1976. június 4-én Balatonszemesnél a vonat halálra gázolta a magyarországi színészet történetének meghatározó egyéniségét. Aki életével is, halálával is megosztotta azokat, akiknek magánemberként, nézőként, munkatársként, színházi emberként közük volt hozzá. Ma sem tudjuk biztosan, öngyilkos lett-e, vagy baleset áldozata.
Sulyok Tamás alkotmánymódosítással való félreállítása távolról sem a legagresszívabb módja az államfő eltávolításának, még a magyar történelemben sem. Azért voltak ennél békésebb megoldások is.
Majd’ évszázados késéssel kezdi elismerni a francia állam és közvélemény, milyen komoly segítséget jelentettek az ország számára az afrikai gyarmatok katonái a (világ)háborúkban, és cserébe milyen méltatlanul bántak velük, és mennyire kihasználták őket.
A Mohács – Világok harca című alkotás leszámol egy sor, a csatához és annak előzményeihez fűződő káros tévhittel, ugyanakkor azt is remekül bemutatja, hogy tökéletesen lehet ápolni a nemzeti büszkeséget úgy is, hogy közben nem zárkózunk el a történeti realitásoktól.
A 2006-os választás huszadik évfordulójára írt, április 9-én megjelent cikkünknek ez volt a konklúziója: „A fájdalmas, de elkerülhetetlen lépések súlyos következményekkel járó elodázása árán elért győzelem pürroszinak bizonyult.” A győzelem mikéntjéből következett az őszödi beszéd, és abból mindaz, amit az elmúlt két évtizedben átéltünk. A győztes miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vallomáskényszerbe került. Az őszödi beszéd: kényszervallomás. A megnyert választás után Gyurcsány elvesztette a hitelét és a hitelével együtt azt az esélyt, amelynek érdekében elkövette mindazt, amit az őszödi beszédében meggyónt. Ez a beszéd felelevenítette azt a klasszikus kérdést, hogy áthazudhatjuk-e magunkat az igazságig. Erre a kérdésre azóta sincs válasz.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) közleménye szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kellene. Pontokba szedték a legfontosabbakat.
A szuezi válság óta nem volt ilyen rossz az USA és Nagy-Britannia kapcsolata, Donald Trump ellenszenvét még III. Károly tengerentúli látogatása sem tudta megszüntetni.
„Ha fáj a menstruációd, azt el kell tűrni, ez ezzel jár” – kaptuk örökül anyáinktól tinédzserkorunkban még a 90-es években is ezt az egyébként súlyos tévhitet. Ma már tudjuk, hogy a fájdalmas menstruáció nincs rendben, súlyosabb esetben akár az endometriózis egyik tünete is lehet. Ebben a cikkben megnézzük, hogyan alakult a menstruáció elfogadásának története az egészségügyi nadrágtartóktól a menstruációs kehelyig.
Imperialista államdisznóként azonosította ellenfelét, a Német Szövetségi Köztársaságot az 1968-as diákmozgalmakból véreskezű terroristává radikalizálódott kommunista-anarchista csoport, a Rote Armee Fraktion (RAF) ideológusa, Ulrike Meinhof. Társaival gyújtogattak, bankot és embereket raboltak, gyilkoltak. A RAF első generációjának vezéregyéniségei összehangolt öngyilkosság, némelyek szerint öngyilkosságnak álcázott gyilkosság áldozatai lettek. Elsőként Meinhof ötven évvel ezelőtt, 1976. május 9-én.
Agatha Christie-regénybe illő események zajlottak le a csendes-óceáni Galápagos-szigetcsoport egyik apró szigetén a múlt század harmincas éveiben.
Mostantól fizetnie kell annak, aki szeretne nagy felbontású történelmi térképeket böngészni.
Huszonötezer üvegnegatív és több százezer arc a trianoni határokon innen és túlról. Bata Tímea kurátorral a Néprajzi Múzeum legújabb fotótörténeti szenzációjáról beszélgettünk: hogyan vált egy száz évvel ezelőtti kényszerű gyűjtőmunka szinte megrendítően éles élménnyé, és miért érdemes belenéznünk a régmúlt fotográfusainak vágatlan valóságába.
Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a vizsgázók.
Mennyire számít, hogy egy miniszter egy miniszterelnök sógora? Hogyan fűződött össze az Antall és a Jeszenszky família, melyik családban volt az egyik fivér kommunista, a másik meg nyilas vezető? Kinek lett két fiából is miniszter, és mikortól léphettek hatalomra feleségek Magyarországon? Magyar politika- és családtörténet egyben.
1848 márciusában Batthyány Lajos a reformellenzékkel karöltve viharos gyorsasággal alkotta meg azokat a törvényeket, amelyek gyökeresen felforgatták az ezeréves társadalmi és politikai berendezkedést, és megalapozták a polgári Magyarországot.
A Corvin Palace-tól a BKV székházig negyven épületet lehet majd bejárni májusban az idén a 100 éves házak tematikájához visszatérő Budapest100 rendezvénysorozaton belül. Ezek között számos lakóház is található, a többi között a Bartók Béla úton található Duna-udvar, amelyhez száz éve alatt még egy gyilkosság is kötődik.
A Trabant a szocialista gazdaság szimbóluma volt, nem is élte túl a szovjet blokk felbomlását. 35 évvel ezelőtt, 1991. április 30-án készült el Zwickauban az utolsó példány. A Trabant olcsó volt, de azért egyáltalán nem mindenki számára elérhető. Magyarországon 1962-ben 25-26 havi nettó átlagkereset volt az ára – ma ekkora összegből 14 milliós autót lehet vásárolni.
A döntés című könyv szerzője 98 éves volt.
Előnynek tartja a saját szélsőséges kiszámíthatatlanságát Donald Trump, aki a receptet a számító őrült elméletét kitaláló Richard Nixontól vette, ám vele ellentétben nem szándékos taktikaként alkalmazza, hanem egyszerűen képtelen másmilyen lenni.
Hosszú évek alatt több mint húszezer fotót, levelet, dokumentumot csempészett ki Makszim Dongyuk ukrán fotós a csernobili lezárt zónából. A képek egy része a Mai Manó Ház kiállításán látható az atomkatasztrófa 40. évfordulójára időzítve.
