Szabó M. István
Szabó M. István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kormány elkötelezett a rezsicsökkentés folytatása mellett. Leginkább az árampiacon lenne mozgástere, de ehhez hozzá kellene nyúlnia a Magyar Villamos Művek lakossági szektoron elért extraprofitjához.

©

Akár újabb tíz százalékkal is csökkenhetne az áram ára, ha a kormány a Magyar Villamos Művek nagykereskedelmi árát is mérsékelné. De az MVM bevételeiből a kormány szemmel láthatóan inkább más dolgokat finanszírozna, például gáztározók megvételét, a paksi bővítés előkészítését, a Mátrai Erőmű megvásárlását vagy épp a negyedik mobilszolgáltatót.

Márpedig az áramfronton a rezsicsökkentés jóformán eldöntött tény, tudtuk meg kormánypárti forrásból, épp csak a mikéntjén gondolkoznak még.

Úriember módra

A lakossági áramár szabályozásában 2012 végéig érvényben volt egyfajta "gentlemen’s agreement", melynek a lényege az volt, hogy a lakossági áramár meghatározásakor a szolgáltatók nem vitatják az MVM által kért nagykereskedelmi árat, cserében viszont a maguk hasznát is megkereshetik a bolton. Ezzel mindkét fél keresett a fogyasztón. A lakosságnak az üzlet ebben az volt, hogy a rendszer garantálta az ellátásbiztonságot, és a szabadpiaci árak változékonyságával szemben az ár védett volt. Addig nem is volt gond, míg a nagykereskedelmi ár a szabadpiaci ár alatt maradt, és a kormány sem akarta felrúgni a hallgatólagos megállapodást.

De miután idén év elején a rezsicsökkentés bevezetésével az egyezség felbomlott, a szolgáltatókat a profitjuk megnyirbálásán túl az is bántotta, hogy az energiabeszállítói lánc megsarcolásából a főszereplő, az MVM kimaradt. Az elmúlt hónapokban az árampiacon a válság hatására csökkent a kereslet, ami alacsonyabb piaci „nagykerárakhoz” vezetett, miközben az MVM-nek fizetendő „beszerzési ár” nem változott. Ez utóbbi jelenleg is 17,3 forint kilowattonként. Ennyit az MVM most sehol sem kapna az áramért, miután a piacon a szolgáltatóknak a 15 forintos egységár is elérhető. (Jelenleg 47 euró körüli a normál napi átlagfogyasztásnak megfelelő zsinóráram (1 MW) szabadpiaci ára: felkerekítve 50 eurós megawattórával számolva ez 15 forintos egységárra jön ki kilowattóránként.) Ha azt nézzük, hogy az MVM évi mintegy 10 terawattórányi áramot ad el a lakossági szegmensben, csak a különbözeten jelenleg 10-15 milliárd forint extrahaszonra tesz szert – attól függően, hogy a szabadpiaci áramár épp hol tart.

 Csak a lánc végén csattog az ostor

Ahogy az „Az áram áráról feketén-fehéren” címet viselő, az ELMŰ-ÉMÁSZ által készített, a fogyasztóiknak kipostázott dokumentumból kiolvasható, a lakossági villanyszámlán lévő összeg három fő részből áll. Ezek az energia ára, a hálózati rendszer üzemeltetési díja és az adók. A lakossági áramszolgáltató díja a láncban csak a legvégső elem: a mintegy 45 forintos egységárból kevesebb mint két forint. A terméket az a nagykereskedőtől (ami túlnyomórészt az MVM) szerzi be több mint 17,3 Ft/kWh-os, a Magyar Energia Hivatal (MEH) által is jóváhagyott áron. Az áru célba juttatása mintegy 15 forintba kerül, ezen a pénzen többen is osztoznak. Nagyjából 11 forint az áram árából adó formájában az államkasszába kerül. A fennmaradó összegből – az ELMŰ esetében ez 1,23 Ft/kWh árrést jelent – kell megoldani magát az üzemeltetést, amit a MEH ugyancsak felügyel, és melynek kereteit éppen a napokban szigorították meg, további költségeket róva az áramszolgáltatókra.

Nem megoldás a szabad piac

A kérdés most igazából az, hogy a továbbiakban az energiaszolgáltatók megtartják-e a maguk vállalását. Elvben semmi nem kötelezi őket arra, hogy az áramot jövőre is az MVM-től vegyék meg, de a helyzet a gyakorlatban korántsem ennyire egyszerű. Mivel ellátásbiztonsági szempontból az óriási volumen importja nem megoldható, az állami áramcég kvázi monopolhelyzetben van. „Kisebb tételeket persze vehetünk, de ez idehaza legfeljebb a szükséges mennyiség 10 százalékára lehetne elegendő” – magyarázta a hvg.hu által megkérdezett, neve elhallgatását kérő iparági szereplő. A szakértő azt is elmondta, hogy amikor egy egyetemes szolgáltató az árait a Magyar Energia Hivatallal (amely árhatóságként is működik) el akarja ismertetni, annak az áramnak az ára, amelyet az MVM-től szerez be, mindig „csont nélkül átmegy”. Ha viszont nem a „testvéri cégtől” vásárol, rendre feszültté válik az elszámolhatóság.

