Hatalmas a túljelentkezés az Otthoni Energiatároló Programra. A háztartási napelemes rendszerek mellé ingyen akku telepítését biztosító pályázat második ütemét már annak indulása napján felfüggesztették.
Egy feljelentés után kezdtek el nyomozni a halkutató ellen, aki a halakat ráadásul visszaengedte a patakba.
A madár eszmei értéke egymillió forint.
A forgalomra is hatással lesz – bár másként, mint gondolná – ráadásul a budapesti ivóvíznek is jót tesz majd a kérészvédő fénysorompó.
Karját törte és lábán is megsérült egy férfi, akire medve támadt Maros megyében, Romániában. Mentőhelikopterrel vitték kórházba.
A palántadőlést kezelni nem, csak megelőzni tudjuk. Ehhez adunk jó tanácsokat.
A környezeti katasztrófák egy része elkerülhető lenne, ha a kríziskezelés helyett a megelőzés kerülne a fókuszba – ezt vallja a Klarwin Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Horváth Erikával a környezetvédelmi ipar kihívásairól, a legújabb technológiákról, a jogszabályok hatékonyságáról és a magyar vállalatok szemléletváltásáról is beszélgettünk.
Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?
Egy ukrán vízerőműt támadtak az oroszok, ami után olaj került a Dnyeszterbe és veszélyezteti az ország vízellátását.
Mekkora kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra, hogy egyre több faj hal ki? Hogy nézne ki egy természet inspirálta pénzügyi rendszer? Miként mérhető a biodiverzitás csökkenése, és a belőle fakadó pénzügyi kockázatok? Mennyivel kevesebb pénzt költünk a biodiverzitás helyreállítására, mint kellene? Hazai kutató ötletéből született az első könyv, amely összeköti a biodiverzitást és a pénzügyet.
A gyökerek is lélegeznek, életfunkcióik megőrzéséhez nem telítődhet körülöttük minden nedvességgel. Hogyan tartsuk fenn az egyensúlyt?
Több más haszna is lehet a Főváros Nagybani piacra tervezett feldolgozóközpontjának, amire egymillió dollárt nyert Budapest. Miközben a gépsor a piacon megmaradt feleslegből gyártja ezrével az adagokat, a projekt fejlesztésének tapasztalatai más városfejlesztési projektekben is jól jönnek. A feldolgozóközpont nem csak csökkentheti az élelmiszer-pazarlást, segítheti a klímacélok elérését, javíthatja az ellátásbiztonságot, hanem saját maga is termék lehet a végén. De mit fognak gyártani, és vajon elég lesz a pénz?
A kormányhivatal zárlatot rendelt el a méhek nyúlós költésrothadása betegség miatt.
Két szarvas elpusztult és a helyi temető kerítésében is kár keletkezett.
A tavasz első és legizgalmasabb vadnövénye korábban érkezik, mint valaha. A medvehagyma szezonja rövid, illata félreismerhetetlen, íze pedig olyan, amiért évente egyszer mindenképpen érdemes kimenni az erdőbe. Nem kell hozzá sem különleges felszerelés, sem botanikusi végzettség – csak egy kosár. Ahhoz azonban, hogy az ember valóban jól járjon, érdemes tudni néhány dolgot – a szezonról, a növény egyes részeiről, a lelőhelyekről, és arról, hogy mit ne szedjünk le véletlenül helyette. Kirándulásra fel!
Több ezer gyerek életét mentette meg a hetvenes években Jolanta Wadowska-Król lengyel orvos, aki rájött, hogy egy katowicei gyár mérgezi a kicsiket. A történetről Ólomgyerekek címmel a Netflix készített sorozatot.
Az év eleje sokak számára nemcsak új terveket, hanem kézzelfogható pluszbevételt is hozott. Az egyszerre vagy hosszabb távon növekvő jövedelem azonban nemcsak lehetőség, hanem döntési helyzet is: ilyenkor derül ki igazán, mennyire vagyunk tudatosak a pénzzel kapcsolatos döntéseinkben.
A GDP olyan mint egy patak, ami egy erdőből folyik ki, és bár az erdő szélén ülve soknak tűnhet a kifolyó vízmennyiség, nem tudhatjuk biztosan mikor áll el, hacsak nem tudunk valamit arról, honnan és miből jön. Ezen ideje lenne változtatni a világhírű Sir Partha Dasgupta közgazdász szerint, aki a Planet Expo 2026-on tartott előadást.
Hogy jut el egy elméleti matematikus a komplett gráfoktól a számítógépes hálózatokon át az ökológiai gazdálkodásig? Miféle párhuzam van a geocentrikus világkép és a humanizmus között, és mit dolga van ennek a természeti környezettel? Miért nem működik a fenntarthatóság egy recsegő-ropogó rendszerben? A fenti kérdésekre is választ ad Tkacsik Márta, a Patikakert alapítója, akivel a regeneráció kérdését járjuk körül a zCast eheti adásában. De mi is az a regeneráció, miért jobbak a bogyós gyümölcsök a spenótnál, és mire kéne lecserélni az irodai fikuszt?
