Az olaszoknak le kell tekerniük a termosztátokat a télen
A háború előtt Olaszország volt az orosz gáz második legnagyobb importőre az EU-ban.
A háború előtt Olaszország volt az orosz gáz második legnagyobb importőre az EU-ban.
Fiume gyakorlatilag egy tóvá változott a hatalmas esőzések miatt, a városi vízelvezető nem tudta elnyelni a rengeteg vizet. Egy ember meghalt.
Még legalább egy hétig fog tartani, amíg a Balti-tenger felszínére jutó gáz áramlását megállítják.
Az elmúlt négy vében a gleccser felülete is a felére zsugorodott, jelenleg egy hektárnyi.
Kevés olyan szórakozni járó ember van Budapesten, akinek még sincs odahaza legalább egy-két újratölthető pohara – újrapohara –, vagy azért cserébe kapott műanyag zsetonja egymástól teljesen független szolgáltatóktól. Aztán ahogyan az egymással nem csereszabatos poharak toronnyá nőttek a konyhapulton, úgy lett sokaknak elegük az egészből.
Az ukrajnai háború környezetterhelése a határokon túl is megmutatkozik: bár 2019 óta több mint 100 tonna hulladéktól szabadították meg a folyót a Tiszai PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Coca-Cola Magyarország által létrehozott kezdeményezésben, a Tisza teljes megtisztításához a felhalmozódott szemét 90%-a még hátravan - mondta el a hvg.hu-nak Molnár Attila Dávid, a PET Kupa társalapítója. Az önkéntesek hatodik alkalommal, Tiszaderzsen gyűltek össze szemetet szedni.
A településen mindenki arról beszél, hogy akkumulátorgyárat telepítenek a házaik mellé, de hivatalosan senki nem mond nekik semmit. Az erről tartott fórumon is csak annyi derült ki, hogy nincs semmiről információ, illetve, hogy a jegyző szerint a jegyző nem hazudik, bármilyen hihetetlen is.
Hogyan változik az energiapiac a háború hatására? Milyen jövőképe lehet az orosz gáznak kitett kelet-közép-európai országoknak? Mivel tarthatja sakkban Vlagyimir Putyin a gázon kívül ezeket az országokat, például Bulgáriát? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Budapest Fórum egyik csütörtök délelőtti előadása.
A Greenpeace szerint üdvözlendő, hogy megvan a céldátum, de ennél ambiciózusabb célkitűzéseket várnak a kormánytól.
Azt kérik tőlük, hogy ne vigyenek több Paddington macit és lekváros kenyeret a megemlékezések helyszíneire.
Mi ad okot az optimizmusra és mi a pesszimizmusra a hazai fenntarthatósági törekvésekkel kapcsolatban? Hogy lesz egy idegenforgalmi közgazdászból treehugger, és hogy látja, elég lesz-e amit most teszünk, és ha nem, mennyi időnk van és mit kellene jobban csinálnunk? A fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk második részében, Hankó Gergely természetvédelmi mérnökkel, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
A Szedd magad! mozgalmak már a járványidőszakban népszerűbbé váltak: a belföldi turizmus élénkülése meghozta a kedvet a gyümölcsszedéshez. Az élelmiszerárak elszabadulása miatt azonban most még inkább megfordulhat a fejünkben, hogy otthon termeljünk, vagy magunk szedjünk zöldségeket és gyümölcsöket. A hvg.hu is kipróbálta a fügeszedést a Zala megyei Tormaföldén, ahol az aszály ellenére idén is jó volt a terméshozam, bár volt olyan fajta, aminek felforrtak a gyümölcsei a hőségben.
Legalább 1901 óta nem volt annyira forró nyár, mint most. Az ország keleti részében a mérések kezdete óta nem volt ekkora aszály sem.
Emellett a párt írásbeli kérdéssel fordul Nagy István agrárminiszterhez.
Noha a következő hét napban mérsékelt felhőszakadás várható, a lezúduló eső kevés hatással lesz a már több mint egy hónapja tartó aszályhelyzetre.
Érezhetően egyre drágábbak a zöldségek és gyümölcsök, így egyre fontosabb szerepet kap az, hogy kevesebb élelmiszert dobjunk ki, és a sérült, lejárati idejükhöz közeledő termékeket is megmentsük. Ennek ellenére egy átlagos magyar évi 65 kg élelmiszerhulladékot termel, aminek fele egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Élelmiszerláncokat kérdeztünk arról, ők mit tesznek az ételmentésért.
Egyes kisebb svájci gleccserek "extrém" mennyiségű jégtömeget veszítettek el ezen a nyáron, a délkeleti országrészben fekvő Corvatsch-gleccseren olyan jégrétegek olvadtak el, amelyek már 7000 éve ott voltak - közölte szombaton a Zürichi Műegyetem (ETH)
Huszonöt éves lett vasárnap Janus, a Genfi Természettudományi Múzeumban született és ma is ott élő kétfejű teknős.
Felpörgetik a javításokat, karbantartásokat, így talán nem kell áramkimaradásokkal számolni a télen.
Sok madarat a villanypóznákon éri áramütés, de az extrém aszályos nyár is betett nekik. A brit közmédia videóriportot forgatott róluk.