Ettől függetlenül amennyiben a kormány továbbra is elkötelezett a lakossági pénztárcák védelmében, „meg kellene tudni magyarázni, hogy ha egy jogszabályi mondatban szereplő szám átírásával holnaptól akár 12-15 százalékkal is csökkenthető volna a fogyasztói ár, akkor azt miért nem teszik meg” – fogalmazott az iparági elemző.

Még tíz százalék – ősszel?

Mint ahogy azt egy fideszes képviselőtől megtudtuk, a kormány meggyőződött arról, hogy a szolgáltatók képesek voltak ezt a vágást zavarok nélkül elviselni, és az eddigi tízszázalékos faragás szerinte tartható. A csökkentéshez a példát a kormány a Magyar Telekom áramkereskedői vállalkozásából vették, amely arra épült, hogy lehet olcsóbb árat is elérni, ha elég nagy mennyiségről van szó. A kormány szerint az áramszektorban még van további mozgástér, míg a lakossági gázszolgáltatásban „necces lehet bármiféle árcsökkentési lépés".

A jelenlegi kormányzati elképzelések szerint még az ősz beállta előtt további 10 százalékot faragnak az áram árából. A csökkentés ezúttal a szociálisan nehezebb helyzetben lévőket érintené, legalábbis „valamiféle szociális érzékenységet beleépítenének”, de az ügyben még folynak vizsgálatok. A földgázszolgáltatókat viszont már „csak” 5-6 százalékkal terhelnék a jelenlegi árszint alá, ami annak is függvénye, hogy miként kerül pont az E.ON gázüzletág megvásárlásának végére. A kormány jelenleg úgy látja, hogy az állam jobb árat tudna kialkudni az oroszokból, mint tette azt az E.ON.

Itt a fizetésképtelenség árnya

Miközben a kormány további lépéseket tervez, a szolgáltatók megszorító intézkedésre kényszerülnek. Az EDF Démász mintegy 250 embert bocsát el Dél-Magyarországon, és minden kulturális és sporttámogatást leépít. Az ELMŰ-nél a lakossági szektor 38 milliárd forintos veszteséget halmozott fel az elmúlt öt évben. A cégnél most az a hír terjed, hogy legalább 300 dolgozót elküldenek, nincs keret a béremelésre, és visszavágják a munkavállalók egyéb juttatásait is. (Az értesülésünket a cég nem erősítette meg.)

©

Egy energiahivatali tisztviselő szerint abból is probléma lesz, hogy az egyetemes szolgáltatóknak (akik a lakosságot szolgálják ki) az új fogyasztóvédelmi szabályok értelmében egyre több ügyfélszolgálati, számlázási és egyéb bürokratikus kötöttség költségét kell kigazdálkodniuk. Ezek szerinte a fogyasztók szempontjából valójában csak látszatmegoldások, mert „a politika nem adja meg a lehetőséget a differenciáltabb fogyasztókezelésre, és nem hisz abban, hogy a fogyasztók megfelelő ösztönzésekkel hatékony energiafelhasználásra vehetők rá”. A szolgáltatók a kormány rezsidíj-csökkentési offenzívájával szemben egyelőre bénultak. Az ELMŰ ugyan szakmai alapú kommunikációba fogott, hogy megértesse a lakossággal a helyzetet, de a politika erősebben, több csatornán keresztül tudja mondani a maga igazát. Gázfronton az E.ON nem állt a vezető áramszolgáltató mellé: a gázüzletágáért kapott „pénz megérkezéséig, ha kell, leharapja a nyelvét”.

„Az áramszektor jelenleg még rugalmasabb, de a gázszektor biztosan nem tud lenyelni még egy békát. A kormány ezzel azt a rizikót vállalná, hogy a szolgáltatók egyik napról a másikra fizetésképtelenséget jelentenek,  és az egész rendszert romba döntik” – mondta lapunknak egy áramszolgáltató cég magas beosztású tisztviselője, aki szerint a gázszektort a továbbiakban mindenképp ki kellene hagyni a rezsicsökkentési játszmából, az áramszektorban pedig az eddig védelmet élvező MVM pozícióit kellene újragondolni. Igaz, ezzel a dinamikusan gyarapodó cég vízióját is újra kellene szabni.