Izgalmas pénzeket találtak a Drávánál
A Drávánál talált római kori numizmatikai leletről számolt be a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum.
#történelem
„A trójai háború nem szólt másról, csak a birtoklásról és minél több nem görög asszony megerőszakolásáról”
Emily Hauser brit ókortörténész nem éri be azzal, hogy a történelem kizárólag a férfiak történelme. Új kötete Homérosz asszonyainak sorsán keresztül a bronzkori nők életét igyekszik jobban bemutatni.
Tízmilliók haláláért felelős, de hazájában még mindig sokan áldják az 50 éve meghalt Mao Ce-tung nevét
A 20. század három dobogós tömeggyilkosa, Hitler, Sztálin és Mao közül csak a kínai diktátornak maradt meg állami tisztelete és tömegkultusza. Utódja, Teng Hsziao-ping Mao életművét 70 százalékban jónak, 30 százalékban rossznak értékelte, de tanítása továbbra is része a kommunista párt ideológiájának.
„A családi emlékezetből maradtak történetek a borzalmakról” – a tragédia, amit legfeljebb lábjegyzetben említenek a történelemórákon
30-70 ezer cigány nemzetiségű lakost deportáltak Magyarországról a német megszállás alatt, mégis alig néhány tucat településen van valamiféle emléke a roma holokausztnak. Kik az emlékezet őrzői, van személyes érintettségük? Gulyás Klárával, a Holokauszt Emlékközpont Az emlékezet útján című kiállításának kurátorával és kutatásvezetőjével beszélgettünk.
Páratlan szerepet játszottak Jaltában Churchill és Roosevelt lányai, de Sztálin megpuhítása velük sem sikerült
Két világ között mozogtak, fontos és informatív magánbeszélgetéseket folytattak, amiket megvitattak az édesapjukkal is – mondja Catherine Grace Katz amerikai író-történész a jaltai konferencián részt vett három lányról, akiknek történetét dokumentumregényben örökítette meg.
Mennyit ér egy „használt” sárga csillag? Egy német aukciósház megpróbálta kideríteni, de óriási botrány lett belőle
A német közvélemény és politika is felháborodott azon, hogy a Felzmann Aukciósház a holokauszt áldozatainak személyiségét érintő tárgyakat, emlékeket akart árverésre bocsátani. Az akció meghiúsult, a gyűjtemény darabjai méltó helyekre kerültek.
Ukrajna a világon elsőként ismerte el bűncselekményként a kárpátaljai magyarok elleni szovjet elnyomást
Az ukrán parlament csütörtökön 261 igen szavazattal elfogadta azt a nyilatkozatot, amely bűncselekményként ismeri el a kárpátaljai magyarok elleni szovjet elnyomást. A dokumentumot Sándor Fegyir, Ukrajna budapesti nagykövete kezdeményezte.
Magyar Péter: Mohács üzenete, hogy 500 évvel később is itt vagyunk
A talpra állások történetének nevezte a magyar történelmet Magyar Péter miniszterelnök szombaton Mohácson, a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott megemlékezésen. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország elvesztett egy sorsdöntő csatát, de nem tűnt el.
Mohács a világtérképen: amikor Magyarország megtanulta, mi a nemzeti érdek a birodalmak árnyékában
A mohácsi vereség mögött a korabeli magyar oligarchák széthúzását látjuk, pedig Magyarország akkor ékelődött be a terjeszkedő birodalmak közé, vérrel és verejtékkel tanulta meg a helyét a nemzetközi politikában
„Végső soron itt lelhetők fel Trianon gyökerei is” – a Mohács utáni török uralom legdrámaibb következménye demográfiai volt
Egymással viaskodó főnemesekkel, Habsburg-uralommal, török hódoltsággal, társadalmi, gazdasági, demográfiai összeomlással Magyarországon generációknak kellett szembenézniük az ötszáz éve elszenvedett mohácsi vereség után. A cikk a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából készült sorozatunk 3. része.
Rangsort készített Trump az amerikai elnökökről, természetesen ő vezeti
Trump olyan ábrát közölt, ahol hat kategóriába osztotta országa korábbi vezetőit, de a legjobb minősítést csak ő kapta meg. A felsorolás ugyanakkor hiányos, és nem minden esetben a feledékenység lehet az oka.
A Dunába robbantott világháborús német flotta titkai: mi igaz a lemészárolt legénység legendájából?
