Felhősödő hálózatok - hova lesznek az adatok a gépünkről?

A virtualizációs technológia ma már nem újdonság, s bár kétségkívül logikus, s a hatékonyságot előtérbe helyező módszerről van szó – amely napjaink megszorításokkal küzdő világában kulcsfontosságú – egyelőre legfőbb előnyei még kihasználatlanok. Egy gyökeresen új megközelítés segítségével azonban a jövő informatikai vállalkozásainak alapkövévé válhat. Mi a különbség és az összefüggés a virtualizáció és a "cloud computing" között? Összeállításunkból kiderül.

A virtualizációs technológiának már több mint évtizedes múltja van, ám a napjainkban etalonnak számító virtualizációs megoldások szabadalmait éppen 1998-ban nyújtotta be a VMWare nevű kaliforniai székhelyű vállalat.

A megoldás lényege, hogy a technológia használatával platformfüggetlen „keretrendszert” lehet létrehozni különböző operációs rendszerek működtetésére úgy, hogy az egyes virtuális gépek akár egyetlen hardveren futhatnak egymással párhuzamosan, miközben felhasználóik mit sem érzékelnek a megosztottságból. A keretrendszert a virtualizációs környezet képezi, amelynek köszönhetően például az irodai gépek karbantartása – például különböző frissítések telepítése stb. – egy időben végezhető azzal, hogy a felhasználó közben dolgozik. Ezt úgy érik el, hogy a karbantartás idején a felhasználó virtuális gépét egyszerűen átmozgatják egy másik hardverre, ahol éppen van szabad kapacitás.

A virtualizációs környezet modellje - az egyes virtuális gépek szabadon mozgathatók a hálózaton © hvg.hu

A virtualizáció használata tehát hatékonyabbá teszi egyrészt a tényleges munkavégzést, emellett függetleníti a sokszor a körülmények miatt éjszaka dolgozó informatikusokat az általuk felügyelt felhasználóktól. Mivel pedig az egyes hardverek kapacitása rugalmasan és dinamikusan változtatható, kevesebb erőforrással ugyanannyi folyamatot lehet kiszolgálni, mint egy olyan infrastruktúra esetében, ahol minden felhasználónak saját fizikai gépe van, amelynek erőforrásait viszont távolról sem használják fel teljes mértékben. Ennek ellenére a HP megbízásából végzett nemzetközi tanulmány azt mutatja, hogy bár az informatikai döntéshozók 86 százaléka már dolgozik valamilyen virtualizációs projekten, ezek nagy többsége még a kezdeti fázisban van.

A projekten dolgozók 89 százaléka tervezi, hogy informatikai infrastruktúrájának negyedét virtualizálja 2010-ig. A virtualizációs előnyök széles körben mégsem ismertek, a megkérdezettek mindössze egyharmada tekint rá üzleti eszközként.

A virtuális rendszerek alkalmazásának gyakorisága  nemzetközi szinten fokozatosan növekszik. Jóllehet a válaszadók többségének végső célkitűzése eszközeik 75 százalékának virtualizálása, az informatikai vezetők és a technikai döntéshozók továbbra sem tekintenek a virtualizációra mint az üzleti forgalmuk növelésére irányuló befektetésre. A virtuális megoldásokkal szemben a legtöbben olyan összetett stratégiákat részesítenek előnyben, amelyek korlátozhatják a vállalatok képességeit a megújuló és rugalmas erőforrások kiépítésében, amelyek jobban megfelelnének üzleti céljaiknak. 

Míg a megkérdezettek egyetértenek azzal, hogy a virtualizációval (70-80 százalékkal) csökkenthetők a költségek és növelhető a hatékonyság, a többség mégsem kapcsolja össze az összességében jobb üzleti teljesítményt a változó üzleti igényekre szabott, hatékonyabb és költségkímélőbb technikai infrastruktúrával. Mindössze 37 százalékuk gondolja, hogy a virtualizáció gyorsított ütemű növekedést eredményez és 35 százalékuk szerint jelenthet versenyelőnyt.

"A virtualizáció legnagyobb előnye abban rejlik, hogy a technológia átjárhatósága lehetővé teszi a vállalatok számára az újabb és újabb üzleti szolgáltatások bevezetését és a gyorsabb üzleti növekedést2 – nyilatkozta Ann Livermore, a HP Technology Solutions Group ügyvezető igazgatóhelyettese a felmérés kapcsán. "Egy kizárólag a költségeken és a hatékonyságon alapuló stratégia figyelmen kívül hagyja a virtualizáció azon előnyeit, amelyek biztosítják az üzleti folytonosságot és a felhasználói adatok biztonságát."

"Az üzlet fejlődésével egyre több platformra és szerverre van szükségünk. Most, hogy megtörtént a korszerűsítés, jó ideig nem lesz szükségünk további hardverek megvásárlására ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk az üzleti élet változásaihoz és kihívásaihoz" – tette hozzá egy, a virtualizációt támogató kínai informatikai döntéshozó. "A virtualizáció minden szinten meghatározza munkánkat. Nagyfokú biztonságot nyújt, ami a mi üzleti területünkön elengedhetetlen. A másik nagy előny az a hatalmas rugalmasság, amely a gyors területi és gazdasági növekedéshez szükségeltetik" – jelentette ki brit kollégája.

A felmérés arra is választ adott, hogy melyek azok a tényezők, amelyek miatt az informatikai vezetők idegenkednek a virtualizációtól. Az első évben viszonylag magasnak találták az átállással és a munkaerő továbbképzésével kapcsolatos költségeket, emellett pedig gyakran hiányzik a vezetőség jóváhagyása és az infrastrukturális tervezés.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint a cégvezetéssel vagy az üzletvitellel kapcsolatos eljárási szokások folyamatosan változnak, illetve arról is meg vannak győződve, hogy a technikai csapat továbbképzéséhez szükséges, nagyobb mértékű befektetés manapság elengedhetetlen.

Az alkalmazottak képzése és technikai szaktudása, valamint a fizikai, illetve virtuális erőforrások megfelelő irányítása közt szoros összefüggés van. Mint azt egy amerikai szakember elmondta: "Az alkalmazottak képzésével és szakképzettségével is törődnünk kell, mert a virtuális környezet megfelelő alkalmazása oktatást-képzést és tréninget igényel."

Az átállás a fenti aggályok ellenére mégis megfontolandó, főként, mivel egy új megközelítés, az úgynevezett cloud computing új megvilágításba helyezi a virtualizációs technológiát is.