A másodfokú határozat a felperes pénzintézet "piaci kölcsön szabad felhasználású jelzáloghitelre euró" elnevezésű, valamint a "piaci kölcsön szabad felhasználású jelzáloghitelre svájci frank" elnevezésű termékei vonatkozásában a pert megszünteti, az elsőfokú ítéletet pedig hatályon kívül helyezi.

Az elsőfokú határozatot egyebekben helybenhagyja a Fővárosi Ítélőtábla.    

Az ítélőtábla a felperessel azonos véleményen volt azt illetően, hogy a szerződés jellegének megállapítása során nem az elnevezésének, illetőleg az adós magatartásának van jelentősége, hanem annak, hogy a szerződés ténylegesen tartalmaz-e effektivitási kikötést. Ennek minősül az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a tartozást ténylegesen valamely, a fizetés helyének pénznemétől eltérő pénznemben kell leróni – mondta a bíró. 

Azt a kikötést, amely szerint az adós tetszőlegesen forintban vagy devizában egyaránt törleszthet, effektivitási kikötésként kellett figyelembe venni, ezáltal az azt tartalmazó szerződés nem devizaalapú, hanem devizaalapúnak nem minősülő, a forinthitelhez közelebb álló hiteltípus, amint azt már egyértelművé is tette a 2014. évi XL-es törvény általános indoklása – mutatott rá a bíró. Hozzátette, irreleváns az adós döntése, annak vizsgálatára jelen eljárásban nincs mód. 

Nem a választás eredménye, hanem a lehetősége bír relevanciával annak eldöntésekor, hogy a szerződés a törvény tárgyi hatálya alá tartozik-e vagy sem – tette hozzá. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy önmagában a magatartási kódexnek és a pénzintézet árazási elveinek való megfelelés nem zárja ki a szerződéses feltételek tisztességtelenségének bíróság általi vizsgálatát.    

A bíró szerint a felperes az egyoldalú szerződésmódosítást engedő kikötéseit a különböző okiratokban, bonyolult utalószabályok alkalmazásával rögzítette, ami nyilvánvalóan nem felel meg az átláthatóság elvének.

Az érdemben vizsgálható termékek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötéseinek egyikénél sem érvényesült az átláthatóság elve – mondta a bíró az indoklásban. Szerinte mivel az elvek konjunktívak, bármelyik sérelme azt eredményezi, hogy a díjemelés tisztességtelen.