Környezetszennyezés történhetett a Kaposon: a dombóvári horgászok vették észre, hogy válogatás nélkül pusztulnak a halak a folyóban. Rendőrségi eljárás indult, de várják a bejelentéseket, mert szerintük vagy lokális szennyezésről, vagy levonuló mérgezésről van szó.
Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a napenergia aránya Magyarországon, ami új kihívásokat okozott az energiarendszerben: egyre gyakoribbá váltak a túltermeléses időszakok és az extrém villamosenergiaár-változások. A megoldás egyik kulcsa az energiatárolás lehet. Győrben az ALTEO átadta az ország legnagyobb ipari villamosenergia-tárolóját – megnéztük, hogyan működik, és miért lehet kulcsszerepe a jövőben. Videós riport a legnagyobb hazai energiatároló átadásáról.
Milyen a jó virágföld és miért válik egyre inkább tőzegmentessé szerte Európában?
Ritkán látható eseményt vettek videóra Cegléd alatt: hódok feszültek egymásnak azon, kié legyen az adott víztest.
Nagyságrendekkel értékesebbek a védett területek idős erdői, ha békén hagyjuk őket, mintha faanyagként kivágjuk és eladjuk tüzelőnek. Mégis sok helyen követik az utóbbi gyakorlatot. Erről is szó esik a zCast erdős adásában, melynek vendége Aszalós Réka erdőökológus. Mennyi erdőnk van, és hogy állunk nemzetközi összehasonlításban? Mitől egészséges egy erdő? Min vitáznak az erdőgazdálkodók és a természetvédők, és jó-e, ha a lelkes laikus is közbeszól? És vajon kik rágcsálják le nyáron a tölgyfák leveleit?
A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.
Már 2009-ben is felmerült az állomány gyérítése, akkor a környezetvédők ellenállása miatt a terv meghiúsult. Később próbálkoztak sterilizálással is, nem túl nagy sikerrel.
A levegő azbesztrost-tartalmára vontakozó hazai határérték 30, az osztrák határérték 300-szorosát mutatták ki a szombathelyi Oladi Platón, aminek uctáit Ausztriai bányákból származó kőzúzalékkal burkolták le. Aki belélegzi súlyos egészségkárosodást szenvedhet. A város a kormánytól kér segítséget, hogy rendezze a helyzetet, addig is locsolnak és azt kérik a helyiektől, ne itt sétáljanak gyerekeikkel. A Greenpeace szerint ez kevés.
Már tavaly nyáron megfigyelték a termetes állatot, de ezidáig nem sikerült elejteni.
Nemzeti parki státuszba került a Nagyberek.
Tizenhárom éve még 66 ezer békát mentettek meg, idén már 73 egyedet találtak.
Megemelték a keretösszeget, de többeket kizártak. Húsvét után átírták az Otthoni Energiatároló Program néhány pontját.
Barcelona az utóbbi időben inkább az elviselhetetlen mennyiségű turista miatt került be a hírekbe. A városvezetésnek azonban sok más problémával is meg kell küzdenie a lakhatási válságtól odáig, hogyan tehetné zöldebbé, élhetőbbé a környezetet anélkül, hogy az autósokat is felbőszítené.
Egyre kevesebb sör fogy Magyarországon, ráadásul a piaci torta mind nagyobb és nagyobb szelete jut az alkoholmentes és alacsony alkoholtartalmú söröknek. A folyamat az egész italpiacon megállíthatatlannak tűnik, de hogy hová tart, azt Spiegel Györgytől, a Borsodi Sörgyár marketingigazgatójától kérdeztük.
A védett nagyragadozók még mindig otthon érzik magukat Kelet-Közép-Európában és bár vannak konfliktusok az emberek és állatok egymás mellett éléséből, sok megelőzhető lenne odafigyeléssel és az országok összehangoltabb együttműködésével. Miért fontos, hogy a kutatók begyűjtsék a medve ürülékét, hány hiúz él Magyarországon, hogyan lehet védekezni a farkasok ellen, és talán a legfontosabb: mikor támadnak a vadonban élő állatok? Egy uniós program mindezekre a kérdésekre választ ad, mi pedig ellátogattunk Szlovákiába, hogy személyesen is utánajárjunk a nagyragadozók rejtélyének.
Gyanús fehér foltok a barna szántókon, arasznyi mély porrétegbe vetett magok, vizes felszín alatt száraz talaj – csak néhány aggasztó jelenség azok közül, amik megmutatják, mennyire kizsigereltük a talajainkat. Állapotromlásuk már a termésmennyiségekre is kihat, de visszafordítható. A zCast hallgatóit Berend Ferenc agrármérnök, és Gribek Dániel agrárújságíró segítségével visszük a talajszelvények mélyére, ahol kiderül, mit tud a talajmegújító mezőgazdaság: miért jó, ha nem járja eke a szántót, ha növénymaradványok közé vetik a kukoricát, vagy mit kezd a giliszta a felszínen hagyott szalmaszállal? De hogy lesz a gazdáknak felszabadító élmény a no till?
A száraz időjárásban könnyen kialakulnak spontán erdőtüzek, a problémát pedig tetézi, hogy november és március között a farmerek is rendszeresen felégetik a földjeiket.
Beszorult egy bevásárlóközpontba, és zavarodott volt a farkas, ami akkor támadt a nőre, amikor az a közelébe ment. Újabb részletek a hamburgi farkastámadásról.
Az állatot később a város központjában fogták ki egy tóból. A nő állapotáról nem tudni pontosat.
Amíg egy lombtrágya vagy tápoldat úgy hat, mint a testépítőknek mondjuk egy protein shake, a biostimulátorok az immunrendszert erősítő cseppekhez, multivitaminokhoz hasonlítanak.
