Egy magyar nemesi család hanyatlásának 1956-ban végződő története – Nelio Biedermann Lázár című regénye a német nyelvterület irodalmi szenzációjává vált, és már magyarul is olvasható. Interjú az íróval a nagyszülőkről, Esterházyról, a Monarchia ízéről és arról, milyen Z generációs szerzőnek lenni.
Az író dolgozószobája emlékhelyként lesz látogatható.
Miután a világhírű magyar író fia eladásra hirdette meg édesapja volt házát, Óbuda önkormányzata összefogott Vámos Miklóssal, Dragomán Györggyel és Daniel Kehlmannal, akik alkotóházat hoznak létre az ingatlanból.
„Ha akart volna, Haydn biztosan meg tudott volna az Esterházyaktól szabadulni. Mozart vagy Beethoven nem nyelt volna tőlük ennyit” – írja Nádas Péter Halott barátaim című új könyvében. A szöveg Esterházy Péter Haydnról írt revüjéből is ismerős.
Egyik magyar Nobel-díjas életműve iránt sem a magyar állam érdeklődött, de más országoknak volt fontos Nádas Péter, Esterházy Péter és Konrád György hagyatéka is.
A költészet és a szerelem szenvedélyét sűrítette bizarr, ironikus, krimibe illő regénybe Francois-Henri Désérable. A legrangosabb francia irodalmi díjat elhozó Én uram és legyőzőm tele van izgalmas irodalmi áthallással. A francia író az Esterházy Péter Alkotóház első vendége és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál egyik fellépője lesz. Interjú.
Olyan független, politikamentes, értékelvű díjat szeretett volna létrehozni az Esterházy Magyarország Alapítvány, amely a közeljövőben Magyarország egyik vezető irodalmi elismerésévé válhat majd.
„Most, 2025-ben egy másik országból és egy másik időből szólalnak meg ezek az interjúk” – írja a minap, Esterházy Péter hetvenötödik szülinapjára megjelent Vanni van című kötet előszavában a szerkesztő, Pál Sándor Attila. A bibliográfiából kiderül, a resztliből több további könyv összejönne. És persze nem resztli lenne. Sem a kötetben, sem a bibliográfiában nem szerepelnek viszont azok a beszélgetések és fellépések, amelyeket az internet szerencsére megőrzött. Ezekből válogattunk, hogy a virtuális térben együtt ünnepeljünk az 1950. április 14-én született íróval, aki 2016. július 14-én hosszú és nyilvánosan követhetővé tett betegsége hunyt el. Megtekintésre (újranézésre?) ajánljuk egyetemi előadását is.
„Önmagában az, hogy az ember van, hogy élek, azt annyira jónak találom, hogy ahhoz képest a hazámnak az idiótaságai, azok bagatell dolgok” – mondta 60 évesen Esterházy Péter, holott az idiótaságokat soha nem bagatellizálta. A 2016-ban elhunyt író interjúiból a Magvető Kiadó válogatott.
Vámos Miklós számolt be erről.
„Összedobtak egyet, mások által készítettekből” – írja.
„A baj a világgal ott kezdődött, amikor ő ironikus lett” – mondja Lucifer az Úrról Esterházy Péter Mercedes Benz című drámájában, amelyet a Vígszínház a Házi Színpadán mutatott be. Az irónia valóban nem veszélytelen, ezt az író maga is megtapasztalta.
A HVG gazdasági lapként indult, mégis, a kezdetektől nagy hangsúlyt kapott benne a kultúra és a szellemi témák. Alább mesélünk a legfontosabb, legjobb és legviccesebb sztorikról, személyekről, címlapokról az elmúlt 45 évből.
Az ötletgazdák, Dragomán György és Vámos Miklós ugyanakkor reménykednek, hogy ha megváltozik a harmadik kerületi vezetés, akkor is megvalósul mindaz, amit kitaláltak, és amiről most először árultak el részleteket.
Dragomán György felvetéséhez csatlakozva kezdeményezi, hogy a magyar állam és a Fővárosi Önkormányzat közösen helyezze védettség alá és vásárolja meg a házat.
A Libri felvásárlása miatt tiltakozókat „hisztériázók kórusának” nevezte, közben kiderült az is, szerinte kinek a műveit érdemes támogatni.
2011-ben az író már megosztotta bravúrosan megfogalmazott kritikáját a vármegyék visszaállításáról, és ennek kapcsán egy költői kérdésben azt is felvetette, hogy ha így haladunk, akkor lesz-e vajon ispán is?
Az író egykori otthonának közelében avatták fel a portrét.
Az Öreghegy meséi a groteszket és a humort sem nélkülözi, és egyáltalán nem gügyögő történetek füzére.
