Összeomolhat a Forma–1 urának a birodalma
A Forma–1 „mindenható ura”, Bernie Ecclestone élete talán legnehezebb másfél hónapja előtt áll. El kell hitetnie a német ügyészséggel, hogy nem sáros abban a vesztegetésről és csalásról szóló ügyben, amelyben a megvesztegetett felet több mint nyolc év börtönre ítélték. A vesztegető pedig a 223 oldalas vádirat szerint maga Ecclestone.
„A probléma az, hogy ha fizetsz valakinek, az mindig ott lesz. Soha életemben előtte nem voltam olyan helyzetben, hogy valaki ekkora kárt tudott volna nekem okozni. A közelemben kellett tartanom, hogy csendben maradjon. Vagy kivágni a nyelvét” – így interpretálja a 83 éves Bernie Ecclestone az életéről szóló, a HVG Kiadónál megjelent könyvben azt a vesztegetési ügyet, amire a karrierje most könnyen rámehet.
Márpedig köztudottan "Mr. E." volt az, aki a Forma–1-et nemcsak a világ legnépszerűbb autóversenyévé fejlesztette, hanem üzletileg a futball-világbajnoksággal és a nyári olimpiával tette egy súlycsoportba. Az Ecclestone ellen a müncheni ügyészség által indított büntetőper jelentőségében csak a vele nagyjából párhuzamosan futó Berlusconi elleni bírósági eljáráshoz mérhető, melynek végén a nagy hatalmú médiamágnás és exkormányfő szintén a börtönben köthet ki.
A 44 millió dolláros kenés
A német Der Spiegel hetilap múlt heti számában megjelent helyzetelemzés szerint a brit üzletembert ugyanis szintén szabadságvesztéssel sújthatják, ha a bíróság helyben hagyja a 223 oldalas vádirat főbb pontjait, és vesztegetés és hűtlen kezelésre való felbujtás bűntettében elmarasztalja az F1-es vezért.
A vád szerint Ecclestone 44 millió dollárral vesztegette meg a Bayerische Landesbank korábbi igazgatóját, Gerhard Gribowskyt 2005-ben, hogy megőrizhesse hatalmát. A kenőpénz nagyobb részét ráadásul a bank adta a Forma–1 urának, jutalékként. Az ügyészség szerint a kenőpénzzel Ecclestone Gribowsky jóindulatát vásárolta meg nyolc évvel ezelőtt, hogy a Bayerische Landesbank, a bajor tartományi bank a Forma–1-ben meglévő üzletrészét a CVC befektetési társaságnak adja el. Gribowsky irányította a tárgyalásokat, a nyomására fizetett az igazgatóság 2005 novemberében 41,1 millió dollárt jutalékként Ecclestone-nak. Az ügyészség az általa begyűjtött adatok és dokumentumok alapján bizonyítottnak látja, hogy Gribowsky azokat a milliókat hajtotta fel Ecclestone számára, amelyek aztán a megvesztegetését jelentős részben fedezték. Gribowskyt tavaly vesztegetés, hűtlen kezelés és adócsalás miatt nyolc és fél évre ítélték: a megvesztegetettet tehát elítélték, az ügyészség pedig a vesztegetőt is megbüntetné.
Bizniszre született |
Az 1930 októberében egy halászkapitány fiaként született Bernard Charles Ecclestone 16 évesen már otthagyta az iskolát, és motorral, majd autóval kezdett versenyezni, és motoralkatrészekkel, használt motorokkal kereskedni. „Akár aranykezű szaki is válhatott volna belőle, de a motoroknál és a benzingőznél sokkal jobban izgatta a versengés és az üzlet. Pontosabban: a nyereség és a pénz” – olvasható Bernie Ecclestone-ról a HVG júliusban megjelent Forma–1-es magazinjában. Az életrajzi könyv szerkesztőjének a cikke kiemeli: az egyik szemére kisgyerek kora óta lényegében vak Ecclestone a mai napig leginkább aszerint él, hogy a pénznek nincs szaga. Már autókereskedőként is bárhol és bárkivel képes volt üzletet kötni a ’60-as években, ha érdekei úgy kívánták.
