Makón az elmúlt napokban járványügyi zárlatot rendeltek el kanyarómegbetegedések miatt. Mivel azonban a magyar gyerekek 98 százaléka be van oltva kanyaró ellen, ennek köszönhetően Magyarországon "népességszintű védettség" alakult ki a betegséggel szemben. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, és azt is, hogy hová érdemes fordulnunk, ha magunkon, illetve gyermekünkön a betegség tüneteit észleljük.

1. Mi a kanyaró?

A kanyaró súlyos, fertőző betegség, mely kiütésekkel is jár. Leginkább csecsemőkre és gyermekekre, de felnőttekre is veszélyes lehet.

A járványügyi zárlatot jelző tábla a makói kórház bejáratán 2017. március 6-án.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

2. Mi okozza a kanyarót?

A kórokozó az úgynevezett RNS-vírus, mely a paramyxovírusok csoportjába tartozik. Maga a vírus könnyen és gyorsan terjedhet közvetlen cseppfertőzéssel, de a szem kötőhártyáján, illetve a légutakon keresztül, és akár étellel, itallal is. A vírus érzékeny, fertőzőképességét pedig néhány nap alatt veszíti el.

3. Hogyan zajlik a betegség lefolyása?

A beteg jellemzően a lappangási idő (ez általában tíz nap) utolsó fázisa alatt már fertőz. A lappangás után nem jellegzetes, influenzaszerű tünetek lépnek fel, úgy mint levertség, fejfájás, émelygés, étvágytalanság. Később, még a bőrkiütések előtt magas láz, orrfolyás, torokfájás jelentkezhet, ezt egy bizonyos mértéken túl érdemes hűtőfürdővel csillapítani, azaz langyos vízbe ültessük a beteget, majd fokozatosan csökkentsük a víz hőmérsékletét. A vörös, bőrfelületről kissé kiemelkedő kiütések általában a betegség kezdete után két héttel jelentkeznek, rövid időn belül pedig a teljes testet ellephetik – bár nem viszketnek –, majd hegesedés nélkül eltűnnek.

4. Hogyan kezelhető a kanyaró?

"Különösebb kezelési módja nincsen a kanyarónak, ágynyugalomra viszont feltétlenül szüksége van a betegnek. Ha úgy tűnik, hogy a betegség felütötte a fejét, nem tanácsos elmenni a háziorvoshoz, inkább őt hívjuk magunkhoz, hogy a rendelői környezetben ne fertőzzünk" – javasolja Ferenczi Emőke, az Országos Epidemiológia Központ szaktanácsadója. A pontos diagnózis felállításához szerológiai vizsgálatot kell végezni. Fontos továbbá a folyadékpótlás, szövődményes esetekben pedig a megfelelő antibiotikum szedése.

5. Ki veszélyeztetett?

A kanyaró elleni védőoltást Magyarországon 1969-ban vezették be. Oroszi Beatrix elmondta, a kanyaró elleni oltás bevezetése előtt több nagy kanyarójárvány is volt az országban, tehát akik akkor megbetegedtek, feltehetően védettek a betegséggel szemben. Az oltás bevezetése után a kanyarójárványok megszűntek, és 1989-től, amikortól ismétlő oltást is adtak kanyaró ellen, a megbetegedések száma is csökkent. Az 1969 utáni születésűek csak részben védettek. A vakcinát 1990-cserélték MMR-kombinált oltóanyagra (mely a rubeola, a mumpsz és a kanyaró ellen is véd) így a 90 után születettek teljes mértékben védettek. Az oltást először 15 hónapos, majd 11 éves korukban kapják meg a gyermekek. Aki gyermekkorában kanyarós lett, az felnőttkorában már nem kaphatja el a betegséget.

Wikipedia Creative Commons

6. Vannak-e szövődményei a betegségnek?

A kanyaróval járó kiütések nyomtalanul eltűnnek, azonban a betegség ritkán, de súlyos szövődményekkel (pl. agyvelőgyulladással) is járhat.

7. Milyen további teendőnk van, ha betegek lettünk mi vagy gyermekeink?

Ha nem merülnek fel komplikációk, a kanyaró szövődménymentesen elmúlik.

8. Veszélyben lehet-e az, aki Románia olyan területeire utazik, ahol felütötte a fejét a járvány?

Feltétlenül meg kell győződni oltottságunkról. Romániában egy év alatt több mint háromezer ember lett kanyarós beteg. A tiszti főorvosi hivatal közölte: a romániai kanyarójárvány miatt a hozzánk behurcolt kanyarómegbetegedésekre folyamatosan számítani kell. Annak, hogy kanyaróssal találkozzanak, a legnagyobb kockázata a betegellátás első vonalában dolgozóknál van. Jelentősen magasabb, mint a népesség többi tagjáé. Az Országos Epidemológiai Központ főigazgatója, Oroszi Beatrix szerint nem kell tartanunk a kanyarótól, magyar betegek közül egyiknél sem súlyos lefolyású a betegség.