„A vagyonadót a nagy jövedelemkülönbségek alkotmányosan is igazolják” – véli egy ismert jogtudós Németországban, ahol ez az adó három évtizede éppen alkotmányossági aggályok miatt szűnt meg. A magyar változat most készül, és az első szakvélemény szerint „rosszul céloz”, ráadásul nem is a leghatékonyabb módja az állami bevétek növelésének.
Magyar Péter miniszterelnök szakítani kíván azzal, hogy a politikai hűséget gazdasági előnyökkel honorálják, ő szociális igazságosságot hirdet. Ma már nem látni Brüsszelt és Ukrajnát bűnösnek feltüntető óriásplakátokat az országban, a hatalom inkább Orbán Viktor oligarcháival foglalkozik – írja Juliette Garside.
A tanácsadócég úgy véli, 10 milliárd forint felett kezdődnek azok a vagyonok, amiket ma már a közvélemény valódi nagyvagyonnak gondol, az egymilliárdos küszöb viszont több tízezer kkv-t sodorhat veszélybe.
A vagyonadó körüli vita mindig ugyanazt a kérdést teszi fel: legyen vagy ne legyen. Pedig nem ez a kérdés. Hanem az, hogy mit kezdünk a pénzzel – akár lesz vagyonadó, akár nem. Egy olyan javaslat körvonalai, amely nem adót akar, hanem rendszert: célzott forrást, mérhető hatást és olyan befektetőt, aki maga dönti el, hová megy a pénze.
Zsidai Viktor szerint lehet egy komoly buktatója a vagyonadónak, így ő mást javasolna helyette.
Az OTP pénteki közgyűlése után Csányi Sándor bankelnök exkluzív interjút adott a HVG-nek. Nem ért egyet a vagyonadó ideológiájával, de nem keres adóoptimalizáló lehetőségeket. Azt is elmondta, hogy türelmes az új kormánnyal az extraadók kivezetésének ügyében.
Időről időre felmerül a nemzetközi, illetve a hazai adópolitikában is, hogy szüksége van-e egy országnak a vagyonadóra. Az erről hozott döntés előtt azt szokták mérlegelni az egyes kormányok, vajon elmennek-e a gazdagok, ha megváltozik az adóklíma, valamint azt is, hogy a vagyonadónak milyen hatásai vannak. Szakértőt kérdeztünk.
Évszázados története van a világban a vagyonadónak, itthon Rákositól Gyurcsányon át Bajnaiig többen is bevezették volna. Az Orbán-kormány 2012-ben titokban tervezte a gazdagok különadóját. Kormányra kerülve most a Tisza Párt akar 1%-os adót kivetni az egymilliárd forint feletti vagyonokra, hogy ebből biztosítsa a minimálbér adójának csökkentését.
Képes lehet-e egy új ellenzéki politikus elmondani azt, hogy egy adóreform nem járna szociális juttatások elvételével, ha már az eddigi ellenzéknek nem sikerült? Mit árulhatnak el a tervekről a választás előtt? Be lehetne-e vezetni a NER-elit ellen vagyondézsmát, ha megbukik a rendszer? Erről is beszélt három korábbi miniszter, és közgazdászok is elemezték az adórendszerünket a Republikon rendezvényén.
Az EU-s pénzek felszabadítása, egy új költségvetés elfogadása és a korrupciós pénzcsapok elzárása – ezek lesznek a Tisza-kormány legfontosabb lépései Kármán András, a párt vezető gazdaságpolitikusa szerint.
Míg a Tisza Párt az 5 milliárd forint feletti vagyon adóztatná meg, addig Tordai Bencénél már 1 milliárdtól kellene fizetni. A legrosszabbul Mészáros Lőrinc járna, vele 734 milliárd forintos adót fizettetne meg az ellenzéki politikus.
A Tisza elnöke a honvédelmi miniszter példáját hozta fel, akiről a HVG írta meg, hogy magas színvonalú életvitelének biztosítása érdekében alapítványt hozott létre.
Emmanuel Macron elnök 2017-ben törölte a szolidaritási vagyonadót, most jobbról és balról is azért támadják az új kormányt, hogy keményebben adóztassa meg a szupergazdagokat, de a miniszterelnök egyelőre ellenáll.
A Graphisoft és az Aquincumi Technológiai Intézet alapítóját a Tisza adóterveiről, a vagyonadóról és a pártnak nyújtott támogatásról is kérdezték.
Tényleg bejöhetne annyi pénz a leggazdagabb néhány száz magyar megadóztatásából, amennyiből kétmillió ember adóterheit könnyíthetnék? Hogyan lehetne megakadályozni, hogy elrejtsék a vagyont? Miért van kevés országban vagyonadó most, és miben más a Tisza Párt terve, mint a többi vagyonadó-próbálkozás, amiről eddig szó volt? Ezeket a kérdéseket jártuk körül.
Lehetséges-e olyan adóreformot bevezetni, amivel a szegényebbek és a középosztály jól jár, és nem ürül ki az államkassza? A Tisza Pártnak gyorsan kellett bemutatnia egy adótervet a kormánypropagandára válaszul, és az eredmény olyan lett, aminek nagyrészt van realitása. Ha jól megy a gazdaságnak, meg lehet oldani az adócsökkentést, ha viszont nem, akkor azon múlik a siker vagy a bukás, hogy a leggazdagabb pár száz magyar el tudja-e rejteni a vagyonát.
Azt is elérnék, hogy ne lehessen trükközni a vagyon átírásával.
Adóztassuk meg a leggazdagabbakat! – javasolja egy európai polgári kezdeményezés. Az így befolyó évi 250 milliárd euróból a zöld gazdasági átállást finanszíroznák.
A leggazdagabbak kaphatnának egy 5 százalékos új adót a nyakukba, ám ennek gyakorlati megvalósításától még elég messze vagyunk.
Az ideiglenes spanyol vagyonadózási modell átvétele több mint 270 milliárd euróval gyarapíthatná a tagállamok büdzséjét, erre jutott egy kutatócsoport, amelyet a Zöldek EP-képviselőcsoportja kért fel a munkára. A javaslat elméleti, hiszen az adózás tagállami hatáskör, vagyis magyarországi megvalósítása a magyar kormányon múlik. Kiszámolták: ezzel meg lehetne oldani a magyar tanárok fizetésemelését is. Mindössze a gazdagoknak kellene többet adózniuk – nem is olyan sokkal.
