Kétségkívül volt némi szerencséje a Fordnak, épp, amikor elkezdte európai kínálatában tartani hibridjét, beütött a dízelbotrány. Szinte egyik napról a másikra kerültek a figyelem középpontjába a céges szinten eddig lesajnált alternatív hajtású járművek. Úgy tűnik, eljött a zöldautók nagy pillanata, a károsanyag-kibocsátási normákra egyre jobban figyelő flottaelőírásoknak előbb-utóbb csak ezek felelnek meg.

A nagy flottát tartó cégeknél, amelyenél a tulajdonos multi "nemzetisége" lényegében ki is jelöli a cégautót a menedzserkollégáknak - ha amerikai a cég, akkor Mondeo lesz, ha német, akkor Passat – bizony látványos a tucatnyi dízel között egy ilyen modell, mint amilyennel a Ford rukkolt ki. Arról nem is beszélve, amíg nem volt forgalomban hibrid a Passatból is, addig nem is volt mivel érdemben összevetni a Ford hibridjét.

Eleve mostanság minden, ami a dízelek alternatívája lehet, hatványozottan érdekes. Ráadásul annak, hogy európai gyártású hibridként kerül a kínálatába a felső-középkategóriás kocsi, árában is tükröződnie kellene, így akár valóban elgondolkodtató alternatívát jelenthet a kicsit ökotudatosabb menedzsereknek. Kipróbáltuk a Ford Mondeo hibridjét, hogy eleget tesz-e a fenti elvárásoknak.

Külső, belső

Meglehetősen érdekes megközelítés a Fordtól a hibrid esetében az, hogy a Mondeóból csak ezt gyártják klasszikus limuzinként, vagyis négyajtós változatban, a többi motorváltozat ötajtós, illetve kombi. Vélhetően már ezzel is pozícionálni kívánják a modellt, mondván ez nem egy „sales-es” autó, hanem valamivel előkelőbb státuszban vadászik vevőkre.

Ford Mondeo Titanium Hybrid - galéria
©

A Ford jelenlegi formanyelve a „One Ford”, vagyis minden modell egyforma, kétségtelenül a márka nagyobb modelljeinek áll igazán jól, így a Mondeónak, a Mustangról már nem is beszélve. Apróságokon egyébként is látszik, hogy azért ezt valami más, mint egy sima Mondeo, nem csak a szokatlan hibrid feliraton, hanem a szinte teljesen beborított alvázon, valamint a hűtőlamellákon, amelyek változtatható állásúak, az erőforrás hűtésigénye szerint. Persze, ha valaki alánéz a kocsinak, láthat mást is, például az alumíniumöntvény hátsó lengőkarokat, amelyektől igazán igényesnek számít, aki az új Mondeóval közlekedik.

A belső térben, az újdonságnak már nem nevezhető, két éve a piacon lévő felső-középkategóriás beltér fogadja az embert. A térérzetre egyszerűen nem lehet panasz a 15 centi híján 3 méteres tengelytáv mellett, szemben a minőségérzettel, amely még a Titanium felszereltség ellenére - az üléseket, a kárpitot leszámítva - hagy kívánnivalót maga után. A hibrideknek, egyébként van egyfajta jellegzetes illatuk is - talán az elektronok szaga.....

Maga a fedélzeti egység központja a Microsofttal közös Sync 2-rendszer, amely érintőképernyőn keresztül működik, azonban nem kifejezetten gyors és nem is kifejezetten szép, de működését tekintve logikus, jól használható.

Kiemelendő a nálunk teljesen szokatlan és kiváló biztonsági extrának tűnő, hátsó biztonsági övbe épített légzsák. Ilyet eddig csak S-Mercedesben láttunk, de sajnos a nagyon komoly extra hátránya, hogy a nálunk hagyományos gyerekülésbe nem tudjuk befűzni a túl vastag övszalag miatt.

©

A legnagyobb kompromisszumot persze a csomagtér méretével kell kötni. Az 1,4 kWh teljesítményű lítium-ion akkumulátor bizony a csomagtér egynegyedét elfoglalja, az alapvetően 383 literes tér talán két csomagnak elegendő. Főleg, hogy egy nagy lépcső is van a csomagtérben. Épp emiatt különösen furcsa, hogy nem ötajtós a hibrid karosszériája, az egyben felnyíló hátsóval legalább biztosan jobban lehetne pakolni.

Motor, vezetési élmény

A start gombot megnyomva azért már különlegesnek érezhetjük magunkat, ahogy totális csendben elindulunk. Ez lehet az egyik „selling point” egy cégvezetőnél, a jellemzően dízeles, több tucat autóból álló flottákban már-már uralkodói viszonyt tükrözhet egy ilyen autó. A két elektromotorral is megtámogatott Mondeót – az egyik motor generátorként működik és tölti a lítium-ion akksit, míg a másik a hajtásba segít be – ez azért kiemeli a tömegből.

©

A hibrides közlekedés egyik veleje, hogy az ember tanulja a kocsiját, figyelgeti, hogyan változik a terhelés a közlekedési helyzetek függvényében. A Mondeo hibrid ebben remek segítséget is ad. A sofőr előtti műszerfal, 4,2 colos baloldali kijelzőjét magunk konfigurálhatjuk, milyen információkat adjon. A kínálat szinte végtelen, de a hibrid esetében a leglogikusabb az elektromos (EV) üzemmód és a benzines üzemmód átmenetét mutató grafikát lekérni.

