltekintve nem volt annyira kiugróan nagy a csapadékmennyiség. Mégis az, hogy most esett és ennyi, egy viszonylag friss, a megszokottól eltérő időjárási mintázat, amihez hasonlóra egyre gyakrabban számíthatunk, és ez nem jó hír.
Egyedi időjárási jelenség alakult ki szeptemberben Európában, amelyet nagyban súlyosbított az egyáltalán nem egyedi klímaváltozás és a rekordmeleg európai nyár. A kilátásaink sem biztatóak: a jövőben egyre több ilyen időjárási jelenség várható a kontinensen, és ezek egyre intenzívebbek is lesznek.
Bár Magyarország fokozottan kitett az árvizeknek, tíz éve nem volt szükség ilyen intenzív védekezésre. A belvízre is érdemes figyelni, ez ellen a védekezés sokszor többe kerül, mint az árvizek esetében.
A humorista által közzétett videóban láthatjuk, ahogy egy szovjet–orosz tudósok segítségével létrehozott gép hatására kormánykritikus fellépőből Gulyás Gergely válik belőle.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke vállalta magára a feladatot.
Ez is református címmel indítanak tájékoztató kampányt, azt akarják bemutatni, milyen munkát végeznek.
A hegedűművész újévi gáláján hívták a színpadra.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
