Az unió legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamai kevésbé függnek az Oroszországból érkező gáztól, illetve a Moszkvával kialakított kapcsolatuk alapján nem kell komolyabb fennakadásokkal számolniuk az ellátásban - mondta Ahmet Evin, a Sabanci Egyetem professzora a Közép-Európai Egyetem EU-bővítési tanulmányok központja által Törökország és az EU kapcsolatáról szervezett kétnapos tanácskozás első napján.

A Törökországon áthaladó Nabucco földgázvezeték inkább a keleti tagállamoknak lenne fontos - tette hozzá.

Szerinte Törökország elsődleges célja saját gázszükségletének kielégítése, csak ezt követhetik a kereskedelmi ambíciók, hogy fontos csomópont vagy tranzitország legyen az energiaellátásban, kihasználva előnyös geostratégiai helyzetét. A török energiapolitika független a külpolitikai megfontolásoktól, amit az is bizonyít, hogy ezen a területen már régóta együttműködik a szomszédaival, a kapcsolatok mindenkori minőségétől függetlenül - mondta. 

Deák Andás külügyi szakértő is annak a véleményének adott hangot, hogy a Nabucco elveszítette a hitelét az elmúlt egy-másfél évben, mert túl drága és bonyolult projekt. Törökország ugyan lehetne tranzitország, de a gazdasága nagy ütemben nő, energiaigénye hatalmas, így az energia szállítása csak másodlagos lehet saját igényeinek kiszolgálása mögött - tette hozzá.

Azt mondta, Törökország elsősorban Oroszországból szerzi be a szükséges gázt, mivel ez a legmegbízhatóbb, ha nem is a legolcsóbb forrás számára, így nagymértékben függ Moszkvától. A régióban jelentős gázkészletek vannak - közölte, példaként említve a Kaszpi-tenger térségét és Iránt. Hozzátette: a közép-keleti országoknak Törökország ugyan egyfajta kaput jelenthet az EU felé, de az már rajtuk múlik, élnek-e ezzel a lehetőséggel.

Szigetvári Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa arról beszélt: az elmúlt évtizedben a jelentős török gazdasági növekedés hozzájárult ahhoz, hogy az ország kulcsszerepet töltsön be a térségében, hiszen sikerének köszönhetően követendő példaként szolgálhat a régióban. Exportja is évről évre nő, és ugyan korábban ennek elsődleges célpontja az EU volt, az utóbbi időben a környező országok jelentősége egyre emelkedett - mondta. Rámutatott, ennek oka nem az, hogy Ankara kapcsolata megromlott volna az unióval, sokkal inkább azzzal magyarázható: a növekvő export lehetővé tette, hogy több országgal építsenek ki kereskedelmi kapcsolatokat.

Törökország különösen a Nyugat-Balkánon akarja jelenlétét megerősíteni gazdasági, politikai és kulturális szempontból egyaránt - mondta. Szerinte Ankara célja, hogy közvetítőként lépjen fel a konfliktusokban, és szavatolja a régió stabilitását, hiszen ez szolgálja egyre erősödő gazdasági érdekeit. 

Törökország már 1959-ben jelezte társulási szándékát az Európai Gazdasági Közösséghez, ezt a státust 1963-ban nyerte el. 1996-tól vámunió lépett életbe Törökország és az EU között. Tagsági igényét 1987-ben nyújtotta be, Európa azonban 2005 októberéig váratta a törököket arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön velük, ezt megelőzően a Recep Tayyip Erdogan vezette kormány sorozatos intézkedéseket tett az uniós jogharmonizáció megteremtéséért. 

A Nabucco a tervek szerint 31 milliárd köbméter teljes kapacitású, 3300 kilométer hosszú földgázvezeték lesz, amely Törökországból, a török-grúziai, illetve a török-iráni határról indul, és Bulgárián, Románián, valamint Magyarországon áthaladva az ausztriai Baumgartennél végződik. Az EU és az Egyesült Államok támogatását is élvező Nabucco vezeték megépítésének célja az lenne, hogy csökkentse az európai államok függését az orosz gáztól.