Az elmúlt években tapasztalt nyári alacsony vízállás következtében visszatérő hírnek számítanak a Duna szerbiai szakaszán fel-felbukkanó, a második világháború utolsó évében elsüllyesztett német hajóroncsok. Ki küldte hullámsírba a hajókat, mi lett a legénységgel, egyáltalán mi volt a célja a németeknek a művelettel?
Amikor a Hortobágyon százával hevertek a birkacsontvázak, és úgy tűnt, hogy a Balatonnak is vége
Az első dokumentált szárazság idején, 160 éve felére apadt a Balaton, és a népharag a nem sokkal korábban beüzemelt Sió csatornára zúdult. A természetet sem a vasútépítők, sem a vízügyesek nem tudták megregulázni.
A mohácsi tragédia példa arra, hogyan nem szabad csatát vívni
Még a pontos helyét sem lehet tudni, az áldozatok számáról nem is szólva. A mohácsi csatához európai viszonylatban jókora hadsereg állt fel, ám a csapatok jó része késett, nehezen találtak fővezért, és a hadurak vitáztak a követendő stratégián. Mindez máig feldolgozatlan tragédiával végződött. A cikk a csata 500. évfordulója alkalmából készült sorozatunk 2. része.
Hideg és fürkésző tekintetétől mindenki megremegett, de Rákosi Mátyáshoz nem ért fel: milyen ember volt Gerő Ernő, a magyar sztálinizmus egyik atyja?
Rideg, ellenszenves személyiség lehetett „Tovaris Gere”, akinek vonásait a pályájáról szóló, eddigi legteljesebb kötet próbálja megrajzolni. A visszaemlékezés-morzsákból az is kiderül, hogyan viselte a hiú politikus, hogy nem ő lett a kommunista párt első embere.
Kennedy elnök kiváltságos alfahím volt, Teréz anya sem volt annyira szent – bálványokat döntöget egy új könyv
Hősiesnek aligha nevezhető emberek emelkedtek ikonokká, mi több, isteni státuszba – állítja a brit szerző, Otto English, aki új könyvében nem először fest árnyalt képet olyan köztiszteletben álló emberekről, mint Teréz anya, Che Guevara vagy John F. Kennedy.
Hajtogatta, hogy nem kommunista, aztán rájött, hogy dehogynem – 100 éve született a szovjet blokk legkarizmatikusabb diktátora
Fidel Castro volt Kádár János ellentéte. A legszínesebb, legeredetibb, legférfiasabb, látványos és hősies lázadásokban legelső és mindezért a szocialista világ legkedvelhetőbb diktátora. Számára a magyar ’56 forradalom volt. Az antikapitalista demokrácia ideálját követte, míg – törvényszerűen – el nem diktátorosodott. Akik a szovjet tábor elnyomó és elidegenedett pártállamainak szocialista alternatíváit keresték, Tito és Mao mellett nála tették azt. De nála sem találták.
A felelőtlenség és a hőség okozta az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb békeidős katonai katasztrófáját
A bileki halálmenetként elhíresült hadgyakorlaton 15 magyarországi katona vesztette életét egyetlen nap leforgása alatt. Ez annyira értelmetlen volt, hogy a hírzárlatot is áttörte és nem csak a birodalmon belüli sajtó, de a nemzetközi média is foglalkozott az üggyel. Minden bizonnyal a hatalmasra dagadt botránynak volt köszönhető, hogy a hadseregben „szerencsétlenségnek” eufemizált halálmenetet nem sikerült a hadvezetésnek elsikálnia.
Medvéből maci: hogyan lett a veszélyes vadállatból a cukiság szimbóluma?
Egy medvetémadás után arra keressük a választ, hogy kinek állt érdekében cukivá PR-olni egy halálos ragadozót.
„Szajha? Igen! De áruló soha!” – 150 éve született világ leghíresebb kémnője, aki nem volt kém
Mata Harit, a híres táncosnőt életében is, halálában is titokzatos legendák kísérték. A kalandos és polgári szemmel nézve fölöttébb erkölcstelen életet élő, bájait nem rejtegető, kegyeivel nem fukarkodó táncosnő lábai előtt hevert Európa. Származására nézve volt jávai, indiai, japán, zsidó, maláj – a legendákban és a sajtóban. Igazából csakis holland volt, esetleg fríz. A Nagy Háború idején elfogadott pénzt bárkitől és fecsegett bárkinek, de biztosan – ezt 25 éve bíróság is kimondta – nem követett el olyan súlyú bűnt, amiért egy legkevésbé sem jogállami eljárás után agyonlőtték.