Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Miért nem biciklizik csak pár tízezer ember Budapesten? Azért, mert nem adottak a feltételek, vagy azért, mert nem akarunk? Ha nem adottak, miért nem adottak? És ha nem akarunk, miért nem akarunk?
Ez volt a zCast legfrissebb adásának kiindulókérdése, a választ azonban visszafelé kerestük: arra voltunk kíváncsiak, hogy ahol sikerült, ott miért sikerült meghonosítani a kerékpáros kultúrát. A példa helyszíne pedig Európa egyik legbiciklisbarátabb országa, Dánia lett: fenntarthatósági műsorunk új epizódjának első vendége Cecilie Kiilerich, a dán Urban Creators városfejlesztési és mobilitási NGO szakembere volt, aki angolul mesélt arról, ki, mi és hogyan tehet arról, hogy mára a bicikli a legnépszerűbb közlekedési eszköz Koppenhágában, és milyen szerepe van az oktatásnak a biztonságos, fenntartható és gyorsan haladó városok életében.
A második részben pedig már a példák ismeretében tértünk vissza az alapkérdéshez: Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke mesélt arról, ő mit látott magyar szemmel a dán kerékpározásban, valamint értékelte Budapest kerékpáros fejlesztéseit és a magyar társadalom hajlandóságát a mindennapos kerékpározásra.
Hallgassa meg az alábbi lejátszón, vagy bárhol, ahol podcastjait fogyasztja! Iratkozzon fel a hvg.hu podcastokra Spotify-on, Apple Podcasts-on, Google Podcasts-on vagy SoundCloudon!
Cecilie Kiilerich
- 0:50: Mennyien kerékpároznak Dániában? Mennyire kiterjedt a biciklis infrastruktúra?
- 2:02: Miért van szakadék a nagyvárosi-kisvárosi kerékpározás között Dániában is?
- 3:25: A biciklizésen kívül mennyire fenntartható a dán közlekedés? Hogyan terelik az embereket a fenntartható alternatívák felé?
- 5:02: Mindig is biciklis társadalom volt Dánia, vagy ez egy hosszú kampány és adaptáció eredménye?
- 6:45: Mennyire volt autócentrikus város Koppenhága, mennyire kellett átalakítani a zöld átmenet jegyében a korábbi infrastruktúrát?
- 8:22: Hogyan alakították ki a döntéshozók a biciklis átmenet alapját? És hogyan reagált erre a társadalom?
- 10:59: Mennyi pénzt fektet az állam és az önkormányzatok évente a kerékpáros fejlesztésekbe?
- 12:16: Ez a pénz hosszútávú befektetés, vagy van már kézzelfogható pozitív hatása?
- 13:52: Mit jelent, hogy a társadalom „keres” a kerékpározással?
- 14:41: Hogyan vezetik be a fenntarthatóság és a biciklizés világába a gyerekeket Dániában?
- 16:57: És hogyan lehet a felnőtteket rávenni a nyitottságra?
- 19:50: Pénz és törvények, vagy társadalmi felelősségvállalás kérdése inkább a biciklis kultúra fejlődése?
Kürti Gábor
- 22:19: Mennyire tökéletes a dán kerékpáros kultúra magyar szemmel? Mik az ott is megjelenő hiányosságok, mik a paradicsomi különbségek?
- 27:13: Itthon mennyire valósul meg az, ami Dániában, hogy a legpraktikusabb és leggyorsabb egy nagyvárosban kerékpárral eljutni A-ból B-be? Mennyivel fontosabb motiváció ez, mint a fenntarthatósági faktor?
- 29:49: Mennyi aktív kerékpáros van Budapesten? Kiket tartunk ennek?
- 30:30: Ez mekkora előrelépés az elmúlt 15-20 évhez képest?
- 32:47: Mennyire volt hatása a BuBinak és társainak a kerékpározók számának növekedésére?
- 35:44: Mennyire nevezhetőek sikeresnek az elmúlt 4 év kerékpáros fejlesztései Budapesten?
- 38:17: Állami szinten volt-e ehhez fogható előrelépés, vagy a kerékpáros fejlesztések a városok teendői maradtak?
- 40:54: Mennyire alkalmazkodóképes és nyitott a magyar társadalom? Ha adottak lennének a feltételek, lenne akadálya a biciklis áttörésnek?
- 42:36: Mennyire valós az autós-kerékpáros ellentét?
- 44:46: Mi a szerepe a Magyar Kerékpárosklubnak és mik azok a rövid- és középtávú célok, amelyekkel elégedettek lennének, ha sikerülnének?
