A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint abban az időszakban több mint 22 ezerrel csappant meg az ezen a területen dolgozók száma. Az első évben, 1995-ben tizenhétezren váltak állástalanná, egy évvel később újabb közel nyolcezer ember búcsúzott a székétől. Az idén már az első negyedévben 1774 dolgozó elbocsátását jelezték.

Bár minden negyedik foglalkoztatott a közszférából kapja a fizetését, egyre inkább úgy tűnik, nem a létszámmal van baj. A hazai közalkalmazottak és köztisztviselők ugyanis kevesebben vannak, mint az uniós átlag, ám az egyes területeken dolgozók száma aránytalan.

A lap szerint azt még nem lehet tudni, hogy a közszféra melyik területét, a közigazgatást, a honvédelemet, a társadalombiztosítást, az oktatást, az egészségügyet, vagy a szociális ellátást érinti-e a létszámcsökkentés. A közigazgatás területén sokan, az egészségügyben kevesen dolgoznak. Az összes, 816 ezer dolgozóból a minisztériumokban és hivatalokban 318 ezret foglalkoztatnak, az egészségügyben alig kétszázezret.

A minisztériumok és a háttérintézmények számának felülvizsgálatára van szükség – ismerte el a lapnak Filló Pál (MSZP). A munkaügyi bizottság alelnöke úgy látja, az is átgondolásra szorul, hogy valóban köztisztviselőknek kell-e minden olyan feladatot ellátni, ami most a közszférához tartozik. A feladat nélkül maradókat azonban nem elküldené, hanem olyan területre irányítaná a közszférán belül, ahol munkaerőhiány van.