Az európai uniós módszertan szerint is bevételt eredményező vagyonértékesítéssel, vagyonhasznosítással számol a kormány, tehát nem a stratégiai fontosságú állami cégek értékesítéséről van szó – közölte a bizottsági ülésen Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára.

A bizottság ülésén az MSZP-s Szakács László és a jobbikos Hegedűs Lorántné is kifogásolta, hogy keveset tudni arról, hogyan teljesül majd a 169 milliárd forintos bevétel. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Költségvetési Tanács (KT), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is a legkockázatosabb tételek közé sorolta a 169 milliárdos sort, tekintettel arra, hogy nem tudható, miként folyik be ez a bevétel.

A hvg.hu korábban több, nem hivatalos forrásból úgy értesült, hogy a kormányzati berkekben abban gondolkodtak, nagyszabású ingatlaneladási projektet hajtanak végre, és azonnal vissza is bérlik az épületeket. Az elképzelés szerint minisztériumi épületeket, háttérintézmények ingatlanjait akarták volna eladni. Azért gondolkodhattak így, mert az ingatlan eladásából származó bevételt az uniós módszertan szerint is el lehet számolni bevételként.

A terv azonban két ponton bicsaklott meg. Egyrészt most is túlkínálat van új irodákból, a magasabb fenntartási költségű, leromlottabb állapotban levő kormányzati épületekből sokat kellett volna eladni, ráadásul rohamtempóban, hogy egyáltalán legyen esély több tízmilliárd forintot kisajtolni a projektből, ha egyáltalán lenne ilyen volumenű ingatlanra most kereslet.

Banai Péter Benő szerdán azt mondta, bár a javaslatban konkrétan nincs benne, mely vagyonelem értékesítéséből vagy hasznosításából számolnak az előirányzott bevétellel, de ennek fontos oka van. Szerinte az állam egészének érdekét kell nézni, és ezért nem lehet a piaci szereplők kezébe olyan információt adni, ami rontja az állam tárgyalási pozícióját.

Az államtitkár úgy fogalmazott, ez közpénzbevétel lesz, ami garancia arra, hogy a széles publikum a kellő időben megkapja a pontos információt.

Banai Péter Benő jelezte azt is, hogy a kormány az állami vagyon bővítésére kívánja felhasználni a többletbevételt, a hiánycél pedig nem kerül veszélybe, mivel kiadási kötelezettségvállalás nem történhet erre az összegre, ameddig a bevétel nem realizálódik.