szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Országosan hiányszakma lett a kiskereskedelemben a hentes, a pék vagy a cukrász és pénztáros is.

Az ágazat nagy munkaadói már alig találnak képzett munkaerőt, mivel aki teheti már Ausztriában vagy még messzebb az itteni bér két-háromszorosáért dolgozik – írja a Népszabadság. Hivatalos statisztika ugyan nincs a szakmai elvándorlókról, de a szektor ismerői szerint országosan jellemző, hogy a magyar áruházakba jobb híján idény- és diákmunkások, képzetlen – élelmiszer-kereskedelmi végzettséggel nem rendelkező – eladók szolgálnak ki a hús- vagy a csemegepultban. Őket jellemzően eleve, úgynevezett „multi skill” pozícióra veszik fel, ahol az árufeltöltéstől a vevőkiszolgálásig mindennel foglalkozik.

Elméletileg bontott élelmiszerrel, különösen hússal kizárólag OKJ-s végzettséggel rendelkező, így élelmiszer-higiéniai ismeretekkel is rendelkező munkavállaló foglalkozhat csak, azonban a munkaerőhiány miatt állítólag a hivatalos munkaügyi ellenőrök is gyakran szemet hunynak afölött, ha képzetlen kezek nyúlnak az áruhoz.

De nem csak az élelmiszer-kereskedelemben nagy a szakemberhiány, a műszaki áruházak is gondban vannak, ha például egy gyakorlott pénztárost kell keríteni. Helyettük néhány napos gyorstalpalón felkészített alkalmazottak ülnek a kassza mögött.

A Blokkk.com szerint csak Németországban harmincezer szakembert keresnek az ottani üzletekbe, méghozzá a hazai, ágazati bérekhez képest rendkívül magas, négy-ötszázezer forintos fizetésért.

Ehhez képest itthon mindössze 120-150 ezer forint bruttó bért kapnak csak, ráadásul egyre több pluszmunka szakad rájuk. Korábban csak a Dunántúlon hiányzott a gyakorlott szakember – mondta a lapnak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke –, itt érvényesült ugyanis leginkább Ausztria elszívó hatása. Mára azonban ez országos jelenséggé vált.

Sáling József és a szakszervezet szerint két lépcsőben, legalább harmincezer forintos béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy itt tartsák a szakembereket.