|
| A Jövő-dosszié című könyv online megrendelhető itt! |
"A könyvkiadást mostanában komoly sokkhatások érik. Lesznek mai értelemben vett könyvek a jövőben is, de lesz egy sor más lehetőség is arra, hogy olvassunk. A forradalom már elkezdődött. Az egyik tünet, hogy egyre kevesebben olvasnak szépirodalmat. A szépirodalom helyett a tényirodalom hódít, ezen belül is elsősorban a könyvnek felöltöztetett egyéb médiatartalmak. Életmódmagazinok, tévéshow-k, sőt filmek is könyvek álarcát öltik, könyvszerepben tűnnek fel. Akadnak örvendetes fejlemények is. A tudományos ismeretterjesztés, az aktuális közéleti témák és a történelem népszerűsége nő, mivel az olvasók egy bizonyos (valljuk be, nem túl nagy) része szeretné jobban megérteni a mai világot és azt, hogy merre tart ez a világ.
Mégsem elsősorban a könyvek tartalmában várható alapvető változás, hanem előállításukban és a terjesztésükben. Nem telik bele sok idő, és a könyvkiadáshoz nem lesz szükség közvetítőre, kiadóra. A szerzők maguk fogják kiadni a könyveiket, olyan szoftverek és online szolgáltatások segítségével, mint amilyen a Blurb. A Blurb bizonyos szempontból olyan, mint egy Power Point: a szerzőknek a könyvtervek és betűtípusok adott készletét kínálja fel, de legalább a végtermék valódi könyvhöz hasonlít. Miután ehhez hozzátettük a képeinket (ami manapság filléres dolog), már mehet is a komplett dokumentum a Blurbbel szerződésben álló kiadóhoz, és egykettőre kész a nyomtatott anyag. Ebben az az igazán rendkívüli, hogy ha csak egy vagy két példányt szeretnénk küldeni a könyvből a papának meg a mamának, nyugodtan megtehetjük, példányonként potom 30 dollárért.
A média demokratizálódása
Amit csak akarunk, megkaphatjuk, és ha saját magunk akarjuk elkészíteni, annak sincs akadálya. Az érem másik oldala persze az, hogy ez tovább erősíti a médiában megjelenő tartalmak mennyiségének robbanásszerű növekedését. Az Egyesült Államokban 2005-ben 1,2 millió különböző könyvet adtak ki, de a könyvek mindössze 2%-ának példányszáma lépte túl az ötezret. A hagyományos könyvkiadásban ez azt jelentené, hogy a címek 98%-a biztos bukás, de hála a modern technikának, valamint az Amazonnak és más hasonló cégeknek, most már nem ez a helyzet. Az Amazon által eladott könyvek mintegy 60%-a nem tartozik bele a legkeresettebb 120 000-be.
Ha valaki szeretné megjelentetni saját kiadásában az eredeti kurdisztáni kézimunkákról szóló munkáját, valahol biztosan van kereslet iránta, de vagy a szerzőnek kell megkeresnie az érdeklődőket, vagy az érdeklődőknek őt. Ma ez többnyire abból áll, hogy a könyvet fel kell tenni az Amazonra vagy a barnesandnoble.com-ra, de a jövőben automata kiadórobotokat is használhatunk erre a célra (automatic publishing machine, APM). Az árusítórobotok segítségével a valaha írt összes könyv megkereshető (azok is, amik már rég elfogytak), s az új könyvek tervezése és kinyomtatása a szemünk előtt megy végbe (kiválaszthatjuk hozzá a kívánt formátumot, betűtípust, betűméretet, papírvastagságot).
Elektronikus könyvek
A másik lehetőség, hogy egyszerűen letöltjük a „puha kópiát” e-bookunkba vagy iPodunkba. Elektronikus könyveket (e-book) is vásárolhatunk majd 99 centes részletekben – Dickens is sorozatban jelentette meg regényeit a XIX. században. Ennek is lesz árnyoldala, mert a kiadók kísértést érezhetnek, hogy kisebb terjedelmű, könnyebben olvasható (lebutított) változatban adják ki a klasszikus szövegeket. Nem új gondolat, hogy könyveket komputerre vagy valamilyen kézi eszközre töltsünk le, és akad pár ember, aki rendszeresen ilyen módon olvas könyveket, képregényeket. Szélesebb körben azonban a módszer nem terjedt el, főként azért, mert a viszonylag kis képernyőkön hosszabb szövegeket fárasztó és nehéz olvasni.
Japánban azonban gyors változásokat tapasztalhatunk ezen a téren: a fiatalok 3G telefonokra töltenek le elektronikus könyveket. Nem meglepő, hogy a legtöbben a tréfás mangatörténeteket keresnek, amelyek animációs megoldásait a mobiltelefonok képernyőjéhez szabták. A részletekben
megjelenő regények szintén népszerűnek látszanak. Nem nehéz kitalálni, hogy a legtöbb olvasó 30 évesnél fiatalabb, de a felhasználók között meglepően sok a nő (részarányuk egyes felmérések szerint a 70%-ot is eléri). A letöltés árát általában nem regényenként állapítják meg: a felhasználók bizonyos havi tagsági díj ellenében tölthetnek le könyveket a digitális könyvtárból.
Vajon másutt is divatba jönnek az e-könyvek?
A Sony és a Philips úgy véli, hogy igen, mert olyan termékeket dobtak piacra, amelyek megjelenésükben, tapintásukban a „valódi” könyvek másai. Ezekhez a termékekhez úgynevezett e-tintát használnak, amely hasonlít a valódi tintához: kicsiny pixelek sokaságát tölti ki. A kijelzéshez érdekes módon nem kell energia, csak a „lapozáshoz”, így a felhasználó akár húsz könyvet is végigolvashat, mire az elemet újra kell töltenie. Valószínűleg az Apple is kihoz valami hasonlót, már csak azért is, mert az iTunes zenetárat könnyű lenne irodalomra adaptálni."