Ecclestone az ’50-es évek óta jelen van a Forma–1-ben. Volt menedzser [Lewis-Evans Stuarté (1958†) és Jochen Rindté], majd azzal, hogy 1972-ben megvette a Brabham istállót, megnyílt az út előtte a versenyszéria konstruktőri szövetségébe (FOCA) is, ahol aztán egyre nagyobb befolyásra tett szert. A használatutó-kereskedőből lett üzletember vagyonának eredetét firtató pletykák az Ecclestone-imázs részeivé váltak; így az is, a Forma–1-es beugróhoz részt vállalt a ’63-as nagy vonatrablásban, melyben 2,6 millió fontnak kélt lába. Jellemző módon, amikor erre az Independent 2005-ben rákérdezett, az üzletember sejtelmesen csak annyit válaszolt, hogy „Nem volt elég pénz a vonaton." |
Eddig mindent megúszott
A Forma–1 kereskedelmi jogaiban rejlő potenciált Ecclestone mindenkinél hamarabb látta meg, és több évtizedes ügyeskedés, diplomáciai érzék, könyöklés és gáncsolás révén a világ egyik legjövedelmezőbb üzletévé tette – főként a maga számára. Első lépésben rábeszélte a televíziós társaságokat, vegyék meg csomagban a Forma–1 közvetítési jogát, ne csak egy-egy versenyért fizessenek. Így a sportág népszerűsége globálisan nőttön nőtt, Ecclestone bankszámlája pedig folyamatosan hízott.
A kereskedelmi jogok értékesítési jogáért, valamint a bevételek megoszlásáért a 70-es években háborúskodás zajlott a konstruktőrök és a Nemzetközi Autószövetség között, melynek az 1981-es Concorde-egyezmény vetett véget. Az egyezmény alapján a kereskedelmi televíziókból befolyó bevétel 48 százalékát a csapatok kapták, 30 százalék a FIA, 22 pedig a konstruktőrök szövetsége, a FOCA kasszájába folyt be. A kockázatot Ecclestone vállalta fel a csapatok helyett, ő tárgyalt a közvetítési jogok csomagban történő értékesítéséről, cserébe pedig jutalékot kapott. Az üzlet számára aranybányának bizonyult: a menedzser 1993-ban már 45 millió dollárt keresett. Az első Concorde-egyezmény lejártakor Mr. E. lett a Nemzetközi Autószövetség (FIA) PR-elnökhelyettese, 1988-ben pedig eladta a Brahbamet..
A rendszer a mai napig azon az elven működik, hogy a csapatokkal kötött szerződés engedélyt biztosít neki arra, hogy „értékesítse” a televíziós jogokat – cserébe a jogdíjbevételek egy részét az istállók az eredményességük arányában visszakapják, plusz az alku része az is, hogy a csapatok milyen kondícióval hajtják Ecclestone igájába a fejüket: mennyi pénzt akarnak visszakapni, azért mit kell nyújtaniuk, és mekkora jutalékot kap érte Ecclestone. Az eleinte csak csipegetett jutalékok egyre csak híztak, pláne azt követően, hogy a FIA 1995-ben már 14 évre Ecclestone cégének adta bérbe a kereskedelmi jogait. A tévés közvetítésekre alapított cégből (melyet Bernie felesége után Slavicának neveztek el) fokozatosan kisebb-nagyobb csomagokat eladva, és végül csak 25 százalékot megtartva, Ecclestone mesés, fontokban mérve is több százmilliós vagyonra tett szert. Ennek köszönhetően arra is módja nyílt, hogy néhány éve a FIA igényeit egy egyszeri, 360 millió dolláros átutalással elégítse ki, melynek révén kiváltotta az évente visszatérő alkudozásokat.
Készpénzfétis
Andrew Benson, a BBC F1-es szakírója szerint a mítosz az utóbbi évtizedekben annyira körbevette Ecclestone-t, hogy gyakran nehéz elkülöníteni a tényeket a fikcióktól. Az üzletember ráadásul nagymestere a ködösítésnek és a róla szóló legendák cifrázásának, és rettentően élvezi, ha ezeket – pláne az alvilági kapcsolatait – terjesztik. Ez is, mint sok minden más, amit kifizetődő üzleti taktikának tekint, eddig többnyire bevált. Benson szerint az, hogy az üzletember rendre nem a szokványos módon mozog az üzleti világban, megszokottá vált – ugyanakkor bizonyos értelemben nem is tekintik őt hagyományos üzletembernek.