Ha némi gyakorlatot szereztünk a kijelző segítséggével, sokkal "több ésszel” fogunk közlekedni. A rekuperatív fék teljesítményét figyelemmel tartva, finom fékezésekkel, folyamatosan tölthetjük az akksit, sőt fékezési tréninget is tarthatunk a maximális hatékonyság eléréséhez, hogy egy cseppnyi mozgási energiát se pazaroljunk el csak úgy „hőenergiaként” szabadjára engedve a világba, mint amikor az üzemi féket használjuk.

A hibridrendszer működése, mondjuk úgy normál menetmódban, amikor csordogálunk a forgalomban, kifejezetten észrevétlen, szinte lehetetlen megmondani, mikor vált elektromotorra és mikor belsőégésűre az autó.

Viszont ennek tökéletes ellentéte, amikor előzni szeretnénk vagy egy komolyabb emelkedőt kell legyűrnünk. Ilyenkor üvöltve pörög fel a kétliteres benzinmotor, ráadásul olyan, mintha nem nagyon történne semmi. De hát ilyenek ezek a fokozatmentes váltóművel ellátott járgányok, a Toyota Auris Hybrid is éppen ilyen tünetekkel jelzi, ha hirtelen várjuk a teljesítménye maximumát. Nehéz megszokni, hogy egy előzésnél 6000-es fordulatszámra és magából szinte kiszakadni készülő motorhangra kell felkészülnünk.

©

A hibridrendszer összteljesítménye egyébiránt még a saját súlycsoportjában is tisztességes 187 lóerejű, amihez 300 Nm csúcsnyomaték járul, elektromotoros járműtől elvárhatóan alacsony 1750-4500 fordulat/perc között megjelenő maximális nyomatékkal. A 2,0 literes iVCT Atkinson-ciklusú motorral megtámogatott hibrid – amelynél a belsőégésű egység ad 140 lóerőt az összteljesítménybe - 9,2 másodperc alatt van százon, amit csak azért nem érzünk elégnek, mert a villanyautókban máshogy működik a sebességérzékelés a mechanikai hangok hiánya miatt. Mondhatjuk azt is, hogy az elektromos autó végsebessége 137 km/h, ennél a tempónál már biztosan bekapcsol a motor – részben a váltó védelmére – de a végtempó sem feltétlen észvesztő a 187 kilométer per órás végsebességgel.

Abban viszont egészen biztos, hogy semmilyen csorba nem esett, ahogyan a Mondeo vezethető. A Ford mindig is elismerést kiváltóan hangolta a futóműveit és ez a hibrid esetében - a vélhetően még kedvezőbb súlyelosztást is figyelembe véve - biztosan a szegmens elitjébe tartozik. (Egyébiránt a kocsi tömege 1578 kilogramm, ami szinte ugyanannyi, mint egy kétliteres dízelé lenne.) Persze nem kifejezetten arról van szó, hogy egy csodás kanyarvadászban ülünk majd, vagy minden úthibát elnyelő „varázsszőnyeg” futómű dolgozik alattunk, egyszerűen kiváló a Mondeo általános menetkomfortja és útbiztonsága, amiben persze szerepe lehet a hibridhez járó és az úthibákat kisimító 16 colos, ballonos kerekeknek is.

Kinek ajánlott?

A nagyméretű hibrid nyilván városban teljesít igazán jól, ezért ajánlható kevésbé a sokat autópályázó „sales man-ekenek”, akik évente 30-40 ezer kilométert is belecsavarnak az órába. Egyébként a rövid tesztelés is ezt igazolná, az általunk is mért 7,5 liter/100 km-es fogyasztási átlagával, messze nem tudná lenyomni dízeles csapattársait, javarész városon kívüli közlekedést feltételezve. Városban viszont akár egy literrel kevesebb is elérhető vele, ami már meggyőző teljesítmény. Arról az összes hibridautó által adott jóérzésről nem is beszélve, hogy dugóban ücsörögve legalább nem adagoljuk a nitrogén-oxidokat gyerekfej magasságban.

©

Hogy milyen jelenléte lesz majd a hazai utakon, nagy kérdés. Legnagyobb ellenfele a magánvásárlásoknál a „főorvoshibridként” számon tartott Toyota Camry. Ennél jelenleg izgalmasabb formát tud a Ford. A flottás piacon, a hibrid Passat lesz majd a nagy kihívó, amely ráadásul plug-in, vagyis konnektorról is tölthető. Nyilván kitermeli majd a maga pár darabját a cégvezetők körében a hibrid Mondeo, de amíg a hazai adórendszer nem honorálja komolyabban CO2-kibocsátás alapján a zöldebb autókat, addig nehéz komoly piacot nyerni. Szemben mondjuk az Egyesült Királysággal, ahol egy ilyen 99 g/km Co2 kibocsátású autó szinte adómentességet élvez egy 2.0 literes dízellel szemben.

A 9,99 millió forintos alapár már a csúcsfelszereltségű csomagot (Titanium) takarja, ez tesztautónk esetben kiegészült még egy 285 ezer forintos technológiai csomaggal (adaptív tempomat, légzsákos hátsó öv, vészfékező rendszer), platinafehér fényezéssel 210 ezerért, valamint egy 750 ezres LED-fényszórós, kulcsnélküli nyitás-indításos kényelmi csomaggal, memóriás bőrülésekkel, valamint egy elég erős parkolási asszisztens rendszerrel közel 300 ezer forintért.

Még több autós tetsztért lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

Cikk megosztása
Címkék