szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Európai Központi Bank (EKB) levélben tájékoztatta több kelet-közép-európai állam központi bankját, hogy nem fogad be refinanszírozási célból állampapírt euróövezeten kívüli országoktól, de hajlandó megfontolni a valutacsere lehetőségét.

Térségbeli bankok szerint nemigen lehetne helyreállítani a korábbi hitelezési gyakorlatot, ha az EKB nem segít. Az euróövezet közös fizetőeszközének központi bankja nélkül "nagyon nehéz lesz újra beindítani a motort" - mondta Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója.

Az EKB azonban elutasította az állampapírok fedezetként való elfogadását indítványozó kezdeményezést. Az ügylettel friss euróforráshoz juthatna a gazdaság a kérést előterjesztő országokban. Különösen a forint és a lengyel zloty esetében lenne áldásos hatású a javasolt megoldás, áll a Dow Jones hírügynökség összeállításában.

Az EKB ugyanakkor az elutasításról tájékoztató levélben közölte, hogy hajlandó megfontolni az eurólikviditás erősítésének egy másik lehetőségét, a valutacserét, szigorúan eseti alapon, mondta Zdenek Tuma, a cseh nemzeti bank vezetője.

Az évtizedek óta legmélyebb válság ellenére az EKB hajthatatlanságot mutat az új uniós tagországokkal szemben és elutasítja az eurócsatlakozás feltételek könnyítésére vonatkozó kezdeményezéseket is. Az övezeten belül azonban nem szokványos pénzpolitikai eszközökkel, egyebek között a pénzpiaci likviditás növelésével is enyhítené a 16 államot tömörítő zóna gazdasági problémáit.

A nem szokványos eszközök közé tartozik az államkötvény-alapú refinanszírozás, amely az övezeten kívüli országok nélkül is komoly vitákra adhat okot; ha az EKB ehhez az eszközhöz nyúl, akkor a bank kormányzó tanácsában meg kell állapodni arról, hogy miként osztják szét 16 felé az államkötvény-vásárlásra szánt összeget.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Oszkó: még szükség van az EBRD-re

A válság végének időpontját még senki nem tudja megjósolni, de az valószínűsíthető, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatására a korábban gondoltnál tovább lesz szüksége a kelet-európai térségnek és Magyarországnak - mondta szombaton, az EBRD londoni közgyűlésén az MTI-nek a magyar pénzügyminiszter, aki szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is nyitott a támogatás kiterjesztésére, ha erre szükség lenne.

MTI Gazdaság

Oszkó: lassan Magyarország lesz az EU jótanulója

Fordulatra, paradigmaváltásra van szükség a világ pénzügyi rendszerében, mivel tarthatatlan, hogy Ázsia szegény államai, főleg Kína finanszírozza a fejlett államok, elsősorban az Egyesült Államok túlfogyasztását - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Közép-Európai Egyetem professzora, az MDF EP listavezetője a GKI Gazdaságkutató Zrt. által szervezett konferencián. Király Júlia, az MNB alelnöke a magyar kamatszint radikális csökkentésétől óvott.

MTI Gazdaság

Mirow: idén eléri mélypontját a kelet-európai válság

Az idén eléri mélypontját a kelet-európai gazdasági válság, és jövőre kilábalás kezdődik, mondta Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, aki szerint a térségi válság nem kezdte ki az országcsoport demokratikus intézményrendszereit. Az EBRD főközgazdásza szerint egyértelmű idősávot kell meghatározni a térségi EU-tagállamok eurócsatlakozására.

MTI Gazdaság

Király Júlia: a válság tanulsága, hogy "nincs ingyen ebéd"

A Kelet-Európát sújtó pénzügyi válság egyik tanulsága, hogy "nincs ingyen ebéd" - mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni közgyűlésének szombati munkanapján Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, aki szerint már csak akkor szabad magyar eurócsatlakozási céldátumot bejelenteni, ha az teljesen hiteles.