Azon azonban még a saját életrajzírója is elképedt, hogy Ecclestrone nadrágzsebei ma is gyakran dudorodnak ki az ötvenfontosokból tekert gurigáktól, és hogy az sem ritka, hogy kézitáskányi vagy nejlonszatyornyi kápéval mászkál – amit ráadásul manapság hajlamos elveszíteni is.
A készpénzfétisnek persze van profánabb magyarázata is: azt sokkal nehezebb nyomon követnie a hatóságnak, mint a banki tranzakciókat. Ecclestone emellett egy alapítványokból álló hálózat kiépítésével arra is megfelelő eszközt talált, hogy minél kevesebb adót kelljen befizetnie. A családi alapítványok, valamint Flavio Briatore olasz üzletember (a Forma–1-től eltiltott csapatfőnök) offshore cégének bevonásával utalta át 2005 végén azt a 44 millió dollárt, ami miatt Gribowskyt tavaly nyolc és fél évre ítélték.
Tanúvallomást már tett
Ecclestone tavaly Gribowsy perében tett tanúvallomásában azzal védekezett, a bankár megzsarolta őt azzal, hogy befeketíti a brit adóhatóságnál, ezért fizetett 44 millió dollárt. A 41,1 millióról pedig Ecclestone azt mondta, hogy az szokásos jutalék, mert ő hozta a vevőt az üzletbe – a kettőnek egymáshoz nincs köze. Az ügyészség szerint azonban tipikusan olyan pénzvisszaosztásról van szó, amikor a kifizetett ár egy részét a kedvezményezett – jelen esetben Ecclestone – a deal egyik résztvevőjének visszafizeti, amolyan rejtett jutalékként. Mivel ezzel kapcsolatban nincs utalás a felek között létrejött szerződésben, emellett felvetődik az érintettek büntetőjogi felelőssége is, a cselekmény megítélésétől függően az illetékes bíróság egy esetleges eljárásban kártérítés-fizetési kötelezettséget, legrosszabb esetben pedig szabadságvesztést is kiszabhat.
Ecclestone ügyvédjei vitatják az ügyészség álláspontját, és augusztus közepéig van lehetőségük, hogy részletesen nyilatkozzanak a vádirattal kapcsolatban: az ügyészség a válaszoktól függően dönti el, hogy szeptemberben elindítja-e a bírósági eljárást. Szakértők szerint kulcskérdés lesz, hogy Ecclestone tisztában volt-e a Bayerische Landesbank tulajdonosi struktúrájával, és hogy Gribowsky nem csupán befektetési bankár, hanem közszolga is. A Bayerische Landesbank Bajorország házi bankja, melyből a tartomány egy holdingon keresztül jelenleg 75 százalékot birtokol, de 2005-ben a bajor állam részesedése még megegyezett a bajor takarékszövetkezetek szövetségével (50-50%). Mindenesetre korántsem mindegy, hogy a vesztegetésre fordított pénzt egy köztulajdonban lévő gazdálkodó szervezet fizette.
Az Ecclestone-ügyben – legalább is egyelőre – mindenki hallgat. És bár maga az érintett elismeri: ha elítélik, mennie kell a Forma–1 éléről, de szerinte ez nem történhet meg, mert teljesen ártatlan. Munkaadója, a CVC csak annyit közölt, hogy figyelemmel kíséri az ügy fejleményeit. A Gribowsy-ügy farvizén azonban zajlik egy másik ügy is Amerikában. Itt a felperes, a Bluewaters pénzügyi befektető, amely szerint nem a CVC adta a legmagasabb ajánlatot a F1-es jogokért hét éve.
Az ügyek egyelőre nem tépázták meg Ecclestone vagyonát, mely a Forma–1 népszerűségének, és a promóter újrakötött szerződéseinek köszönhetően – amilyen a 2021-ig meghosszabbított hungaroringi futamrendezésről szóló megállapodás – tovább gyarapszik. Amikor két éve Ecclestone elvált harmadik feleségétől, a 4,2 milliárd dolláros vagyona a Forbes szerint 2,8 milliárd dollárra csökkent: tavaly állítólag már 3,8 milliárdra hízott vissza.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
