A vagyonadó bevezetésének „köztudomásúvá válásától”, tehát praktikusan a Tisza választási győzelmétől érvényes lesz a „rendeltetésellenes” tranzakciók tilalma, a NAV a kibújási manővereket elkaphatja. A vagyonadó szabályozása nem tartalmaz külön szankciókat az adóelkerülőkkel szemben, de az általános adózási retorziók érvényesek lesznek. Szakértőkkel elemeztük a tervezetet.
Átalakul katás és ekhós adózás is, jövő hétfőre lehetnek meg az NVVH új elnökhelyettesei, megvan, hol dolgozik Svájcban Nagy Márton, kilőtt az ipar, Ukrajna az utóbbi évek legnagyobb dróntámadását indította Moszkva ellen. Ez a Newscast, a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpodcastja.
A Niveus végigvette, hogy a társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet szerint milyen szabályok szerint kell számba venni a gazdagok vagyonát. Az is látszik már, milyen vagyonelemek körül lesz a legtöbb vita.
15 ezer magánszemélytől és kétezer vagyonkezelési adóalanytól várnak befizetéseket.
Van valami, ami a közgazdasági érveknél fontosabb: a társadalmi béke. És ez elsősorban nekünk, a kapitalizmus nyerteseinek kellene, hogy a legfontosabb legyen – érvel Bojár Gábor.
Egyszeri sarcot vetne ki a milliárdosaira Kalifornia. Az ellenzők kampánnyal és jogi ellencsapással támadnak, a támogatók a rendszeres vagyonadó origójának szánják az USA leggazdagabb államát.
Sok helyen arányosan kevesebb adót fizetnek a szupergazdagok, ha a tényleges adókulcsot nézzük, amit senki nem tart elfogadhatónak. Lemos egy sor vagyonadóval szembeni érvet.
Komoly kampány indult a színfalak mögött a formálódó vagyonadó ellen, amely egyes számítások szerint még azt a lendületet is elveszi, amelyet a gazdaság az uniós pénzekből meríthet. A szakmai körök felvetéseinek némelyikét érdemes lenne megfontolni.
A tervezett sarc ráadásul közvetve olyan kulturális, oktatási vagy civil kezdeményezéseket is érinthet, amelyek működésében ma jelentős szerepet játszanak a magánadományok.
Az RTL Híradó számítása szerint a tervezett adó mindössze négy milliárdost érinthet. Egyszázalékos emelés náluk évi 38 milliárd forintot jelentene.
Várkonyi Andreát megkérte, hogy majd segítsen elmagyarázni Mészáros Lőrincnek a részleteket.
Kövesdy Attila bemutatta, milyen változtatásokon dolgoznak a Pénzügyminisztériumban.
Jövőre meg lesz oldva az EU által elvárt leválás az orosz gázról – mondta egy interjúban a gazdasági és energetikai miniszter. Beszélt a dízeltámogatásról is, ami havi 10 milliárd forintba kerül majd a költségvetésnek. A Telexnek adott interjúban beszélt Paksról és a vagyonadóról is.
A vagyonadó a kampányok idején népszerű, mert a társadalom döntő többségére nem vonatkozik, ám a bevezetése után kiderül, hogy rengeteg a buktató, nem véletlen, hogy Európa számos országában megszüntették – figyelmeztet László Csaba volt pénzügyminiszter, adótanácsadó.
A 100 leggazdagabb magyar vagyonából kiindulva számolt utána a GKI, mire volna szükség ahhoz, hogy a legvagyonosabbak megadóztatásából összejöjjön évente 300-600 milliárd forint.
„A vagyonadót a nagy jövedelemkülönbségek alkotmányosan is igazolják” – véli egy ismert jogtudós Németországban, ahol ez az adó három évtizede éppen alkotmányossági aggályok miatt szűnt meg. A magyar változat most készül, és az első szakvélemény szerint „rosszul céloz”, ráadásul nem is a leghatékonyabb módja az állami bevétek növelésének.
Magyar Péter miniszterelnök szakítani kíván azzal, hogy a politikai hűséget gazdasági előnyökkel honorálják, ő szociális igazságosságot hirdet. Ma már nem látni Brüsszelt és Ukrajnát bűnösnek feltüntető óriásplakátokat az országban, a hatalom inkább Orbán Viktor oligarcháival foglalkozik – írja Juliette Garside.
A téma a nemzetközi trendek, az államháztartási nyomás és a nagy magánvagyonok növekvő láthatósága miatt rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű; a bizalmi vagyonkezelési (bvk) struktúrák ezzel egyidejűleg kerülnek a szabályozási fókusz középpontjába. Nemcsak azért, mert jelentős vagyont koncentrálnak, hanem azért is, mert ezekben a konstrukciókban a vagyon értékelése, nyilvántartása és gazdasági tartalma sokszor jóval transzparensebb, mint a hagyományos magánvagyoni struktúrákban – hívja fel a figyelmet írásában Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő, a TaxArt 2005 Kft. vezető cégtársa, az Adózóna szakértője.
A tanácsadócég úgy véli, 10 milliárd forint felett kezdődnek azok a vagyonok, amiket ma már a közvélemény valódi nagyvagyonnak gondol, az egymilliárdos küszöb viszont több tízezer kkv-t sodorhat veszélybe.
