Jóval infláció felett teljesítettek a magánnyugdíjpénztárak

Negyedrésznyivel növekedett tavaly és 3036 milliárd forintot tesz ki a magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon. A hozamok 5,95 és 10,96 százalék között alakultak a háromféle portfólióban, ami a 4,7 százalék inflációval megtisztítva 1,25 és 6,26 százalék reálhozamot eredményezett - derült ki a Stabilitás Pénztárszövetség szerdai sajtótájékoztatóján.

A Stabilitás Pénztárszövetség előzetes becslése szerint 350-400 milliárd forint összegű vagyon maradhat a magánnyugdíj kasszákban, a pénztártagokat várhatóan 4-8 pénztár viszi tovább. A magán-nyugdíjpénztári tagok a pénztári portfóliótól függően 1,25 és 6,26 százalék közötti pozitív reálhozamot értek el 2010-ben, a 4,7 százalékos inflációval összevetve - jelentették be a Stabilitás Pénztárszövetség vezetői szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Bába Julianna, a pénztárszövetség elnöke sikerként értékelte a magánnyugdíjpénztárak mellett voksolók több mint 102 ezres számát, és gratulált a maradók bátor döntéséhez. Kifejtette: továbbra is bíznak az Alkotmánybíróság (Ab) józan ítélőképességében, hiszen egyértelműen van olyan jogi alap, ami alapján a taláros testület részben vagy egészben hatályon kívül tudja helyezni a vonatkozó törvényeket. Úgy vélekedett, Magyarország nem engedheti meg, hogy egyes állampolgárok döntésük miatt másodrendű polgárokká váljanak. 

A 18 magánnyugdíjpénztár fedezeti tartalékának összesített értéke 2010 végén 3.036,1 milliárd forintot tett ki, 25,6 százalékkal nőtt egy év alatt a pénztárszövetség adatai szerint. A pénztárak által kezelt portfóliókban továbbra is a hazai eszközök vannak túlsúlyban. A klasszikus pénztári portfóliók vagyonnal súlyozott átlaghozama 5,95, a kiegyensúlyozottaké 8,62, a növekedésieké 10,96 százalék volt 2009. december 31. és 2010. december 31. között a pénztárszövetség gyorsjelentése szerint. 

A Stabilitás Pénztárszövetség előzetes számításai alapján a magán-nyugdíjpénztári portfóliók működésük intervallumában pozitív reálhozamot értek el, a teljes pénztári tagság 70 százaléka reálhozamra jogosult. A 3,1 millió tagból a szervezet becslése szerint 2,3-2,5 millióan számíthatnak kisebb-nagyobb mértékű pozitív reálhozamra, ennek pontos mértéke az egyéni számlától függ. Negatív reálhozamra főként azoknak kell felkészülniük, akik a gazdasági válságot megelőző időszakban (2006 és 2008 között) váltak pénztártaggá, náluk ugyanis még nem tudták a kasszák maradéktalanul ledolgozni a pénzügyi válság miatt elszenvedett veszteséget.

Juhász Istvánné főtitkár hangsúlyozta: a kasszák is abban érdekeltek, hogy a vagyon átadását a jogszabályoknak megfelelően végezzék el. A menetrend szerint az ONYF a beérkezett nyilatkozatokat legkésőbb március 1-jéig elküldi a magánnyugdíjpénztáraknak, amelyeknek 45 napon belül meg kell állapítaniuk a visszalépő tagok számát, és ütemtervet kell készíteniük a visszaléptetés végrehajtására. A pénztárak várhatóan ki fogják használni a 45 napot, mert a kasszáknak rengeteg - egyes pénztárak esetében több százezer - tagra kell számításokat elvégezniük.

A főtitkár a következő időszak teendői közül felhívta a figyelmet arra: a pénztártagoknak február 28-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy a nekik járó tagdíjkiegészítést, illetve reálhozamot hová kérik. Akik ezt elmulasztják, azokat a pénztáraknak márciusban emlékeztetniük kell erre. Ha valaki nem válaszol, a lakcímére elküldik a pénzt, s ha onnan visszaérkezik, át kell utalni a tb-be. A pénztár vezetői a kérdésekre válaszolva elmondták: ha egy pénztár végelszámolással megszűnik, a pénztártagok eldönthetik, hová lépnek át; ha a felszámoló levelére nem válaszolnak, számlájuk egyenlegét az állami nyugdíjrendszerbe utalják át. 

A vagyonátadással kapcsolatos, valamint a postai, készpénzes átutalások költségeit lehet levonni a tagoknak járó pénzből, ennek összege az adott összeg nagyságától függ. A pénztári költségeket egyébként a meglévő működési, likviditási tartalékból lehet fedezni, s ha az kimerült, akkor havonta 265 forintot lehet levonni a tagok hozamából. 

A működési költséghányad 4,5-ről 0,9 százalékra csökkentése - ami kevesebb a PSZÁF által két hónapja publikált mértéknél is - súlyosan érinti a kasszákat, különösen, hogy a költségekben jelentős részt képvisel a felügyeleti díj és a garanciadíj, 2-3 százalékos mértékkel azonban működőképesek tudnának maradni - hangzott el a tájékoztatón. 

A reklámköltségek összegét firtató kérdésre Bába Julianna emlékeztetett: egy kampányuk volt, azt is októberben indították, amikor még arról volt szó, hogy hosszabb idő lesz a nyilatkozatok megtételére. Kijelentette: nem közpénzekről van szó, nem a tagi megtakarításokból, hanem az elkülönített működési tartalékból fedezték a költségeket, amiről a tagokkal kell elszámolniuk. Megjegyezte: a kampány töredékébe került, mint a miniszterelnök és az ONYF által hárommillió példányban a pénztártagoknak elküldött levelek. 

Arra kérdésre, hogy az elhunyt pénztártagok pénzével mi történik, azt válaszolta az elnök, hogy ha valaki a felhalmozás időszakában hunyt el, és a kedvezményezetti nyilatkozat január 31-ig beérkezett a kasszához, a kedvezményezettet illeti a megtakarítás. Hozzátette: ezzel kapcsolatban már volt megkeresés. A pénztárszövetség elnöke szerint több joghézag is van a szabályozásban, ezek között említette a külföldi állampolgárok nyilatkozatának leadását, amiről nem rendelkezik a jogszabály; a magyar nyugdíjkasszáknak több ezer külföldi állampolgár tagja. 

Arra az állításra, hogy a rosszul nyilvántartott adatok miatt tömegesen fordulhat elő, hogy a tagok nehezen jutnak hozzá a reálhozamukhoz, azt válaszolta: ez akkor fordulhat elő, ha valaki rosszul adta meg a lakcímét vagy nem nyilatkozik arról, hová utalják a pénzt.